GEOrgPOLITIKA – Új háború lehet a Közel-Keleten?
Az amerikai kormány úgy döntött, hogy visszaadja az afgán tálib kormánynak a „befagyasztott” pénzeket, amelyet még Hamid Karzai kormánya helyezett el amerikai bankokban. A radikális iszlamisták ismételt hatalomra jutása után az USA és nyugati szövetségesei nagyjából 3,7 milliárd dollárt tartottak vissza. Most humanitárius okokra hivatkozva elkezdték pénzelni az új kabuli kormányt. Ez sokkolta magukat az afgánokat is, hiszen két ősellenségről beszélünk. Azt elfelejthetjük, hogy ez a szeretetről szól, ezt még a német hírszerzők is látják. Berlini titkosszolgálati körökből röppent fel a hír, hogy az USA fel akarja használni a tálibokat az Irán elleni harcra. Ha nem is rögtön egy proxyháborúban kell gondolkodni, de kisebb összecsapásokban a nagyjából 900 km hosszú határszakaszon. Erre az elmúlt hetekben már volt példa halálos áldozatokkal mindkét oldalon.
A tálibok elzárták az egyik határfolyó vizét is az iráni gazdák elől. A Pentagon már többször is rosszul mérte fel az erőviszonyokat. Ezt láthattuk Afganisztán elbukásakor, amikor a tálibok egy nap alatt lerohanták Kabult, holott az amerikaiak szerint ez csak hetek múlva lett volna várható. Hasonló a helyzet Iránnal. A Közel-Kelet legjobban felszerelt és legmotiváltabb hadseregéről beszélünk, és a katonaság mellett ott van a Forradalmi Gárda is. Mindkét fegyveres erő már bizonyított például az Iszlám Állam elleni harcban Szíriában és Irakban.
Teherán a múltban már megfenyegette a tálibokat, mivel azok súlyosan korlátozták az Afganisztánban élő síita hazara kisebbség jogait. A hazarák állítólag még Dzsingisz kán seregével érkeztek Afganisztánba. A barátságos, ázsiai vonású embereket sok bántás érte a radikális szunniták részéről; csak azután normalizálódott a helyzet, hogy Teherán egy katonai intervenciót helyezett kilátásba. Úgy tűnik tehát, hogy a Közel-Kelet is átalakulóban van, legalábbis, ami az erőviszonyokat illeti.
Ennek egyik biztos jele, hogy Bassár el-Aszad szír elnök újra szalonképesnek tűnik. Irán szövetségre lépett az öbölbéli arab álamokkal, és nagyon szoros szövetséget ápol Moszkvával és Pekinggel. A világ második legnagyobb kőolaj- és negyedik legnagyobb földgázkitermelő hatalma fontos faktor nemcsak a térségben, hanem az újonnan formálódó világgazdaságban is. A dróngyártásban pedig hirtelen megjelent a világ élvonalában. Ezzel pedig még több új barátot szerez, hiszen az orosz–ukrán konfliktus megmutatta, hogy ez a jövő egyik legfontosabb fegyvere.
A térségnek stabilnak kell maradnia újabb külföldi beavatkozás nélkül, hiszen láthattuk Szaddám Husszein esetében, hogy a hatalmi vákuumot a terroristák töltötték ki. Az instabilitás és a háborúk pedig újabb migrációs hullámot indítanának Európa felé. Ezt a legjobban Szíria példája mutatta meg.
