Keményen, kíméletlen következetességgel kell harcolni Brüsszellel; az uniós költségvetési tervezet azért is elfogadhatatlan, mert amíg a gazdáktól elvennék a forrásokat, a migránsokra többet adnának – jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető Stefka István és Szarvas Szilveszter kérdésére arról is beszélt, hogy az ország gazdasági fejlődésének a kulcsa a magyar mezőgazdaság, de az osztatlan közös földtulajdon rendszerét meg kell szüntetni, a nemzedékváltást pedig végre kell hajtani az agráriumban. “Az osztatlan közös földtulajdon rendszere gúzsba köti a magyar mezőgazdaságot, az őszi parlamenti ülésszakban az agrártárca részéről ez lesz a meghatározó törvénykezési folyamat. A nemzedékváltás pedig óriási kihívást jelent számunkra. Tarthatatlan, hogy a 35 év alatti gazdák aránya mindössze 3,1 százalék az agráriumban” – nyilatkozta Nagy István. A támadásokról és a balliberális médiumokról úgy vélekedett, hogy a média átvette az ellenzék szerepét és az újságírók politizálni kezdtek. “A balliberális média a híradásaiból gyakorlatilag kiszerkesztette a hagyományos üzeneteket, csak a szélsőséges, felturbózott álhírek számítanak náluk” – mondta a miniszter.
STEFKA ISTVÁN-SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu
Orbán Viktor és Szijjártó Péter után talán a kormány agrárminisztereit támadta és támadja a legnagyobb hévvel az ellenzéki sajtó. Elődjét, Fazekas Sándort a megtekintésekkel és a rovarevéssel vették össztűz alá, de Ön is azonnal, már a miniszteri meghallgatásán célkeresztbe került azon mondata miatt, hogy egy migráns által eldobott szendvics okozta a sertéspestist. Önnek kell óvatosabban fogalmaznia, vagy az ellenzéki sajtó vetette el a sulykot?
Bevallom, pontosan az történt velem, mint a viccben, sok mindenre gondoltam, de erre még én sem. Agrármérnökként végeztem, a középfokú szakmám szerint pedig állategészségőr vagyok. A parlament mezőgazdasági bizottságának meghallgatásán őszintén, tényszerűen beszéltem szakmai kérdésekről. Miután befejeztem a tájékoztatómat, a Képviselői Irodaházban mindenki gratulált az elmondottakhoz, ám mire visszaértem a minisztériumba, már teljes őrület alakult ki. Akkor tudatosult bennem, mire is képes a balliberális média: a híradásaikból gyakorlatilag kiszerkesztik a hagyományos üzeneteket, csak a szélsőséges, felturbózott álhírek számítanak náluk. A bizottsági meghallgatásomat követően levontam a konzekvenciát és óvatosabban fogalmazok.
Kormányon belül kapott jó tanácsokat, kritikákat a mondata miatt?
Úgy vélem, egy politikus – különösen, ha miniszter – nem lepődik meg azon, ha támadják. Ma azonban azt tapasztaljuk, hogy a balliberális média átvette az ellenzék szerepét és az újságírók politizálni kezdtek. Maga a felfogás és a kialakult helyzet is érdekes, szokatlan, de együtt kell élnünk vele.
Fazekas Sándor távozásában szerepet játszott a lejáratás?
Fazekas Sándor kiváló munkát végzett, két kormányzati cikluson keresztül határozta meg a kormány mezőgazdasági politikáját, ám jelenleg újabb kihívások előtt állunk és újabb célokat fogalmaztunk meg.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Ezt jelzi a tárca névváltozása is, hogy Földművelésügyi helyett az Agrárminisztérium élére került?
Az új kormány megalakulása óta egységes szemlélet szerint irányítjuk a minisztériumot. Jelentős változás, hogy a vidékfejlesztés ismét a tárcánk feladatkörébe tartozik, a környezetügyért pedig önálló államtitkárság felel. Emellett egyértelműen jelezni szeretnénk, hogy Magyarországon a mezőgazdaság stratégiai ágazat. Az agrárium ma már nem csak a földről szól, olyan területekkel bővül, mint a precíziós gazdálkodás, a digitalizáció, vagy a robotika. Igaz, hogy az elmúlt években kimagasló eredményeket értünk el, de tovább kívánjuk növelni a hazai mezőgazdaság hatékonyságát. Úgy vélem, az, hogy a szaktárca neve Földművelésügyi Minisztériumról Agrárminisztériumra változott, határozott célokat jelez és egyértelmű, világos üzenetet hordoz.
