GEOrgPOLITIKA – Berlin ellenséget csinált Teheránból

Olaf Scholz kormánya élesen bírálta Iránt, mivel az katonai segítséget nyújtott Oroszországnak, sőt egy dróngyárat is közösen üzemeltetnek. A német háborúpárti politikusok ezért folyamatosan támadják az Iszlám Köztársaság külpolitikáját. Irán egyre növekvő szerepét a Közel-Kelet átrendeződésében is tehetetlenül szemlélte Berlin. Teherán befolyása Irakban, Libanonban, Szíriában és Jemenben megmutatta, hogy Irán a térség legbefolyásosabb állama.

Irán a világ legnagyobb kőolaj és földgáz kitermelői közt van, ez pedig nemcsak a térségben, hanem a világpolitikában is felértékelte az országot. Kína, India, Oroszország a legfontosabb gazdasági partnerei között szerepelnek. Irán azonban iszlám kulturális szervezetek segítségével is terjeszti politikai befolyását. Mecsetek, korániskolák és alapítványok finanszírozása már régóta folyik Nyugat-Európában. Ez nem is csoda, hiszen az elmúlt évtizedekben muszlimok tízmilliói telepedtek le az Európai-Unióban.

A német belügyminiszterasszony, Nancy Faeser most nekiállt bezáratni az iráni kormány által üzemeltetett intézményeket, mint a „Hamburgi Iszlám Központot”. Azzal vádolták meg a kulturális alapítványt, hogy politikai propagandát terjeszt és kapcsolatokat tart fent a libanoni Hazbollah-al (Allah-pártja) és a síita állam propagandagépezetének egy előretolt állása, sőt még hírszerzési tevékenységet is folytatnak ott. Az iráni külügyminisztérium erre bekérette a német nagykövetet és magyarázatot kért a barátságtalan lépés miatt, sőt iszlámellenességgel vádolta meg Berlint.

Erre a német külügy is behívta Mahmoud Farazandeh-t az Iráni Köztársaság nagykövetét. A balliberális Irán ellenes erők, mint az FDP (liberális párt) ezt örömmel fogadták, mivel szerintük le kell építeni az eddig kiegyensúlyozott kapcsolatokat a perzsa állammal. Iránt is hasonló szankciók sújtják, mint Oroszországot, sem földgázt, sem olajat nem adhatnak el a nyugatnak.

A német legfelsőbb ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki az az ukrán férfit, aki nagyjából 2 hónapja rendőri védelmet kért Frankfurt am Mainban. Az ukrán menekült azt állította, hogy orosz ügynökök megpróbálták őt csapdába csalni és elrabolni. Az állítólagos orosz kémek az ukrán katonai titkosszolgálat embereinek adták ki magukat és egy találkozót kértek tőle egy kávézóba. Az ukrán ex-katona ekkor felhívta az ukrán elhárítást akik egy pár órán belül megerősítették, hogy egy ukrán hírszerző szervezet sem kontaktálta őt. Ezután kért rendőri védelmet. Mostanra kiderült, hogy a férfi hamis papírokkal, Lengyelországon keresztül utazott be Németországba. A hamis dokumentumokat az ukrán katonai hírszerzés biztosította számára. Felvételek kerültek az ügyészség kezébe, amelyeken a férfi egy katonai egység tagjaként megkötözött kezű orosz hadifoglyokat végzett ki Bucsában. Így most háborús bűncselekményekkel vádolják. A gyanúsított ukrán személy tagadta a vádakat, ám a felvételeket átfuttatták egy arcfelismerő-rendszeren és az pozitívan mérte be a biometrikus azonosítókat.

A három állítólagos orosz ügynök továbbra sem tett vallomást. Egyikük telefonján a nyomozók helyreállították a törölt fotókat és köztük voltak az ukrán katona képei is. Hamis útlevélen, készpénzen és egy GPS nyomkövetőn kívül sem fegyvert sem mérget nem találtak náluk.

Az amerikai demokraták előre akarják hozni a jelölőgyűlést, hogy néhány napon belül hivatalosan is Kamala Harris legyen a Demokrata párt elnökjelöltje. A Soros-birodalom már beállt az alelnök mögé és komoly összegekkel támogatják Kamala Harris kampányát. A Republikánus párt nagyon bizakodó, hogy Harrist könnyebb lesz legyőzni, mint Bident.