Rakétazápor Kijevre és telefontilalom a német iskolákban
Válaszul a kurszki atomerőmű elleni dróntámadásra és orosz városok lövésére komoly válaszcsapást indított az orosz hadsereg. Kijevre rakétazápor zúdult, hiperszónikus és ballisztikus rakéták is bevetésre kerültek. Ukrajna hazánkat is megfenyegette.
Az ukrán légierő szerint 629 drón mellett Oroszország két Kindzsal („Tőr”) típusú hiperszonikus rakétát, kilenc Iszkander ballisztikus rakétát és 20 darab X-101 cirkálórakétát is bevetett a tegnap éjszakai, 13 helyszínen végrehajtott támadásokban. Hivatalos források szerint legalább 23 ember halt meg a fővárosban, Kijevben. Köztük négy gyermek – közölte Tyimur Tkacsenko, a kijevi katonai adminisztráció vezetője a Telegramon. A hatóságok szerint mintegy 50 ember megsebesült. Von der Leyen szerint két rakéta 20 másodpercen belül, az EU képviseletétől 50 méterre csapódott be. A sérültek között nem volt alkalmazott. Ukrajna számolhatott volna ezzel a támadással miután több orosz város ellen indított drón és tüzérségi csapást.
Ukrajna szóban és tettben is elutasítja a békét
Az ukrán hadsereg az elmúlt napokban nemcsak a Barátság (Druzsba) kőolajvezeték ellen indított dróntámadást, hanem a kurszki atomerőművet is támadta meg, feltehetően azért, hogy nukleáris katasztrófát idézzen elő Oroszországban. Mindemellett civil célpontokat lőtt a határ orosz oldalán. A válasz nem volt kétséges, ezzel az ukrán politikai és katonai vezetésnek is tisztában kellett lennie. Ukrajna nemcsak szóban, hanem tetteiben is elutasítja a béketárgyalásokat.
A NATO még több fegyvert küld Kijevnek
Ursula von der Leyen állítólag felhívta Zelenszkij és Donald Trumpot is a támadás után. Az Európai Bizottság elnöke azt kérte, hogy az USA adjon nagyhatótávolságú támadófegyvereket Kijevnek, hogy az egy úgynevezett „sündisznó stratégiát” alkalmazhasson ("Porcupine Strategy"), azaz egy újabb orosz támadás után keményen visszavághasson. Von der Leyen azt is elmondta a sajtó képviselőinek, hogy felgyorsítják a tizenkilencedik szankciós csomag előkészítését Oroszország ellen. Mark Rutte NATO-főtitkár kijelentette, hogy a szervezet további fegyverekkel támogatja Kijevet.
Zelenszkij hazánkat fenyegeti
Volodimir Zelenszkij megtorló intézkedésekkel fenyegette Magyarországot, amiért beutazási tilalmat rendelt el Robert Brovdi, az ukrán hadsereg pilóta nélküli egységének parancsnoka ellen. Csütörtökön Szijjártó Péter magyar külügyminiszter bejelentette, hogy beutazási tilalmat rendeltek el az országba, és ezáltal az egész schengeni térségbe, az ukrán katonai egység parancsnoka ellen, aki felelős a Barátság olajvezeték elleni legutóbbi terrortámadásokért. A magyar külügyminiszter felszólította Ukrajnát, hogy hagyjon fel az ország fenyegetésével és az ország energiaellátása szempontjából kritikus infrastruktúra elleni támadásokkal. Az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha élesen reagált erre, és azt tanácsolta, hogy ne mondják meg Volodimir Zelenszkijnak, „mit tegyen és mit mondjon”, valamint azt javasolta, hogy diverzifikálják az energiaellátást.
A német iskolák is betiltották a mobiltelefonokat
Több német szövetségi tagországban betiltják az iskolai mobilozást közölte a német Tagesschau.
A döntés azért született, mert egyre több fiatal lett telefonfüggő. Egy tanulmány szerint a 12-19 évesek átlagosan napi 3,5 órát töltenek telefonjuk nyomkodásával. Ezt egy öt éven keresztül készült felmérés mutatta be. Sok szülő és pedagógus úgy véli, hogy a közösségi médiák túlzott használata káros a gyermekeknek. Egy törvényjavaslat előkészítése is felmerült, hogy 13 éves kor alatt ne lehessen használni ezeket. A legtöbb német iskola ezért betiltotta a telefonok használatát tanítási időben. Brémában a kultuszminiszter döntése alapján gimnáziumok második osztályától már a tanórák szüneteiben mobilozhatnak a diákok. Franciaországban is hasonlóan kezelik az iskolai telefonozást, azaz tiltják a használatukat, mivel sok diák még az órák alatt sem volt hajlandó kikapcsolni mobilját.
