Soha ennyi bizonyíték nem állt még rendelkezésre a Fenyő-gyilkosság ügyében, mint jelenleg – mondta el a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában a Fővárosi Főügyészség vezetője. Ibolya Tibor hozzátette, Gyárfás Tamás meggyanúsítása óta is történtek a leszámolás nyomozásában pozitív fejlemények és úgy látja, az ügy el fog jutni a vádemelésig. A főügyész portálunknak beszélt arról is, hogy közös lengyel-magyar nyomozócsoportot hoznak létre abban a milliárdos áfacsalási ügyben, melynek egy feljelentés szerint érintettje lehet két egykori főrendőr, illetve Staudt Gábor, a Jobbik nemrég lemondott országgyűlési képviselője. Ibolya Tibort mindezek mellett még a Prisztás-merénylet kapcsán elrendelt perújításról, a Quasetor-ügyről, hivatali elődje, Ihász Sándor ügyészséget ért kritikájáról, a korrupció elleni küzdelemről, valamint az új büntetőeljárási törvény legfontosabb tapasztalatairól is faggattuk.
2018 nyarán életbe lépett az új büntetőeljárási törvény. Mik az elmúlt hónapok legfontosabb tapasztalatai?
A jogalkotó részéről kifejezett óhaj volt, hogy a büntetőeljárásokat fel kell gyorsítani. Nagyon jól alakulnak a számok, jók a visszajelzések, sikerült egy olyan törvényt alkotni, amit eddig a gyakorlat is visszaigazolt. Magyarországon a büntető-igazságszolgáltatás színvonala továbbra is magas, az ügyeket pedig gyorsabban be lehet fejezni. 2018. július elsejétől november 30-ig előkészítő ülésen, illetve az új Be. életbe lépése előtt kitűzött első tárgyaláson a Fővárosi Főügyészség illetékességi területén 1200 terhelttel szemben fejezték be azonnal az eljárást. Ennél erősebb bizonyíték arra, hogy jó az új törvény, szerintem nincs.
Az eljárások felgyorsításában kulcsszerepet játszik, hogy a terhelt, a védő és az ügyész egyezséget köthetnek. Ezzel összefüggésben milyen visszajelzések érkeztek?
Nagyon pozitívak. Én a magam részéről nagyon egyezségpárti vagyok. A világ legdrágább eljárása a büntetőeljárás, amennyiben azt „rendes” büntetőperben viszik végig, ráadásul a magyar szabályozás az objektív igazság pártján áll. Ez a gyakorlati büntetőeljárásban azt jelentette, hogy az eljárásokat nagyon könnyen el lehetett húzni, mindig lehetett új nyomozati cselekményt indítványozni, mindig lehetett újabb bizonyítási eszközt követelni az ügyésztől a bíró vagy a védelem részéről. Az egyezség azonban pont abba az irányba viszi az eljárást, hogy lehessen a nyomozás során úgy megállapodni az elkövetőkkel, hogy win-win szituációk létrehozásával gyorsan, akár napok alatt be lehessen fejezni az eljárást. Például bonyolult bizonyítású, időigényes gazdasági ügyekben ez nagyon nagy előrelépés, hiszen az államnak nagyon komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy az őt megillető jövedelemhez minél hamarabb hozzájusson. És azok az elkövetők, akik ilyen cselekményeket követnek el, ha látják, hogy „baj van”, akkor beismerő vallomás, és a kár, vagyoni hátrány visszafizetése esetén jobban járnak. Minél hamarabb beismernek, annál jobban. Az új törvény erre épül. A Gazdasági Bűnügyek Osztályán tizenegy olyan személy volt már tavaly július elseje óta, akivel egyezséget kötöttünk, ők több száz millió forint visszafizetését vállalták a magyar állam részére. Ez win-win szituáció, mert mindenki jól jár, az állam, a hatóságok és végső soron a terhelt is. Ugyanakkor nincs elvtelenség, mert a terheltet megbüntetik, mégpedig azért a bűncselekményért, amit elkövetett, de enyhébb büntetéssel csak akkor úszhatja meg, ha a feltételeket teljesíti.
Ibolya Tibor elégedett az új büntetőeljárási törvénnyel. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Ez azért is fontos, mert korábban több ügyben is azt lehetett tapasztalni, hogy az érintett hiába tett beismerő vallomást, a végén súlyos szabadságvesztésre ítélték.
Tegyük hozzá, beismerés és beismerés között is van különbség. A büntetőjogban a feltáró jellegű beismerő vallomás számít igazán enyhítő körülménynek. Az a fajta beismerés, amikor a gyanúsított az elé tárt bizonyítékok hatására hozza meg ezt a döntést, az kevesebb súllyal esik latba, de az új büntetőeljárási törvény egyébként ezt is díjazza. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy Magyarországon, az angolszász rendszertől eltérően, a tényállásról és a minősítésről nem lehet alkudozni. Ez nem a piac, a terheltnek és a védőnek ebben a kérdésben nem osztanak lapot, a tényállást és a minősítést a nyomozó hatóság és az egyezség előtt az ügyészség határozza meg. Itt arról van szó, hogy van a nyomozó hatóságnak egy bűnfelderítő, vizsgáló tevékenysége, és ha már van egy megállapítható tényállás és minősítés, akkor vagy a nyomozóhatóság, vagy az ügyészség felajánlja az egyezségkötés lehetőségét.
