Nyílnak a szemek Ukrajnában? Pénzmosásról beszél a volt ukrán ügyész az aranykonvoj kapcsán

Stanislav Bronevytskyi büntetőeljárást kezdeményezett pénzmosás alapos gyanúja miatt a pénzszállító akció kapcsán. Nyílnak a szemek Ukrajnában: a volt ukrán ügyész szerint bűncselekmény, pénzmosás áll az aranykonvoj mögött.

Nyílnak a szemek: felismerték Ukrajnában is a pénzmosást

Március 5-én, hajnalban az M0-s körgyűrűn hirtelen megállt két páncélozott ukrán szállítójármű. A TEK kommandósai géppisztolyokkal, gránátvetőkkel vették körül őket. Hét ukrán állampolgár – sofőrök, kísérők – bilincsbe került. A rakomány: 40 millió dollár, 35 millió euró készpénz és 9 kilogramm arany. Cél: az ukrán állami Oschadbank. Az ukrán fél rutinszerű banki műveletről beszélt. A magyar hatóságok viszont azonnal pénzmosás gyanújával indítottak eljárást. Két nappal később egy ukrán hang szólalt meg a másik oldalon – és nem a hivatalos kijevi vonalon.

Stanislav Bronevytskyi, a Speciális Antikorrupciós Ügyészség (SAPO) 2020–2024 közötti ügyésze nyilvánosan követelte: indítsanak eljárást Ukrajnában is. Szerinte nem banki futárkodásról van szó. Hanem egy klasszikus, nagyszabású pénzmosási láncról, amely az ukrán Büntető Törvénykönyv 209. cikkét sértheti.

A konvoj lefoglalása és a diplomáciai vihar

A TEK akciója látványos volt, szinte filmbe illő. Perceken belül körbezárták a járműveket. Az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha perceken belül „állami terrorizmusnak” és „zsarolásnak” minősítette az incidenst. Szerinte a magyar hatóságok túszul ejtették az Oschadbank embereit, és egyszerűen ellopták a szállítmányt. Kijev hivatalos tiltakozást nyújtott be. Budapest ragaszkodott a gyanúhoz: a készpénz és az arany eredete nem tisztázott, a tranzakció szokatlanul nagy volumenű és fizikai formában történt.

A Tűzfalcsoport friss elemzése szerint a magyar eljárás nem légből kapott. A gyanú magja: miért kellett a pénzt és az aranyat készpénzben, titokban, tranzitországon keresztül mozgatni?

Bronevytskyi vádjai: a klasszikus mosási séma

A volt ukrán ügyész nem finomkodik. Közvetlenül a SAPO vezetőjéhez, Olekszandr Klimenkóhoz és az SBI (Állami Nyomozó Iroda) vezetőjéhez, Olekszij Krivonoszhoz fordult nyílt levélben. Két nap eltelt az őrizetbe vétel óta, és Kijevben hivatalos reakció még mindig nincs – írja. Pedig az összeg bőven elegendő ahhoz, hogy az ügyet bevezessék az ERDR-be, az Egységes Előzetes Nyomozási Regiszterbe.

Bronevytskyi szerint a mechanizmus világos:

1. ukrán bankból (valószínűleg Oschadbank) átutalás osztrák Raiffeisenbe
2. osztrák bankban „feldolgozás” – puha ellenőrzésű joghatóság előnyét kihasználva
3. készpénzben és aranyban titokban visszaszállítás Ukrajnába vagy harmadik országokba, Magyarország területén áthaladva

A tranzitországon a fizikai mozgatás letörli a digitális nyomokat. Ez a séma – állítja – tipikus pénzmosási minta: banki átutalás → offshore-szerű köztes állomás → készpénz futárokkal → nyomok eltüntetése.

Három kulcstény

A Tűzfalcsoport friss posztja és elemzése három markáns tényt emel ki:

•  Stanislav Bronevytskyi, a SAPO volt ügyésze büntetőeljárás megindítását kezdeményezte Ukrajnában pénzmosás (BTK 209. cikk) alapos gyanúja miatt.

•  A szállítmány útvonala klasszikus mosási láncot követ: ukrán bank → osztrák Raiffeisen → készpénz/arany futárként Magyarország érintésével visszafelé.

•  Két nap eltelt az őrizetbe vétel után a SAPO és az SBI vezetői (Klimenkó és Krivonosz) hivatalosan még nem reagáltak, holott az összeg indokolja az ERDR-be vételt.

Bronevytskyi karrierje hitelesíti a szót: 2020–2024 között aktívan dolgozott a SAPO-nál, korrupciós ügyekben nyomozott. Most, civilként, nyilvánosan követeli: vizsgálják ki saját hazájában is az ügyet. A magyar eljárás fut, a magyar sajtó pörög. Kijevben viszont csend. Legalábbis egyelőre. A szállítmány sorsa, az őrizetben lévők sorsa és a pénz valódi eredete továbbra is nyitott kérdés. Mint egy félbehagyott nyomozati dosszié, amely bármelyik pillanatban új fordulatot vehet.