Aláírták a Mercosur-megállapodást, de még korai az öröm
Január 17-én végül az Európai Unió és a Mercosur-államok képviselői aláírták azt a partnerségi és ideiglenes kereskedelmi megállapodást, amelyet számos uniós ország, köztük Magyarország is ellenzett. Azonban az Európai Unió tagállamainak a többsége nem osztozott a kisebbségben lévő államok félelmében, és az Európai Unió Tanácsa végül, minősített többséggel megszavazta a megállapodást. De itt még nincs vége, ugyanis ahhoz, hogy a Mercosur-megállapodás érvénybe lépjen szükséges az Európai Parlament jóváhagyása is, amelynek többsége nem biztos, hogy zöld lámpát fog adni a szerződésnek.
Január 17-én, szombaton Paraguayban végre pont kerül egy közel 25 éves történet végére: az Európai Unió és a latin-amerikai országokat tömörítő Mercosur-államok Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay vezetői aláírták az EU és Mercosur közötti szabadkereskedelmi megállapodást, amiről még 1999-ben kezdték meg a tárgyalásokat.
Fotó: Marius Burgelman
Azonban számos tagállam volt, amely ellenezte a megállapodás aláírását, úgy mint Franciaország, Lengyelország, Írország, Ausztria és Magyarország, viszont az Európai Unió Tanácsán belül a blokkoló kisebbséget még így sem sikerült létrehozni. Így végül marad az Európai Parlament, amely még akadályt gördíthet a megállapodás érvénybe lépése elé, és erre meg is van az esély. Ugyanis ebben esetben nem a képviselők pártállása lesz a meghatározó, hanem az, hogy ki, melyik tagállamhoz tartozik: így a francia EP-képviselők például pártállástól függetlenül azt ígérik, nemmel szavaznak a megállapodásnál, ahogy a lengyelek is így tesznek. Magyar oldalon csak abban lehetünk biztosak, hogy a kormánypárt ellenezni fogja a szerződést, ahogy azt eddig is tették.
Hiába a gazdák tüntetései, ők sem tudták a Mercosur-megállapodást megakadályozni
Az európai gazdák érdekeik megvédése érdekében még Brüsszelig is elmentek, hogy tiltakozzanak a Mercosur-szerződés megkötése ellen. Az évek óta folyamatos válsággal küzdő mezőgazdasági ágazat megmozdulásával fel akarja hívni az Európai Bizottság figyelmét a termelők nehézségeire, a mezőgazdasági kezdeményezéseket korlátozó szabályozásra, félelmeire az Európai Unió, valamint a dél-amerikai közös piac (Mercosur) - Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay, valamint a 2016 óta felfüggesztett tagsággal bíró Venezuela - országaival tervezett szabadkereskedelmi megállapodás negatív hatásaira, továbbá aggályukat fejezik ki a közös uniós agrárpolitika (KAP) költségvetésének tervezett csökkentésének veszélyei miatt. A tüntetések, melyeket a gazdák egy része később saját országaikban folytatott, nem találtak meghallgattatásra, mert hiába voltak a kormányok a gazdák mellett, mégsem sikerült megszerezni azt a többséget, amellyel blokkolni lehetett volna a megállapodás aláírását.
Úgyhogy most az EP-től várják az európai gazdák és a kormányok a beavatkozást, mert az EP még elgáncsolhatja a szerződést.