Mik voltak az előző nyolc év agrár- és vidékfejlesztési hibái, hiányosságai? Min kell azonnal változtatni?
A magyar agrárium jó irányba indult el az előző nyolc évben. Ám elődeink, a balliberálisok súlyos hibákat ejtettek az első uniós költségvetési ciklusban 2004-től 2010-ig. Pozitív példaként Lengyelországot említeném, ők okosan költötték el az uniós támogatásokat 2004-től. Varsó gazdaságélénkítésre használta az uniós forrásokat, regionális szinten feldolgozóüzemeket, hűtőházakat építettek, olyan piacokra is betörtek, ahol korábban soha nem voltak jelen. A lengyelek akkorát léptek előre, hogy ma aggódnunk kell a lengyel tej, a lengyel alma, a lengyel meggy és egyéb termékeik miatt. A szocialista-liberális kormányok azzal követtek el súlyos hibát, hogy a lengyelekkel ellentétben szociális felzárkóztatásra költötték el az uniós forrásokat teljesen eredménytelenül, emiatt pedig versenyhátrányba kerültünk. A 2013-tól 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban ezt a hátrányt próbáljunk ledolgozni és már Magyarország is gazdaságélénkítésre fordítja a pénzeket. A versenyképességünk fokozását csak a feldolgozottsági szint növelésével érhetjük el, azaz ha nem alapanyagot, hanem terméket készítünk.
Ledolgozható a versenyhátrány, utolérhetjük a lengyeleket?
Természetesen a hazai agrárium versenyképességének növelése a tárcánk kiemelt célja. Mi, magyarok dupla hátrányból indulunk. A szocializmus téeszesítése, a rendszerváltás utáni privatizációs visszaélések, a feldolgozóiparunk, a konzervágazatunk, a cukoriparunk tönkretétele miatt ránk különösen is igaz, hogy szegény embert az ág is húzza.
Mit lehet tenni, hogy ez megváltozzon? Jelenleg mire és milyen mértékben használjuk fel az agráriumnak jutó uniós forrásokat?
A nemzetgazdaságon belül a járműipar szerepe megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor a magyar élelmiszeripar is kiemelt szereppel bír, hiszen hazai termékeket állítunk vele elő. Az uniós pénzek jelentős részét jelenleg arra fordítjuk, hogy a mezőgazdaság ne csak az alapanyag-termelésre, hanem a feldolgozott termékekre is hangsúlyt fektessen. Az a célunk, hogy az ágazatban a technológiai fejlesztések gyorsan és hatékonyan megvalósuljanak, valamint hogy a beruházások nyereségessé váljanak. Meggyőződésem, hogy az ország gazdasági fejlődésének a kulcsa a magyar mezőgazdaság.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Tény, hogy a magyar mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt években évről évre nőtt, sőt, jelenleg uniós viszonylatban is dobogón állunk e téren, ugyanakkor az egy hektáron előállított magyar értékek aránya mindössze az uniós átlag 60 százaléka.
A magyar mezőgazdaság az elmúlt 8 évben szépen teljesített, az eredmények a gazdák szorgalmát, kitartását, elhivatottságát mutatják. Ezzel együtt az Európai Unióhoz képest a 60 százalékos jövedelmezőségi szintet előbb 80-ra, majd 100 százalékra kell növelnünk. A magyar gazda munkabírása legendás, ezzel pedig hegyeket tudunk megmozgatni. A rossz történelmi tradíciókat kell kiűzni az ágazatból, hogy ne érezzék azt, közös lónak túros a háta.
Pedig túros, ha az osztatlan közös földtulajdonokra gondolunk, amely több, mint egymillió hektárt érint. Fel tudják számolni a közös tulajdont, amely sújtja az ágazatot?
Az osztatlan közös földtulajdon rendszere gúzsba köti a magyar mezőgazdaságot és valóban több, mint egymillió hektárt érint. Az őszi parlamenti ülésszakban az agrártárca részéről ez lesz a meghatározó törvénykezési folyamat. Már készül a törvénycsomag és a jogszabálykörnyezet, amely megszünteti, hogy osztatlan közös földtulajdonok és átláthatatlan tulajdonviszonyok legyenek Magyarországon. Teljes gőzzel dolgozunk ezen és hiszem, hogy rendezni is tudjuk ezt a kérdést.
