A visegrádi országokat dicséri a német liberális lap, a Der Tagesspiegel egyik március végi cikke. A cikk szerzője, Christoph von Marschall A robbanás előtt álló régió a küszöbünk előtt áll (Die Boomregion liegt vor der Haustür) című cikkében a Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia együttműködésével létrejött Visegrádi Együttműködésben lévő gazdasági lehetőségeket latolgatja, azokat Kínával összevetve.
A szerző rámutat: a számok szintjén a Visegrádi Együttműködés országaival folytatott kereskedelem összességében a német export nagyobb hányadát teszi ki, mint amekkora szerepet Kína játszik a német külgazdaság szempontjából. A Kínával folytatott import és export 212 milliárd euróra rúg, amely a német külgazdaság 9.5 százalékát teszi ki. Mindeközben a négy kelet-közép-európai országgal folytatott termékkereskedelem volumene 286 milliárd euró (12.8 százalék). Von Marschall egy német szakértői testületre (Experten des Ostausschusses der Deutschen Wirtschaft) hivatkozva állítja, hogy Németország ráadásul sokkal nagyobb mértékben támaszkodhat visegrádi régió országaira a koronavírus-válságból való kilábalás során, mint az ázsiai nagyhatalomra (immár nyugodt szívvel nevezhetjük Kínát annak) – írja a Mandiner a Der Tagesspiegel nyomán.
A szerző kifejti, hogy ennek oka például az lehet, hogy bár Kína gazdasága és népessége tekintetében is erősebb tényező, a földrajzi közelség és az Európai Unión belüli beszállítási láncok rövidsége miatt a Visegrádi Együttműködés országai igenis versenyképesek. A régióban különösen erős Lengyelország, amely dinamikus növekedést tudhat magáénak az utóbbi évtizedekben. A szerző megjegyzi, hogy az ország vásárlóerejét tekintve előzi immáron Oroszországot, Olaszországot és az Egyesült Királyságot – ily módon pedig Lengyelország a koronavírus-válság során a német gazdaság legfőbb stabilizáló erejének tekinthető. Ha már V4-ek, a Der Tagesspiegel szerzője Magyarországról is ír. Rámutat, hogy hazánk 52 milliárd eurós áruforgalmával sokkal nagyobb országokat előz meg a külkereskedelmi ranglistán. Ezek közül példaként Oroszországot említi, amely a németekkel csupán 45 milliárd eurós áruforgalmat produkált (az 5.5 milliós lakosságú Szlovákia pedig 28 milliárd eurós forgalmat, amellyel Indiát előzi). A szerző szerint a német autóipar legnagyobb beszállítójának számító Csehország vásárlóerejének folyamatos növekedéséről is kevés szó esik Németországban (miközben az ország időközben Spanyolországot is leelőzte). Figyelemreméltónak tartja, hogy a mindössze 10 millió lakosú Cseh Köztársaság a Német külgazdasági rangsor tizedik helyét foglalja el.
Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Szalay Miklós
2021-03-30 at 20:58
Egy összefoglaló a gazdasági növekedésről (és fejlődésről):
https://egyvilag.hu/temakep/097.shtml
Namond
2021-03-30 at 20:19
Ajjaj, kő kövön nem marad?
khm
2021-03-30 at 18:19
Májbeteg volt? 🙂
Solaris
2021-03-30 at 18:02
Szóval pandémia után robbanás.Hízik a mája Nostradamusnak a túlvilágon.
khm
2021-03-30 at 17:00
“(Die Boomregion liegt vor der Haustür”
Remélem,megélem,amikor a magatokfajták állnak a küszöbünk előtt,de abból is csak a SZAPORODÁSRA KÉPES fiatalok!
A “nyugger”-eitek elég burnyák államot építettek fel. Amolyan semmire sem valót.
Az ilyeneket nem látjuk szívesen!