Megszüntették a nyomozást a milliárdos áfacsalási ügybe keveredett volt főrendőr és Jobbik-szakértő egyik bűntársa ellen, akit korábban egy 52 millió forintos csalással gyanúsítottak meg a rendőrök. A sértett és jogi képviselője ugyanakkor ebbe nem nyugodott bele és az ügyészséghez fordultak, mert szerintük nem kellő alapossággal folyt a nyomozás, ráadásul elfogadhatatlannak tartják a megszüntetés indokolását is. A meggyanúsított, majd futni hagyott férfiról egyébként az is tudható, hogy egy vallomás szerint ő volt annak a lengyel állam sérelmére elkövetett áfacsalás-sorozatnak az egyik kulcsfigurája, amelyről egy tanú állította: a bűncselekményt elkövető bandának két volt magas beosztású rendőrön kívül Staudt Gábor, a Jobbik volt parlamenti képviselője is tagja volt.
Az ügy előzményeihez hozzátartozik, hogy 2018 márciusában a PestiSrácok.hu rögzítette és nyilvánosságra hozta azt a videóvallomást, amelyben egy tanú arról beszélt: milliárdokat elcsaló, nemesfémmel kereskedő bűnszervezet tagja volt Staudt Gábor egykori jobbikos politikus. A kiugrott bandatag feljelentést is tett, állítva: családjával együtt halálos fenyegetést kapott. Azt mondta, hogy a több milliárdos áfacsalást végrehajtó bandát a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) egykori alezredese, F. László irányította, aki korábban évekig Staudt bizalmasa és tanácsadója, illetve a Jobbik szakértője volt. Forrásunk hozzátette: kettejüknek a bűnös úton megszerzett vagyonnal hosszú távú politikai céljaik voltak, többek között az, hogy Staudt „minimum belügyminiszter” legyen, az alezredes pedig legalább az államtitkára (Staudt több pert is indított portálunk és riportalanyunk ellen, ám mindet jogerősen elbukta).
A nyugalmazott alezredes egyébként részt vett és fel is szólalt a Jobbik első szakmai konferenciáján, amit a rendvédelem témakörében tartottak meg 2009 októberében. F. fél évvel később, mint a Jobbik szakjogásza, interjúban ekézte a Fidesz-MSZP által 2010-ben elfogadott titoktörvényt. F. László mellett a bűnszervezet tagja volt még egy másik, a bűncselekmény kezdetén még hivatalban lévő NNI-s alezredes, R. Sándor is.
Közös nyomozócsoport vizsgálódik
A nemesfémmel üzletelő bűnbanda ellen Magyarországon és Lengyelországban is nyomozás indult. Hazánkban a Fővárosi Nyomozó Ügyészség (korábban nevén: Budapesti Nyomozó Ügyészség) járt el, míg a lengyeleknél egy speciális, „maffiaellenes” ügyész által irányított, szervezett bűnözés, terrorizmus, nemzetközi kábítószer-kereskedelem és gazdasági bűnözés ellen fellépő különleges rendőri egység indított nyomozást az F. László vezette csapat ellen. Később a két szervből létrehozott, közös nyomozócsoport kezdett vizsgálódni az ügyben. Megjegyezzük, az alapügytől elkülönítve, hivatali visszaélés gyanúja miatt a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF) is indult nyomozás 2018 végén, ám pár hónappal később, elévülés okán megszüntették az eljárást. Úgy tudjuk, azért a KNYF-re került ez az elkülönített ügy, mert mentelmi joggal védett személlyel kapcsolatban vizsgálódtak. Figyelemre méltó, hogy mentelmi joga abban az időben a csapatból egyedül Staudtnak volt.
A svéd lehúzás
Megírtuk azt is, hogy a banda az áfacsalás után ráállt a „lehúzásokra”. Az egyik olyan jól sikerült, hogy F. Lászlót és társát egy olaszországi balhé miatt 40 milliós lopással gyanúsították meg. De nem ez volt az egyetlen stiklijük: a lengyel ügyben koronatanú, a nemesfémszakmában jártas üzletembert 2016 végén kereste meg F. egyik ismerőse, P. Bálint (aki az alapügy egyik kulcsfigurája abban a tekintetben, hogy egy fontos vallomás szerint a lengyel vevővel ő hozta össze F-éket) azzal, hogy Svédországban már egy ideje tárgyal egy olyan üzemmel, ahova ezüstöt lehet eladni nagy tételben. Mivel a később becsapott vállalkozó tudta, F-ék áfázásához a lengyelországi vevőket is a férfi szerezte, belement az üzletbe. Az alezredes ismerőse, hogy történetét hihetőbbé tegye, hosszú időn keresztül építgette a sztoriját. Hónapokig tartott céget alapítani és az összes engedélyt beszerezni, bankszámlát nyitni mind Svédországban, mind Szlovákiában. Később kiderült, minden átverés volt. A férfi által kivitelezett lehúzásban utóbb felszínre kerültek olyan információk, melyek azt támasztották alá, hogy F-ék aktív tanácsadással működtek közre és ily módon kártalanították az általuk korábban megkárosított férfit. Maga az átverés pont úgy történt, ahogy azt F. és csapata szereti intézni: a későbbi eljárás lassítása és összezavarása érdekében belekevertek egy másik országot, hiszen így már csak a jogsegélyek miatt elhúzódik a nyomozás.
