Amerikai katonák sokkolva tapasztalták, hogy a CIA, a Pentagon és Washington DC iszonyatosan elszámolták magukat Kabul bevételét illetőleg. Az USA hírszerzésére támaszkodó németeknek és más nyugati országoknak hirtelen fel kellett számolniuk nagykövetségeiket, konzulátusaikat. A bevont amerikai lobogó és az épület tetejéről felszálló helikopterek Saigon elhagyását idézték.
Georg Spöttle
A történelem oly sokszor ismétli önmagát, hogy már szinte meg sem lepődünk a sémán: menekülő elnök, szakállas férfiak Kalasnyikovval, elkeseredett civilek gyermekekkel és batyukkal a határokon… Ha feltesszük a kérdést, hogyan jutottunk el idáig, a válasz nem is annyira bonyolult: az idő a talibánnak dolgozott. A radikális szunnita csapat tudta, hogy sem Amerika, sem nyugati szövetségeseik nem fognak az idő végezetéig az országban maradni. Nem voltak komoly összecsapások, de a pokolgépek, az orvlövészek okoztak annyi kárt, hogy Washington belátta, ebben az országban nincs már mit keresniük. Húsz év nem volt elég, hogy demokratikus struktúrákat építsenek ki a Hindukusban. A tálibok kivárták a tegnapi napot, addig toboroztak, és az eladott mákból bőven telt a fegyverekre is. Tudták, hogy az amerikai csapatkivonás egy dominóeffektust hoz létre. Az USA támogató ereje nélkül sem a Bundeswehr, sem a hollandok, sem a norvégok nem tudnak majd az országban katonai akciókat végrehajtani. Tisztában voltak vele, hogy elég lesz egy-két afgán tábornokot kivégezni, hogy a hadsereg átálljon az ő oldalukra. Megnyíltak a laktanyák és a fegyvertárak kapui és ezzel hozzájutottak modern nyugati haditechnikához is, ami szintén segítette előretörésüket. Talibán azt jelenti arabul, hogy diákok, hát ők megtanulták a leckét. Nem volt kétségük, ha Ashraf Ghani elnök meglép, akkor harc nélkül be tudják venni Kabult, hiszen a rendszer összeomlik.
A berlini Védelmi Minisztériumban komoly kritikával illették az afgán hadsereget. Az Egyesült Államok és Németország 350.000 afgán katonát képzett ki. Afganisztán jelenleg több harci helikopterrel rendelkezik, mint a Bundeswehr. Jogos a kérdés, hogy miért nem vetették be őket, és mi van a harci morállal az afgánok oldalán. Valóban szánalmas, hogy írástudatlan, strandpapucsban harcoló, jórészt AK 47-es gépkarabélyokkal harcoló „civileket” nem tudtak feltartóztatni, holott harci helikopterekkel és vadászgépekkel is rendelkezik az afgán légierő. Vagy netán nem is akarták feltartóztatni a radikális iszlamistákat? Mindkét forgatókönyv elég ijesztő.
Jelen pillanatban is folyik a nyugati diplomaták, újságírók és civilek kimenekítése Afganisztánból. A talibán már pénteken elfoglalta az összes határátkelőt, így az egyetlen kiút a kabuli repülőtér. Azt most 5000 amerikai katona biztosítja, valamint a Bundeswehr is küldött egy kisebb speciális alakulatot, hogy még összeszedjék a követség épületében maradt munkatársakat és a BND (Szövetségi Hírszerzőhivatal) ügynökeit. Több, mint tízezer főt kell kimenteni Kabulból, ezért a civil légiforgalmat leállították, és csak NATO-gépek kapnak engedélyt a le és felszállásra. A légihíd miatt az afgán légtér olyan forgalmas, mint Los Angelesé. Sok afgán civil is légiúton akarta elhagyni az országot, ám kétséges, hogy ez sikerülni fog. A harcok miatt minden légitársaság beszüntette az afgán útvonalakat. Rengetegen, mindenüket hátrahagyva, gyalog mentek a repülőtérre, mivel a hatalmas dugó miatt autóval lehetetlen volt eljutni oda.
A talibán ígértet tett, hogy senkit sem fognak bántani, sőt aki akarja, az elhagyhatja Afganisztánt. A gond csak az, hogy senki sem hisz nekik. Néhány nőt már agyonlőttek, mivel nem takarták el arcukat. Csak idő kérdése, hogy visszaálljon a 2001 előtti „rend”, burka a nőknek, szakáll a férfiaknak és felállnak majd újra a sharia bíróságok. Kétség sem fér hozzá, hogy Afganisztán újra egy terroristafészek lesz kiképzőtáborokkal. Joe Bident a demokraták is élesen kritizálják, mivel szerintük az elnök feladta Afganisztánt. Donald Trump felszólította Bident, hogy mondjon le, mert alkalmatlan az elnöki feladatra. Folytatjuk.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS