A Kaszpi-tenger szörnye, az Ekranoplán
Az egyetlen siklórepülőt, amely megmaradt a Szovjetunió haditechnikájából Derbentben, Dagesztánban lehet megcsodálni. A Lun osztályú Ekranoplan, nem repülőgép, de nem is szárnyashajó, hanem egy teljesen más technológia, amely lehetségessé tette, hogy a gép alacsonyan 1,5-5 méteres magasságban repüljön a víz felszíne felett.
Érdekes módon a Nemzetközi Tengerészeti szervezet a hajók kategóriájába sorolta az Ekranoplant. A gépet hajók megsemmisítésére szánták. Moszkit típusú rakétákat tudott kilőni, ráadásul egyszerre hat darabot és rendelkezett négy 23 mm-es gépágyúval is. Ez jól hangzik, ám az Ekranoplán a levegőből könnyen támadható volt. Hatékony védelmet csak harci helikopterek vagy vadászgépek tudtak volna biztosítani éles helyzetben.
A gép gigantikus: hossza 73,8 méter, a szárnyak fesztávolsága 44 méter, magassága 19,2 méter és üresen 260 tonnát nyomott. A hasznos teherbírása 100 tonna volt. Az Ekranoplánt összesen nyolc Kuznyecov NK-87 típusú gázturbina emelte a levegőbe és 450 km/h sebességre volt képes. A hatótávolsága 1900 km volt. Eredetileg nyolc darab készült volna az impozáns eszközből, ám olyan költséges volt a gyártása, hogy a haditengerészet lemondott róla. Az impozáns és egyedülálló gép évtizedekig a Kaszpi-tengerben rozsdásodott. Nemrég azonban partra vontatták és megkezdték a helyreállítását és a Derbentben épülő Patrióta-Park múzeum látványossága lesz.
Az Ekranoplán már csak múzeumi tárgy, de a technológia fent maradt és az amerikai haditengerészet is készített hasonló harci siklókat, igaz lényegesen kisebbeket a gyors bevetési alakulatok számára. Sőt, a szingapúri hadsereg is felismerte a benne rejlő lehetőséget és tengeri drónokat épített a siklótechnológiával.
Persze Derbent nem csak az Ekranoplánról szól, hanem egy történelmi hely is. Dagesztán és az Avar kánság régi fővárosa és Oroszország legdélebbi települése. Derbent már az időszámítás előtti nyolcadik században lakott volt, így a világban Gáza, Jeruzsálem és Damaszkusz mellett a legrégebben lakott városok közé tartozik. Perzsák, arabok, mongolok, avarok és oroszok hozták ide kultúrájukat, amely keveredett és egyedivé tette Derbentet és Dagesztánt. Az Iszlám már a hetedik században megjelent Dagesztán területén, mivel arab hódítók érkeztek, hogy innen törjenek be a Perzsa birodalomba. Derbentet Bab al-Abwadnak nevezték, ami szabad fordításban a Kapu-a-bevonuláshoz jelentéssel bír. A mai nevét Derbent (Darband) a farsziból (perzsa) kapta, ami szintén kaput/átjárót jelent. Nem véletlenül, hiszen a nagy birodalmak itt találkoztak a Kaukázus lábánál. Kazárok, arabok, avarok, perzsák, mongolok harcoltak a területért. Még a híres kalifa, Harun al-Rashid is élt Derbentben.Ő egy nagy művészeti és kereskedelmi központtá tette a várost. Az erődítmény a Naryn Kala (Napfényes Erőd) az UNESCO világörökség része. Már 735-ben itt volt a hadsereg parancsnoksága és az elmúlt évszázadokban végig megőrizte fontos szerepét a város védelmében.
A szunnita (Mohammed hagyományaira alapuló) Iszlám a mai napig államvallás maradt. Van kis számú ortodox keresztény és zsidó közösség, de az Iszlám láthatóan fontos szerepet tölt be a dagesztáni emberek életében.
