Sir David Attenborough, a brit televíziózás doyenje 100 éves
Május 8-án ünnepli századik születésnapját Sir David Attenborough brit műsorvezető, természettudós és író, az ismeretterjesztő televíziózás megújítója. A tudósról születésnapja alkalmából pedig egy darázsfajt is elneveztek Attenboroughról.
Sir David Attenborough a cambridge-i Clare College-ban zoológiából és geológiából diplomázott, 1947-től a brit haditengerészetnél szolgált. Leszerelése után egy gyerekkönyv-kiadónál helyezkedett el, majd 1950-ben csatlakozott a BBC-hez. Az első időkben - főnöknője szerint a túl nagy foga miatt - nem került képernyőre, ismeretterjesztő műsorok producereként a háttérben dolgozott. Első filmje, az Állatminták készítésekor találkozott Jack Lesterrel, a londoni állatkert egyik kurátorával, akivel 1954-ben elkészítették Zoo Quest című műsorukat, amely Lester betegsége miatt végül Attenborough-val került adásba. A műsorkészítést a BBC általa alapított utazási és felfedezési osztályán folytatta, majd az 1960-as évek elején otthagyta állását, hogy filmes munkájához az antropológiát tanulmányozza.
Attenborough szárnyalása
1965 márciusában - a filmezés lehetőségének megtartása mellett - vezetőként csatlakozott a BBC2 csatornához, amelynek arculatát ő alakította ki. A BBC2 újszerű, a művészettől a sporton át a természettudományig terjedő, változatos műsorstruktúrája miatt vált népszerűvé, többek között ők vezették be a biliárd- és rögbiközvetítéseket, és 1967-ben elsőként sugároztak színes adást. Ez utóbbi előnyeinek érzékeltetésére rendelte Attenborough a Nézeteim a civilizációról című, 1969-ben bemutatott 13 részes sorozatot Kenneth Clark művészettörténésztől, a műsor mérföldkő lett a dokumentarista televíziózás történetében.
1969-ben a BBC programigazgatójának nevezték ki, de a három évvel később felajánlott vezérigazgatói állást már nem fogadta el, szabadúszóként tért vissza szenvedélyéhez, az ismeretterjesztéshez. Forgatott Indonéziában, filmsorozatot készített a törzsi művészetről, a felfedezőkről, gyerekeknek szóló sorozatot a legendás állatokról, s közben előkészítette híressé vált trilógiáját. Az Élet a Földön 1979-ben, Az élő bolygó 1984-ben, Az élet megpróbáltatásai 1990-ben készült el. A hátizsákos világjáró hihetetlen kalandjainak és közvetlen, sztorizós stílusának köszönhetően belopta magát a nézők szívébe, a természetfilmeket a szórakoztató és egyben tartalmas televíziós műsorok rangjára emelte. Az Élet-sorozatban foglalkozott még az Antarktisszal, a madarakkal, a növényekkel, a gerinctelenekkel és a hüllőkkel is. Emblematikus sorozata mellett Az első édenkert (1987) címmel bemutatta a Földközi-tenger medencéjének történetét, az ősmaradványok iránti szenvedélyéről az Elsüllyedt világok, eltűnt életek nyomában (1989) című filmje tanúskodik.
1977-2005 között ő volt a narrátora a BBC milliókat a képernyők elé ültető 253 részes Vadvilág sorozatának, a szurikátákról szóló részt a brit nézők minden idők legjobb természetfilmjévé választották. Ő kalauzol bennünket A természet világa sorozat ötvennél több epizódjában, s a Vadvilág jubileumi sorozatban. Forgatókönyvíróként és narrátorként jegyzi a BBC 2006-ban bemutatott Bolygónk, a Föld című természettudományi megaprodukcióját.
Írója és narrátora volt a pteroszauruszokról szóló Repülő szörnyek (2010) című háromdimenziós filmnek, amely az első BAFTA-díjas 3D-s mozi lett. 2013-ban indította el A természet csodái című sorozatát, a következő évben az ő hangalámondásával jelent meg a BBC ultra HD felbontással készült Life Story sorozata. 2015-ben vele indult el a BBC Earth The Hunt (A vadászat) című műsora, és őt kérték fel a Bolygónk, a Föld sorozat 2016-os folytatásához is.
"A nagyszerű kommunikátorként és páratlan oktatóként" emlegetett Attenborough műsorait a közszolgálati televíziózás mintapéldájaként dicsérik. Munkássága, a televíziós ismeretterjesztésben kifejtett tevékenysége elismeréseként elhalmozták kitüntetésekkel: barátai között tudhatta II. Erzsébet királynőt, aki 1985-ben lovaggá ütötte, 2019-ben Chatham House-díjat, 2020-ban Lovagi Nagykeresztet adományozott neki. A britek nemzeti intézményként tekintenek rá, 2002-ben a 100 legnagyobb brit közé választották. Ő az egyedüli BAFTA-díjas, aki fekete-fehér, színes, HD és 3D műsorért is megkapta az elismerést, 2018-ban és 2019-ben kiváló narrátori munkájáért Primetime Emmy díjat kapott. Számos újonnan felfedezett fajt - köztük a Sylvicanthon attenboroughi szkarabeusz bogarat - neveztek el róla, 2019-ben személyesen avatta fel a nevére keresztelt új brit sarkkutató hajót.
Az élővilág csodáit kutatva bejárta a Földet, Magyarországon a páratlanul gazdag szitakötő- és az Európa többi részéről szinte eltűnt tiszavirág-populációt mutatta be. 2002-ben kiadta, majd 2009-ben újra megjelentette Life on Air című önéletírását, 2015-ben a zene világába kirándulva narrátorként vezette fel Adele Hello című slágerének videoklipjét. 2020-ban Vilmos herceggel közösen megalapították az Earthshot Prize nevű "környezetvédelmi Nobel-díjat".
Még ma is korát meghazudtolva emel szót a Föld megmentéséért: Perfect Planet (A tökéletes bolygó) című ötrészes sorozatát 2021-ben, Az óceán csodája című filmjét tavaly mutatták be. Az idén indított Titkos kertek sorozatával pedig rávilágít, hogy a vadon nem távoli egzotikus tájakon, hanem saját hátsó kertünkben kezdődik, csak észre kell vennünk.
Páratlan életpályája és születésnapi centenáriuma tiszteletére a BBC ünnepi tv-műsorral készül, és David Attenborough 100 éve a Föld bolygón címmel gálát rendez a Royal Albert Hallban.
Már darázsfaj is viseli Attenborough nevét
A londoni Természettudományi Múzeum a Chilében, a patagóniai tavak környékén őshonos rovarnak adta az Attenboroughnculus tau nevet a tudós előtt tisztelegve, és elismerve azt a munkát, "amelyet a természet csodáinak és szépségeinek bemutatásáért, valamint tudósok generációinak ösztönzése érdekében" végzett, hogy természettudományos pályára lépjenek.
