GEOrgPOLITIKA – A terrorizmus melegágya lett Nyugat-Afrika
Nyugat-Afrikában 400 százalékkal nőtt az iszlamista támadások száma 2022 vége óta.Ennek több oka is van, és az erőszaknak nem látszik vége. A német és az amerikai hadseregek helyett most a Wagner-csoport kezeli a helyzetet. Boko Haram, Iszlám Állam és al-Kaida tartják rettegésben a lakosságot.
Lövések hallatszanak, sok holttest fekszik a földön, fegyveres férfiak száguldoznak a környéken, motorrjaikkal. A Reuters hírügynökség videója az utóbbi idők egyik legsúlyosabb iszlamista támadását mutatja a nyugat-afrikai Burkina Fasoban. Az incidens mindössze néhány hete történt.
Pieter Van Ostaeyen, a Nemzetközi Terrorelhárítási Központ (ICCT) munkatársa szerint Nyugat-Afrika a dzsihadisták egyik melegágya lett. A szakértő az elmúlt években a Száhel-övezetben elkövetett terrortámadásokat elemezte. 2022-ben csupán 38, idén májusig viszont már 151 támadást regisztráltak, ami közel 400 százalékos növekedést jelent. „A helyzet jelentősen romlott”– mondja Van Ostayen.
A nyugat-afrikai Száhel-övezet egy hatalmas terület az északi Szahara és a déli tengerparti országok között, ahol a dzsihadista felkelők több államban is terrorizálják a civil lakosságot, leginkább a keresztény vallásúakat. Különösen Maliban és Burkina Fasóban, de Nigériában és Nigerben romlott a helyzet.
Ezek az országok különböző terrorista csoportok - köztük az Al-Kaida és az „Iszlám Állam” nyomása alatt állnak. A Nyugat legfőbb aggodalma, hogy a kormányok megbukhatnak, és a dzsihadista csoportok átvehetik a hatalmat, hogy kikiáltsanak egy Iszlám Kalifátust.
Nyugat-Afrikában nemcsak több terrortámadás történik, mint néhány évvel ezelőtt, hanem olyan helyeken is, ahol korábban nem voltak– mondja Franklin Nossiter, a szenegáli International Crisis Group munkatársa.
Már nem a nagyvárosokban vannak a véres terrortámadások. Most sokkal több erőszakos cselekményt látunk a vidéki területeken
– tette hozzá.
A növekvő terrorizmus egyik oka, hogy az olyan hatalmas országokban, mint Mali vagy Niger, az állami hatóságok szinte nem is léteznek. Mali területe például körülbelül három és félszer akkora, mint Németországé. Ezen túlmenően a hadsereg 2020 óta hét afrikai országban hajtott végre sikeres puccsot. Maliban és Burkina Fasoban viszonylag rövid időn belül két katonai puccsra is sor került. A katonai vezetők Maliban, Burkina Fasóban és Nigerben azt állították, hogy a kormányoknak nincs válaszuk a bizonytalan biztonsági helyzetre. Burkina Fasóban például a tisztek azzal indokolták a puccsot, hogy a kormány nem támogatta eléggé a hadsereget a dzsihadisták elleni harcban.
A tavaly július végi katonai puccsig Nigert Európa és az USA utolsó demokratikus partnerének tekintették a Száhel-övezetben - a terrorizmus elleni küzdelemben. Németországnak a puccs után fel kellett adnia nigeri bázisát. Az ENSZ hosszú ideje működő MINUSMA békefenntartó missziója Maliban, amelyben Németország szintén partner volt, a katonai kormányzat követelésére szűnt meg.
A katonai puccsok után az új vezetők kiutasították a nyugati partnereket az országukból, mondja Van Ostaeyen terrorizmus-szakértő: „Minden, ami külső békefenntartásként létezett, a múlté lett. A franciáknak, a németeknek és az amerikaiaknak menniük kellett. Az űrt a Wagner-csoport töltötte ki. A Wagner-milicisták most az orosz védelmi minisztériumnak vannak alárendelve, és az úgynevezett „Afrikai Hadtest” tagjai. Számos, a terror által megtépázott afrikai államban tevékenykednek - Maliban, Burkina Fasóban, Nigerben és a Közép-afrikai Köztársaságban. Feladatuk az adott országok katonai kormányainak támogatása és a természeti erőforrások, például az aranybányászat és az olaj kitermelés biztosítása.
Az ismert nagy terrorszervezetek mellett feltűntek új csoportok is, mint a Katibat Macina (Macinai Felszabadítók) Maliban, amelybe sok radikálisan gondolkodó nomád Fulani is belépett. A csoport szorosan kötődik az Anzar Dine (A Vallás Segítői) dzsihádista szervezethez. A Fulani népcsoport csak Nigériában 13 millió főt számlál és az elmúlt években komoly radikalizáció tapasztalható körükben. Csatlakoztak a Boko Haramhoz (Bűnös Nyugat), de az al-kaidához (A Bázis) és az Iszlám Államhoz (Daesh) is. Az összecsapások és terrortámadások nemcsak vallási alapúak, hanem gyakran szólnak a vízkészletekről és a jobb legelőkről is.
Fotó: MTI/EPA/Henry Ikechukwu
