Akár egy kétfrontos háború is beleférhet az ukránoknak?

Amikor több mint három éve kitört az orosz-ukrán háború, senki sem gondolta, hogy 2025 nyarának végén arról fogunk beszélni, hogy vajon mikor lesz már béke. Azóta rengeteg ember halt meg, vagy nyomorította meg egy életre a háború, ám még mindig zajlanak a harcok. Jóslásba nem érdemes bocsátkozni, de azt bátran ki lehet jelenteni, hogy a két testvérnép öldöklése milliós nagyságrendű áldozattal járt. Az ukrán fél a háború utolsó 1-2 évében a harctéri jelentések alapján egyre súlyosabb veszteségeket szenvedett, amit jelzett, hogy a hadsereg átlagéletkora lassan 50 év, valamint a brutális kényszersorozások és a női századok megjelenése sem azt mutatja, hogy minden rendben lenne. Ehhez képest úgy tűnik, hogy az ukrán vezetés szeretne sikerélményt is elérni, ehhez pedig minket, magyarokat igyekszik addig provokálni, amíg akár fegyveres konfliktusba torkollik a békétlenség. Akár a kétfrontos háború is belefér?

Kétfrontos háború is belefér?

Hiába a nagy veszteségek, az ukránok magabiztosan kijelentették többször is, hogy két nap alatt a Balatonig jutnának, ha háborúra kerülne a sor egymás között, valamint legutóbb ukrán médiumokban az is megjelent, hogy mi, magyarok akartuk elfoglalni Kárpátalját a háború kitörésekor, a magyar katonák már a határ közelében jártak, várva az ukrán összeomlást. Nem kell sorolni a barátságtalan, kifejezetten ellenséges ukrán lépéseket, bezárólag a Barátság kőolajvezeték harmadik megtámadásával. A keleti fronton szinte összeroppanás közeli az állapot, az oroszok több helyen áttörtek, ám az ukránok mégis, egyre erőteljesebben igyekeznek magyarellenes hangokat megütni. Vélhetően az ugyancsak ellenségesen viselkedő Európai Unió is biztathatja őket, bármilyen eszement és illogikus, hogy saját szövetségi tagja ellen egy külső erőt támogatnak von der Leyenék, de az utóbbi évek történéseit nézve egyáltalán nem lenne meglepő. Az ukránok pedig Zelenszkij vezetésével halálkufárost játszanak, ami sosem túl jó jel. Aki a saját népe szenvedéséből olcsó üzletet csinál, az mindenre képes.

Már az elég baj, hogy el kell gondolkodnunk azon, hogy szövetségeseink nem feltétlenül minket támogatnak, az pedig különösen riasztó, hogy az ukránok nem tudják elviselni, ha valaki nem úgy táncol, ahogyan ők fütyülnek. Zelenszkij vérben forgó szemekkel őrjöng, hiszen megszokta, hogy amit elvár vagy követel, a szerencsétlen nyugat-európaiak mosolygó arccal teljesítik, még akkor is, ha a saját nemzeteiket rövidítik meg. Mindezt egy olyan háború érdekében, amely egy zsákutca az ukránok számára. Csak a halottak száma nő, a győzelmi esély tovább csökken, ezt pedig ők is tudják, ám a saját népétől félő Zelenszkij és brigádja most már abban érdekelt, hogy amíg lehet, húzhassák az időt. Ebbe még az is belefér, hogy minket, magyarokat a végletekig provokáljanak, akár addig, amíg fegyveres konfliktus nem robban ki. Önhittségükben úgy gondolják, hogy félgőzzel is megvernek bennünket, ami morálisan nagyon sokat segítene a széthullóban lévő ukrán hadsereg és társadalom számára. Legalábbis ők így gondolják. Az őrület korát éljük ismét, egyesek minden áron szeretnék kiszélesíteni a háborút, szenvedést és pusztulást hozva akár az egész világra. Ennek csak egy apró szelete az előretolt ukrán helyőrség, akik a szítják a parazsat és kezükben a kovakő. Mi, magyarok megtapasztaltuk már az igazságtalan háborúk borzalmát, sosem kérünk belőle, ám a hazánkat utolsó csepp vérünkig védjük, ezt jobb, ha tudja Zelenszkij és minden vérszomjas ukrán.