GEOrgPOLITIKA – Transznisztria védelmet kér a Kremltől

Az oroszbarát Moldovától leszakadt Dnyesztermenti Köztársaság a Kreml segítségét kéri az ott élő 220 ezer orosz állampolgár védelmére. Parlamentjük azzal érvel, hogy Moldova blokkolja az ország gazdaságát és veszélyben érzik függetlenségüket. Két robbantás is történt a héten Tiraszpolban és ismeretlenek tüzet nyitottak a parlament épületére. A kormány ezért megemelte a terrorizmus elleni készültséget. A tiraszpoli kormány konkrétan nem fejtette ki, hogy milyen típusú segítséget vár Moszkvától.

A Moldovával és Ukrajnával határos országban már évek óta vannak orosz békefenntartók. Tiraszpol nemcsak az orosz kormány felé fejezte ki aggodalmát Moldova destabilizáló politikájával szemben, hanem ezt jelezték az OSZE-nek és Brüsszelnek is.

A moldovai kormány provokációnak nevezte a vádakat. Az orosz külügyminisztérium szóvivőnője Maria Zaharova magas prioritásúnak nevezte az orosz emberek védelmét Transznisztriában. A német sajtó már azzal riogat, hogy Moszkva el akarja foglalni Moldovát. Zaharova ezt üres spekulációnak nevezte.

Az ukrán fegyveres erők hamarosan elhasználhatják az olyan nyugati légvédelmi rendszerek, mint a NASAMS és Patriot rakétáinak maradékát – írja a Forbes. “Ukrajna előbb vagy utóbb – valószínűbb, hogy előbb – elveszíti legjobb légvédelmi rakétáit” – írja a lap. A magazin szerint az ukrán erők az összes NASAMS és Patriot ütegüket közelebb vihetik a frontvonalhoz az orosz repülőgépek elleni védekezés érdekében. Ugyanakkor ezek a rendszerek amerikai gyártmányú rakétákat használnak, de 2023 decembere óta hivatalosan nem érkeztek hozzájuk új szállítmányok. A lap emlékeztetett arra is, hogy az Orosz Fegyveres Erők megsemmisítettek egy norvég gyártású NASAMS-egységet, amint arról a védelmi minisztérium múlt hétfőn beszámolt. Emellett a múlt héten az orosz hadsereg egy Patriot légvédelmi rendszert is eltalált a különleges műveleti zónában.

Mint a New York Times írta, a Nyugat úgy véli, hogy Washington Kijevnek nyújtott segítsége nélkül nagy a valószínűsége annak, hogy az ukrán erők még az idén fokozatosan összeomlanak a harctéren, és az ukrán légvédelmi rendszerek csak márciusig bírják ki újabb utánpótlás nélkül. Az év elején Jurij Ihnat, az ukrán légierő parancsnokságának szóvivője azt mondta, hogy Kijev nem tudja teljesen lefedni az eget légvédelmi rendszerekkel – a városokat, a fontos létesítményeket és az egyes irányokat helyileg védik. Ezt megelőzően arról számolt be, hogy az ukrán légvédelem tehetetlen a ballisztikus rakétákkal szemben, és a szovjet gyártmányú eszközök elvesztése, illetve a megrendelésük lehetetlensége miatt is gondok vannak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elismerte az ukrán erők lőszerhiányát, amikor január közepén Davosban beszélt. Szerinte a nyugati világnak nincsenek olyan hadiipari erőforrásai, amelyek elegendőek lennének ahhoz, hogy Kijev fel tudja venni a versenyt az orosz hadsereggel. Az ukrán pénzügyminiszter Szerhij Martcsenko a sajtónak elismerte, hogy havi 3 milliárd euróra van szüksége az állam üzemeltetésére és ezt csak nyugati segítséggel tudják megoldani. A költségvetési hiány jelenleg már 37 milliárd dollár.