Pesti Srácok

Gigabírság a fővárosi közlekedési vállalatokra: 115 millió forintba kerül Karácsony "szakértelme"

Gigabírság a fővárosi közlekedési vállalatokra: 115 millió forintba kerül Karácsony "szakértelme"

Mintegy 115 millió forintos bírságot szabott ki a BKV-ra és a BKK-ra a Közbeszerzési Döntőbizottság; mindezt Karácsony Gergelynek köszönheti a vállalat, aki az előterjesztője volt annak a javaslatnak, ami durván ellentétes volt a jogszabályi rendelkezéssel.

A Közbeszerzési Döntőbizottság most nyilvánosságra hozott határozata szerint megsemmisítette azt a fővárosi közbeszerzést, amiben a budapesti közösségi közlekedési eszközök és közlekedési köztéri reklámhelyek reklámcélú hasznosítását tervezték, több, mint 7,2 milliárd forint értékben. A megsemmisítő határozat mellett pedig 115 milliós bírságot is kiszabtak a BKV-ra és a BKK-ra.

A Fővárosi Közgyűlés 2019. november 5-i napirendjén szerepelt az ügy; ekkor egyébként az ellenzéki többséggel megválasztott grémium nagy szakértelemmel támogatta, majd elfogadta Karácsony Gergely előterjesztését. A történet rövid lényege az, hogy 2016-ban bruttó 7,2 milliárdos közbeszerzést írtak ki a BKV reklámhelyeinek hasznosítására, amelyre végül két jelentkezés érkezett, négy cégtől. A BKV a jelentkezőket rendben találta, és tőlük ajánlatokat kért be, azzal, hogy a majdani szerződés négy évre szól. A Fővárosi Közgyűlés azonban 2019 novemberében, Karácsony Gergely előterjesztésében megszavazta, hogy a közbeszerzésben érintett reklámhelyekre csupán egy éves szerződéseket lehessen kötni. A határozatot végül megtámadták, és 2019. december 9-én közérdekű bejelentésben tájékoztatták a Hatóságot; ebben kérték a jogsértés megállapítását és bírság kiszabását. A Közbeszerzési Döntőbizottság 115 millió forintra büntette a BKV-t, és kimondta, hogy az ajánlatkérő súlyos jogsértést valósított meg az eljárás eredménytelensége tárgyában hozott jogsértőnek minősülő döntésével. A kirótt bírság összegének megállapításakor figyelembe vették a közbeszerzési eljárásban szereplő tétel értékét, valamint a jogsértés súlyát is.

Fotó: Horváth Péter Gyula

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.