Ugyancsak újdonság, hogy az új büntetőeljárási törvény két szakaszra bontja a nyomozást. Ez a változtatás is beváltotta a hozzá fűzött reményeket?
Kriminalisztikai alapvetés, hogy ameddig nincs gyanúsított, azt felderítésnek nevezzük, ha már van gyanúsított, vizsgálati szakról beszélünk. Gyakorlatilag ezek a szakmai szabályok, amelyek eddig is léteztek, kerültek be az új büntetőeljárási törvénybe és ezekhez igazította hozzá a jogalkotó az új törvényt. A rendőrség szakmai felkészültsége, infrastruktúrája lehetővé teszi, hogy az eljárás felderítési szakában tudja, hogy mit kell a nyomozás érdekében elvégeznie. Ebbe az ügyész csak akkor szóljon bele, ha törvényességi problémát észlel. Amikor azonban már van gyanúsított, az ügyész az, aki tudja, hogy a bíróságnak milyen törvényes, perrendszerű bizonyítékokra van szüksége ahhoz, hogy kimondja a terhelt bűnösségét. Ezért szakmailag is az indokolt, hogy az eljárás vizsgálati szakaszában az ő szerepe legyen a meghatározó.
Egy éve úgy nyilatkozott, az ügyészek nem érthetnek mindenhez, ezért specializálódniuk kell. Hol tart ez a folyamat?
A szükséges specializáció a Fővárosi Főügyészségen már megtörtént, legutoljára az önálló Gazdasági Bűnügyek Osztálya jött létre, ami jól működik. Nyilván a főügyészség szervezete a törvénymódosítások hatására is változik, most is folyamatban van egy ilyen jellegű változás: a tervek szerint a jelenlegi Budapesti Nyomozó Ügyészség (BNYÜ) – a hatáskörének a kiüresedése miatt – átszervezéssel megszűnik és az új szervezeti egység Fővárosi Nyomozó Ügyészség néven alakul meg a közeljövőben. Az egység hatásköre új jogkörökkel bővül majd.
A főügyész elmondta, hamarosan megalakul a Fővárosi Nyomozó Ügyészség. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Melyekkel?
Budapesten ez az új egység foglalkozhat az előkészítő eljárásokkal. Ez az eljárás szintén új eleme a büntetőeljárási törvénynek: ez az a szakasz, amikor még a bűncselekménynek az egyszerű gyanúja nem fogalmazható meg. Itt van nagy szerepe a leplezett eszközöknek, korábbi nevén a titkos információgyűjtésnek. De az átalakult nyomozó ügyészségnek lesz más feladatköre is, például az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények nyomozását, ami rendőri hatáskörbe került, kizárólag a Fővárosi Nyomozó Ügyészség fogja felügyelni Budapesten.
Visszatérve a gazdasági bűnügyekhez, még főügyész úr is elismerte, ezek nehezen nyomozható ügyek. Sajnos több ügyet is lehetne sorolni, melyeknél úgy tűnik, elakadt a hatóság. Az ellen mit tudnak tenni, hogy egy-egy bonyolultabb bűncselekmény elkövetője ne ússza meg a felelősségre vonást?
A specializáció pont azért szükséges, hogy ezeknek a nyomozásoknak a szakszerűségét biztosítani tudjuk. Olyan ügyészek dolgoznak a Gazdasági Bűnügyek Osztályán, vagy a IX. Kerületi Ügyészség gazdasági bűnügyek részlegén, akiknek megvan ehhez a felkészültsége, hiszen zömében speciális végzettségük is van.
A bonyolultabb ügyek közé tartozik a Quaestor-ügy pénzmosásos szála. Ebben van esetleg fejlemény?
Jó hír Quaestor-ügyben, hogy reményeink szerint az alapügyben 2019 végére az elsőfokú ítélet talán megszülethet. A kérdésére válaszolva, a soltvadkerti ügyrész befejeződött, ahol a bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés mellett van pénzmosásos szál is. Ebben reményeim szerint még januárban vádat emelünk. A nagyobb pénzmosási ügy továbbra is folyamatban van.
A magyar ügyészség folyamatosan a politika kereszttűzében van, az ellenzék egy része elfogultsággal vádolja önöket, ezért Magyarország Európai Ügyészséghez való csatlakozását szorgalmazzák. A magyar kormány viszont szuverenitási kérdésként kezeli az ügyet. Önnek mi a véleménye az Európai Ügyészségről?
