Pesti Srácok

Már az EBESZ-nél akarja Dobrev Klára ellehetetleníteni a határon túli magyarok szavazását

Már az EBESZ-nél akarja Dobrev Klára ellehetetleníteni a határon túli magyarok szavazását
Fotó: Kovács Márton

A történelmi mélyponton imbolygó Demokratikus Koalíció megmaradt táborát a határon túli magyarság elleni hergeléssel próbálja egyben tartani. Dobrev Klára vasárnap bejelentette, egyenesen az EBESZ-hez, azaz az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez fordult, csalással vádolva a levélszavazókat.

Igen kínos indokkal fordult Dobrev Klára az EBESZ-hez, szerinte ugyanis a levélszavazás a „választási csalások melegágya.”

DOBREV Klára
Dobrev Klára nagyon fél a határon túliak szavazataitól; fotó: Kovács Márton


A DK elnöke szerint nem elég, hogy a határon túli magyarok szavazati joga igazságtalan, de a levélszavazás körülményei eleve magukban hordják a visszaélés lehetőségét.

Dobrev Klára szerit az egész rendszer úgy lett kitalálva, hogy elcsalják

Hogy miféle rosszindulat tombolhat a posztkommunista politikusnő agyában a levélszavazások kapcsán, azt indoklásából is könnyen lemérhetjük. Mint állítja,

a határon túli levélszavazatoknál nincs garantálva, hogy mindenki szabadon, külső nyomás nélkül húzza be az X-et, hiszen nem egy ellenőrzött szavazóhelyiségben töltik ki a szavazólapot egy meghatározott időpontban, hanem gyakorlatilag bárhol és bármikor, valamint, hogy a határon túli levélszavazatok őrzési és szállítási lánca számos helyen megszakad.

Szerinte simán előfordulhat, hogy illetéktelen személyek hozzáférnek, megsemmisítenek, kicserélnek szavazatokat.

A DK vezére ezért most az EBESZ-t kéri arra, hogy biztosítsanak kifejezetten postai levélszavazásokra szakosított delegáltat, aki majd lebuktatja a csalásokat.

 

 

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!