GEOrgPOLITIKA – Hogyan nézhetne ki az új katonai szolgálat?

A kötelező katonai szolgálatot Németországban 13 évvel ezelőtt felfüggesztették. Most az újbóli bevezetésről folyik a vita a német parlamentben. Boris Pistorius védelmi miniszter szerdán mutatta be az új szolgálati modellre vonatkozó terveit. Az első részletek már ismertek. Nincs ok az aggodalomra, különösen akkor nincs, ha az ember neve Boris Pistorius, vélte a német kancellár. Olaf Scholz elmondta, hogy védelmi minisztere egy “kezelhető feladattal” foglalkozik, mégpedig a jövő béli katonai szolgálatra vonatkozó tervekkel. Egy “kezelhető feladattal”, amelyen a miniszter és Carsten Breuer vezérkari főnök már hónapok óta dolgoznak, ám amelynek sikerére még valószínűleg további hónapokat kell várni. 

A védelmi miniszter nem akarja, hogy az SPD, sőt a kancellár is „visszadobja” a jövőbeni katonai szolgálatra vonatkozó terveket, és ezért többféle modellt is ki akar dolgozni. A kulcskérdés, hogy milyen hosszúságú kötelező katonai szolgálatot kell a jövőben teljesíteni. Hiszen a cél a jelenlegi mintegy 20 000 fős létszámhiány megszüntetése. A Bundeswehr állományát meg kell növelni, alkalmassá és rugalmassá kell tenni, hogy reagálni tudjon külső fenyegetésekre. A katonai szolgálat régi formájához való visszatérés szóba sem jöhet. A kötelező katonai szolgálatot az 1950-es évek közepén vezették be, és azt a célt szolgálta, hogy a hidegháború idején a Bundeswehrnek mindig legyen elegendő újonca. Minden fiatal férfit egy egész korosztályban besoroztak. A sorkötelezettség 18 éves kortól lépett életbe. Aki nem akart belépni a hadseregbe, annak alternatív szolgálatot kellett teljesítenie, úgynevezett polgári szolgálat formájában, például kórházakban vagy idősek otthonában. Az évtizedek során a katonai szolgálatot másfél évről hat hónapra csökkentették. A Bundeswehr létszámigénye csökkent, és egyre kevesebb fiatalt soroztak be.

2011-ben felfüggesztették a kötelező katonai szolgálatot. Háborús fenyegetettség esetén újra azonban újra bevezethető ez az alaptörvényben is rögzítve van. Ahhoz, hogy a nők is részt vehessenek a kötelező katonai szolgálatban, módosítani kellene az alaptörvényt. Ezen felül hiányoznak a laktanyák, a kiképzők és a fegyverek is egy nagyobb létszámú hadsereg számára. A védelmi miniszter éppúgy vonakodik visszatérni ehhez a régi modellhez, mint a kancellár. Elvileg nem kellene mindenkit besorozni– a Bundeswehr létszámigénye nem olyan nagy, és ehhez már nincs infrastruktúrája. Olyan toborzási formát keresnek, amely lehetővé teszi, hogy a német fegyveres erők létszáma a jelenlegi 180 ezerről a következő években mintegy 200 ezer katonára emelkedjen. Közép- és hosszú távon több tartalékosnak kell rendelkezésre állnia, és a hadseregben való szolgálatnak vonzóbbá kell válnia. Olyan rendszerről folyik a vita, amelyben a 18 évesek egyfajta sorozási kérdőívet kapnak, amelyet ki kell tölteniük. A kérdőív ezután a fegyveres erőknél való szolgálatra való alapvető hajlandóságra is rákérdezhetne. Olyan modellt is fontolóra vettek, amelyben a csapatok maguk kezelik a szükségleteiket, azaz éves szinten határozzák meg a kontingensek nagyságát. Az elmúlt években egy olyan katonai szolgálati megoldás alakult ki, amely nagyrészt az önkéntes szolgálaton alapul. A szakértők azonban kételkednek abban, hogy a Bundeswehr ilyen módon képes lesz fedezni a személyi állomány szükségletét.

Több politikus szerint a hadseregfejlesztés nem fog menni kötelező katonai szolgálat nélkül. A miniszternek ezzel sincs problémája. “Szilárd meggyőződésem, hogy kötelező sorozás nélkül a modell hosszútávon nem fog működni”. Azt azonban még nem árulta el a Bundestagnak, hogy pontosan, hogyan képzeli el a kötelező sorkatonaságot. Pistorius márciusban Skandináviába utazott, és megnézte a svéd modellt: ott a hadsereg mindenkivel felveszi a kapcsolatot, ám csak a hadköteles korosztályok egy töredékét küldik orvosi vizsgálatra és felvételi tesztre. Az alkalmasokból is csak a legjobbakat választják ki. Katonai szolgálat, mint megtiszteltetés a projekt neve. Pistorius akkoriban “különösen alkalmasnak” találta ezt a modellt. Carsten Breuer vezérkari főnök ugyanígy látja. Számára a svéd modell nagyfokú rugalmasságot kínál.

A CDU/CSU a kötelező “szociális év” mellett van. Ennek magában kellene foglalnia a kötelező katonai szolgálatot is. Johann Wadephul, a CDU frakcióvezető-helyettese nem fűz nagy reményeket Pistorius csütörtöki felszólalásához. Szerinte Pistorius az elmúlt időben sokat beszélt a Bundeswehr népszerűsítéséről, olyan vonzó ajánlatokról, mint az ingyenes jogosítvány, ám egy szót sem mondott a kötelességről. Arról, hogy minden fiatalembernek válaszolnia kell a katonai szolgálatra vonatkozó levélre. A társ-kormányzó liberálisoktól Marcus Faber szerint, ha az ötlet megvalósul, a következő nagy kérdés az lesz, hogy lesz-e valóban elég önkéntes? Vagy az első lépést rögtön a második követi és jöhet a kötelező behívó.