Részlet az ügyészségnek írt panaszból.
Az árunak 2017. júliusában Malmöben kelt lába. A 300 kg ezüst oda ugyan időben, szabályosan megérkezett, ám P. később azt állította, hogy amíg az üzem vezetőjével tárgyalt, tolmácsa elhajtott az ezüsttel. A kár ebben az esetben 52 millió forint. Külön érdekesség, hogy P. Bálint azt állította, tolmácsa a svéd üzem vezetőjét is megkárosította 20 ezer euróval, mégsem tettek feljelentést a svéd hatóságoknál. A sértett azonban itthon a rendőrséghez fordult és a IX. Kerületi Rendőrkapitányság nyomozást is indított, majd P. Bálintot csalással gyanúsították meg. Igen ám, de nemrég megszüntették ellene az eljárást arra hivatkozva, hogy nem bizonyítható a bűncselekmény, mert a gyanúsított tagad, és hozott két tanút, akik az ő álláspontját erősítik. A portálunk birtokába került rendőrségi határozat szerint a nyomozók hitelt adtak két olyan személynek, akiknek a szavahihetőségét egy hangfelvétel is kétségbe vonja, ráadásul egyikük egy elítélt bűnöző, akit pár hónapja egy droglabor működtetése miatt vontak felelősségre (egy elítélt is mondhat persze igazat, de a felvétel ezt egyértelműen cáfolja). A két férfit egyébként hamis tanúzás miatt jelentették fel ebben az ügyben.
Részlet az ügyészségnek írt panaszból.
Hangfelvétel cáfolja a tanúkat
A sértett jogi képviselőjének ügyészségre benyújtott panaszában is leírják, hogy a tanúk biztosan hazudnak, amit egy titokban rögzített, a rendőrségnek még tavaly decemberben csatolt hangfelvétel leirata is bizonyít. A panaszban is kiemelik, hogy P. Bálint és védője abban a tudatban beszélnek, hogy nem rögzítik a beszélgetést és amelyen el sem hangzott P. részéről, hogy bármit is visszaadott a vállalkozónak, csak az, hogy F. Lászlóék bandájának egyik tagjához köthető tartozás miatt károsította meg a sértettet (azaz kvázi elismerte a bűncselekményt – PS). A panaszban rámutatnak, hogy a felvétel önmagában is bizonyítja a P. Bálint-féle bűncselekmény elkövetését, sőt, az is hallható, ahogy P. megfenyegeti a vállalkozót, hogy a hatóságok nem védik meg örökké. A jogi képviselő azt is indítványozta, hogy a fentebb említett tanúkkal szembesítsék ügyfelét, illetve szerezzék be az érintettek cellainformációit, amely igazolja, hogy az „eltűnt” árut P. nem szolgáltatta vissza a feljelentőnek.
Részlet az ügyészségnek írt panaszból.
Hozzátette:a bizonyítási indítványokra a rendőrség semmilyen módon nem reagált, ráadásul szerinte a megszüntető határozat már önmagában elfogathatatlan, mivel ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy amennyiben a csalás terheltje átvesz értékesítésre egy árut, majd egy semmilyen módon nem igazolt tartozás végett visszatartja, akkor nem lesz bizonyítható a bűncselekmény, pusztán azért, mert a gyanúsított következetesen tagad. Itt az ügyvéd nyilván arra a határozatban szereplő megjegyzésre utalt, hogy a rendőrség összegezve ugyan igazoltnak látja, hogy P. Bálint megszerezte az árut, ám azt szerintük csupán azért tette, hogy a tartozást a sértettel rendezze. Kár, hogy ezt a megkérdőjelezhető hitelességű két „tanún” és P. Bálinton kívül semmi nem igazolja… Az ügyészségtől az ügyvéd azt kéri, hogy rendelj el a nyomozás folytatását. Megjegyezzük, hogy ebben az ügyben egyszer már fordult panasszal a sértett az ügyészség felé és akkor mindenben neki adtak igazat.
A rendőrség megszüntető határozata.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS