Pesti Srácok

Már az EBESZ-nél akarja Dobrev Klára ellehetetleníteni a határon túli magyarok szavazását

Már az EBESZ-nél akarja Dobrev Klára ellehetetleníteni a határon túli magyarok szavazását
Fotó: Kovács Márton

A történelmi mélyponton imbolygó Demokratikus Koalíció megmaradt táborát a határon túli magyarság elleni hergeléssel próbálja egyben tartani. Dobrev Klára vasárnap bejelentette, egyenesen az EBESZ-hez, azaz az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez fordult, csalással vádolva a levélszavazókat.

Igen kínos indokkal fordult Dobrev Klára az EBESZ-hez, szerinte ugyanis a levélszavazás a „választási csalások melegágya.”

DOBREV Klára
Dobrev Klára nagyon fél a határon túliak szavazataitól; fotó: Kovács Márton


A DK elnöke szerint nem elég, hogy a határon túli magyarok szavazati joga igazságtalan, de a levélszavazás körülményei eleve magukban hordják a visszaélés lehetőségét.

Dobrev Klára szerit az egész rendszer úgy lett kitalálva, hogy elcsalják

Hogy miféle rosszindulat tombolhat a posztkommunista politikusnő agyában a levélszavazások kapcsán, azt indoklásából is könnyen lemérhetjük. Mint állítja,

a határon túli levélszavazatoknál nincs garantálva, hogy mindenki szabadon, külső nyomás nélkül húzza be az X-et, hiszen nem egy ellenőrzött szavazóhelyiségben töltik ki a szavazólapot egy meghatározott időpontban, hanem gyakorlatilag bárhol és bármikor, valamint, hogy a határon túli levélszavazatok őrzési és szállítási lánca számos helyen megszakad.

Szerinte simán előfordulhat, hogy illetéktelen személyek hozzáférnek, megsemmisítenek, kicserélnek szavazatokat.

A DK vezére ezért most az EBESZ-t kéri arra, hogy biztosítsanak kifejezetten postai levélszavazásokra szakosított delegáltat, aki majd lebuktatja a csalásokat.

 

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.