Közben az unióval is harcolni kell, hiszen a következő költségvetési ciklusra azt tervezi Brüsszel, hogy a magyar kormány kemény és ellenálló migrációs politikája miatt anyagilag is megbünteti hazánkat, és pénzeket vonna el a hazánknak jutó kohéziós támogatásokból, hogy azokat odaadja a rosszul teljesítő déli államoknak és azoknak, akik befogadják a migránsokat. Milyen harcra számít Brüsszellel és nyerhető-e a csata?
Keményen, kíméletlen következetességgel kell harcolni Brüsszellel. A költségvetési tervezet elfogadhatatlan számunkra. Nem vagyunk hajlandóak finanszírozni a közös agrárpolitikából egyéb célokat: álláspontunk szerint csak a mezőgazdaságra, vidékfejlesztésre mehet forrás. Úgy látom, ezt már kezdik megérteni az unióban, mert nem vagyunk egyedül. A visegrádi országok mellett a Baltikum is csatlakozott hozzánk, tizenegy állam mondta azt, hogy ez elfogadhatatlan. Az üzenetünk nagyon erős. Mi a magyar álláspontot képviseljük és győzni tudunk. Természetesen tudjuk, hogy a Brexit miatt a brit kiválással kisebb lesz a büdzsé, kevesebbet kell szétosztani, de úgy véljük, a támogatásaink mértéke egy centtel sem lehet kevesebb. Pláne elfogadhatatlan, hogy míg a gazdáktól elvennék a forrásokat, a migránsokra többet adnának.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Az utóbbi években nem fiatalodott, sokkal inkább öregedett a magyar gazdatársadalom. A fiatalok falvakból városokba költöznek, az agráriumról, mezőgazdasági munkákról, gazdálkodásról pedig szinte hallani sem akarnak. Végrehajtható a nemzedékváltás az agráriumban?
Tarthatatlan, hogy a 35 év alatti gazdák aránya mindössze 3,1 százalék az agráriumban. A nemzedékváltás óriási kihívást jelent számunkra. Az agrárium sajnos nem menő a legtöbb fiatal számára. Úgy gondolják, hogy a mezőgazdaság a sáros gumicsizmával, vagy éppen azzal a vasvillával egyenlő, amivel a ganét hányjuk. Holott a 21. század agráriuma a gépek és a technológiák birodalma, amely már fejlettebb ágazat, mint a járműiparé. Napjainkban műholdról vezéreljük a kombájnokat, a növényvédelmi gépeket, egy-egy ilyen masina akár több százmillió forint is lehet. Az én meggyőződésem az, hogy ha létezik olyan terület, ami biztos jövőt garantál, akkor az a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, hiszen amíg ember él a földön, addig ennünk és innunk kell. Ráadásul 2050-re kétmilliárddal többen leszünk a Földön, 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükségünk, mint ma, és mindezt 30 százalékkal kevesebb termőföldön és 40 százalékkal kevesebb ivóvízből kell előállítanunk. Tíz éven belül 40 százalékkal több húsra lesz szükség a világban. Erre a megoldást mi nem is igen tudjuk, ezért van nagy szükségünk a fiataljainkra, valamint profi agrároktatásra. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy kiemelten fontosnak tartjuk a Fiatal Gazda pályázatot. A jelenlegi 1170 érvényes pályázat mellé további nyolcszázról, kilencszázról akarunk dönteni. A fiatal gazdákon áll, vagy bukik minden.
Számos bírálat érte a Földet a gazdáknak programot. Folytatják? Hogyan áll jelenleg az esetleges csalások kivizsgálása és szankcionálása?
A balliberálisok azért támadták a programot, mert az ő földpolitikájuk mindig is a nagybirtokosoknak és külföldi spekulánsoknak kedvezett, nekik nem volt céljuk a kis, családi gazdaságok számának növelése. A program véget ért, több, mint 30 ezer magyar gazda tudott vásárolni földet: változások ott lesznek, hogy a 3 hektár alatti területek értékesítése tovább folyik. Nagyarányú földeladási akciót már nem tervezünk. A tulajdonviszonyokat szeretnénk tisztázni. A magyar földet az elmúlt években biztonságba helyeztük, az anomáliákat és visszaéléseket pedig nagyon szigorúan kivizsgáljuk. A magyar föld a magyar gazdáknál van jó helyen, a cél pedig az, hogy a magyar föld minden millimétere legyen megművelve, mert egy centi sem maradhat parlagon és azt sem szeretnénk, hogy külföldi spekulánsok kezére kerüljön.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS