Pesti Srácok

„Golyófogónak még jó leszek!” – Bíró Zoltán, az MDF első elnöke és az Öreg

A címben szereplő frappáns mondat Csurka Istvántól ered: az 1987-es lakiteleki találkozón dobta be némi fatalista éllel, hogy egyértelművé tegye, itt nem fix egyesre játszanak. Vigasz, ha úgy alakul, és nem lesznek képesek lebontani a kádári diktatúrát: hősi halottak akár még lehetnek, ami mégiscsak valami. Bíró Zoltán íróval, az MDF első elnökével utaztunk vissza 1987-be.

Csurka István, Csoóri Sándor, Fekete Gyula, Fűr Lajos, Kiss Gy. Csaba és Lezsák Sándor elhatározták, hogy elindítják mozgalmukat egy jobb Magyarországért. A lakiteleki nyilatkozatban részt vevők kimondták, hogy a magyarság súlyos erkölcsi és gazdasági válságba került, identitásában meggyengült. Ezért szükség van a progresszív társadalmi erők összefogására, reformra, sajtószabadságra, a rendszer gyökeres megváltoztatására.

– hangsúlyozta Bíró Zoltán. Mint a magyar történelemben sokszor, most is az írók, művészek, a magyar értelmiség indították el a reformmozgalmat, és ebből végül egy párt született. Mielőtt az MDF kiteljesedhetett volna, Bíró Zoltán lemondott elnöki tisztségéről; úgy gondolta, hogy a mozgalom más irányt vett. Bíró úgy látja, hogy Antall József, az őt követő MDF-elnök jobban megfelelt a Nyugat elvárásainak és a liberális-konzervatív vonalat támogatta.

PestiSracok facebook image

Az időutazásunk során nem kerülhettük ki a korai amerikai gyarmattartás témáját sem; Bírónak lesújtó véleménye volt az amerikai nagykövetről, Mark Palmerről, aki kész forgatókönyvvel érkezett Magyarországra, az SZDSZ-t támogatta és a liberálisok győzelmét várta a választásokon. Ez persze nem jött össze, az MDF győzött. Mindenesetre – magyarázta az MDF első elnöke – az elmúlt 33 évben döntő többségében olyan amerikai nagykövetek érkeztek hazánkba, akik a liberálisokat, a szocialistákat (tegyük egyértelművé: a volt kommunistákat) akarták hatalomban látni.

– mondta ki Bíró. Persze nem minden a külső hatalmak ügyeskedésén múlott: a kezdet, kezdetek után Fekete Gyula, Csoóri Sándor és Csurka István és a legfontosabb szellemi emberek hamar eltávolodtak a párttól, az MDF kiüresedett. Nem véletlen, hogy 1994-ben visszaszavazták a kommunistákat, a pufajkás Horn Gyulát.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.