Pesti Srácok

Gigantikus autóipari beruházást jelentett be Szijjártó Péter (Videó!)

Magyarországon hozza létre első, Dél-Koreán kívüli gyárát a lítiumakkumulátorokhoz szükséges katódok gyártásával foglalkozó EcoPro BM; a kétszázhatvannégy milliárd forint értékű beruházással hatszázharmincegy új munkahely jön létre Debrecenben – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán, Szöulban.

A tárcavezető arról számolt be, hogy a hajdúsági városban évente 108 ezer tonna katódot fognak előállítani; ez 1,35 millió elektromos autó akkumulátorának legyártásához megfelelő mennyiség. Az építkezés első fázisa várhatóan 2024 második felében fog elkészülni, a második egy évvel később. A tájékoztatás szerint az EcoPro BM volt az első vállalat a világon, amelyik 80 százalékos nikkeltartalmú katódokat tudott előállítani. Ráadásul a debreceni lesz az első ilyen üzem Európában, így Magyarország szerepe még inkább felértékelődhet a kontinens elektromos autóiparában. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy éles nemzetközi verseny zajlott a beruházásért, amelyhez a kormány pénzügyi támogatást is nyújt. Ennek mértékét viszont csak később, az Európai Bizottság értesítése után hozzák majd nyilvánosságra.

– fogalmazott.

PestiSracok facebook image

Az idei év második legnagyobb beruházása

Kiemelte, hogy a most bejelentett projekt az idei év második legnagyobb beruházása, és az első helyezett is egy dél-koreai cég volt, az SK Innovation. Az összes magyarországi beruházás több mint fele származott a kelet-ázsiai országból 2021-ben. Aláhúzta, hogy ezeket szinte mind a forradalmian megújuló autóipar területén hajtják végre, illetve hozzátette, hogy nagy szükség is van ilyen beruházásokra a jövő iparágában ahhoz, hogy Magyarország megőrizhesse pozícióját az európai autóipar egyik zászlóshajójaként. A magyar autóipar a teljes feldolgozóipari teljesítmény 30 százalékát adja, így a szektor meghatározó az egész gazdaság és a hosszú távú növekedés szempontjából. A miniszter kiemelte, hogy a koronavírus-járvány miatt a tavalyi a világgazdaság fekete éve volt, amikor globálisan 114 millió munkahely szűnt meg, 42 százalékkal visszaestek a beruházások és több mint 5 százalékkal csökkent a világkereskedelem volumene.

– mondta, rámutatva, hogy foglalkoztatottsági, negyedéves gazdasági növekedési és beruházási csúcs is született. Szijjártó Péter leszögezte: a világon Magyarország adta a járványra az egyik legsikeresebb gazdasági választ azzal, hogy a munkanélküliség finanszírozása helyett a beruházások támogatására fordították a költségvetési forrásokat. Szerinte ez nem lett volna lehetséges a keleti nyitás stratégiája nélkül, amely „mára egyértelműen sikertörténetté vált”. Leszögezte, hogy az elmúlt tizenöt évben eltolódott a világgazdaság földrajzi fókusza nyugatról, és tavaly már a globális beruházások mintegy hetven százalékát keleti tőkéből finanszírozták.

– húzta alá.

Újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy Szöulban tárgyalt három másik, Magyarországon már jelen lévő vállalat vezetőivel is, akik a küszöbén állnak az újabb beruházások bejelentésének.

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.