Az Európai Ügyészséghez történő csatlakozás kérdése nem ügyészségi kérdés, így én erre nem tudok válaszolni. Egyébként az ellenzéki pártok indoka – a korrupció elleni fellépés – a magyar ügyészségnek is kiemelt célja, az új Be. bizonyos szabályai is pont ezt a célt szolgálják. Például az előbb már említett leplezett eszközök bekerülése az új törvénybe. A régebben titkos információgyűjtésnek nevezett eljárásban született bizonyítékokat korábban sokszor azért nem lehetett felhasználni, mert volt a bíróságok részéről egy erős ellenállás, aminek döntően az volt a jogi indoka, hogy a titkos információgyűjtés részletes szabályai nem a büntetőeljárási törvényben szerepeltek. A bíróság ilyenkor többnyire azzal indokolt, hogy az így beszerzett bizonyítékok törvényesen nem felhasználhatók. Azaz, korábban nem mindig maradt törvényes eszközünk a bizonyításra.
Idén elsőfokú ítélet születhet a Quaestor-ügyben. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Ha jól emlékszem, pár évvel ezelőtt főügyész úr is írt a korrupció elleni küzdelem nehézségeiről, a különböző szervezetek között szétforgácsolódott felderítésről. Az új törvénnyel ez is megoldódott?
Részben igen. A jelenlegi büntetőeljárási törvény sokkal több lehetőséget biztosít a korrupció elleni küzdelemre, mert a leplezett eszközök beemelésével sokkal egyszerűbbé vált a bizonyítás. Innentől egy bíró sem mondhatja, hogy ezt nem fogadom el bizonyítéknak, mert ha a büntetőeljárási törvényben írtak szerint van lefolytatva az eljárás, akkor azt nem lehet kizárni a bizonyításból, a felhasználhatóság kérdése fel sem merül.
Nemcsak a politikusok, hanem hivatali elődje, a jelenleg a Fenyő-ügyben bűnpártolással gyanúsított volt Fővárosi Fellebbviteli Főügyész, Ihász Sándor is kritikát fogalmazott meg az ügyészség működésével kapcsolatban. A volt főügyész egy interjúban arról beszélt, hogy a félelem uralja a szervezetet, csökkent a szakmai színvonal és menekülnek onnan a kollégák. Erre reagálna valamit?
Azt tudom válaszolni, ha egy ügyészi álláshelyet kiírunk, akkor tízszeres túljelentkezés van. Arról sem tudok, hogy menekülnének a munkatársak az ügyészségről, nyilván van fluktuáció, de ez nem az ügyészi kart, hanem az írnoki, tisztviselői és fizikai állományt érinti leginkább, a Budapesten intenzíven emelkedő bérek miatt. A színvonalcsökkenésről pedig annyit, hogy 2012 előtt az ügyek két százalékát sem fejezték be a gyanúsítást követő harminc napon belül a fővárosban, az én vezetésem alatt ez a szám gyakran elérte a húsz százalékot.
Mit szólt, amikor megtudta, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) mivel gyanúsítja Ihász Sándort?
Megdöbbentem.
Arról tudott, hogy a volt fellebbviteli főügyész baráti kapcsolatban áll Gyárfás Tamással?
Nem.
A Fenyő-gyilkosság ügyében hogy halad a nyomozás?
Soha ennyi bizonyíték nem állt még rendelkezésre a Fenyő-ügyben, mint jelenleg. Gyárfás Tamás meggyanúsítása óta is van újabb pozitív fejlemény a nyomozásban, és az én véleményem szerint ez az ügy el fog jutni a vádemelésig.
Rossz hír Gyárfásnak: Ibolya Tibor szerint soha nem volt még ennyi bizonyíték a Fenyő-ügyben, mint most. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
A már jogerősen lezárt Prisztás-ügyben ugyanakkor perújítást rendelt el ősszel a Fővárosi Ítélőtábla, miután Jozef Roháč tanúként azt állította, nem Portik egykori testőre, hanem ő végzett a vállalkozóval. A bíróság döntését nem érzi kudarcnak?
Egyáltalán nem. Megjegyzem, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség azért ellenezte a perújítás elrendelését, mert a meglévő bizonyítékok alapján Roháč vallomását enyhén szólva is megkérdőjelezhetőnek tartja. Úgy gondolom, ez a perújítás során a bíróság számára is nyilvánvalóvá fog válni.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség (BNYÜ) néhány héttel ezelőtt kezdett nyomozni abban a – Lengyelországban is vizsgált – áfacsalási ügyben, amelynek egy feljelentés szerint volt rendőrök és a Jobbik nemrég lemondott országgyűlési képviselője, Staudt Gábor is érintettje lehet. A NAV korábban arra hivatkozva, hogy nem a magyar költségvetést érte kár, nem indított nyomozást. Ezzel akkor a felügyelő ügyészség is egyetértett. Mi változott, hogy mégis megindították az eljárást?
A bizonyítékok értékelése a szakmánk legnehezebb része, hiszen többféleképpen lehet mérlegelni ugyanazokat a bizonyítékokat. A konkrét esetben nemcsak arról van szó, hogy a korábbi bizonyítékokat felülmérlegeltük és máshogy döntöttünk, hanem új adatok merültek fel, de ennél többet nem mondhatok. Azt elárulhatom, hogy szándékaink szerint a lengyel kollégákkal együtt közös nyomozócsoportot hozunk létre és a végére járunk ennek az ügynek.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS