Pesti Srácok

Tizenhauzen: Európa háborúra készül Oroszországgal, ezért Magyarország vétójogát el kell venni

Tizenhauzen: Európa háborúra készül Oroszországgal, ezért Magyarország vétójogát el kell venni
Boris Tizenhauzen, ukrán elemző (Forrás: Tizenhauzen videójából)

Az európai döntéshozatal átalakítását sürgette egy ukrán politikai elemző. Borisz Tizenhauzen egy videóban arról beszélt: szerinte Európa háborúra készül Oroszországgal, ezért ideje lenne elvenni Magyarország vétójogát az Európai Unióban.

Az európai döntéshozatal átalakítását sürgette egy ukrán politikai elemző – írja a Mandiner. Borisz Tizenhauzen egy videóban arról beszélt: szerinte Európa háborúra készül Oroszországgal, ezért ideje lenne elvenni Magyarország vétójogát az Európai Unióban.

TIZENHAUZEN bujtogat
Ukrajna miatt háborúba viszik Európát a brüsszeli héják - Tizenhauzen, ukrán elemző is erre utal

Tizenhauzen háborúba vinné Magyarországot is

A szakértő élesen bírálta Orbán Viktort, akit azzal vádolt, hogy blokkolja a közös uniós döntéseket, és akadályozza a kollektív fellépést Moszkvával szemben. „Orbán a nyakatokra ült” – fogalmazott indulatosan, majd úgy vélte: ha Brüsszel nem tud megbirkózni egy tagállami vétóval, akkor miként kíván szembenézni Vlagyimir Putyinnal.

A Mandiner emlékeztet: 2026. január 27-e óta Magyarországra és Szlovákiába nem érkezik kőolaj a Barátság vezetéken keresztül. A magyar kormány álláspontja szerint Kijev politikai nyomásgyakorlásra használja az energiaszállítás kérdését.

  • Borisz Tizenhauzen szerint Európának módosítania kellene a döntéshozatali mechanizmust, mert Magyarország vétója szerinte megbénítja az uniós fellépést Oroszországgal szemben.
  • Az olajszállítás leállása január vége óta tart, ami Budapest szerint politikai zsarolás, és súlyos energiabiztonsági kérdéseket vet fel.
  • Szijjártó Péter bejelentése értelmében Magyarország mindaddig blokkolni fogja a 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot Ukrajna számára, amíg Kijev nem állítja helyre az üzemanyag-szállítást.

A vita így már nem csupán energiapolitikai kérdés, hanem az uniós döntéshozatal jövőjéről és a tagállami szuverenitás határairól is szól. A vétójog esetleges korlátozása alapjaiban rajzolná át az Európai Unió működését – miközben a háború árnyéka továbbra is meghatározza a kontinens politikai légkörét.

 

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.