mark palmer
Nemcsak az öt kommunistát temették el 1989. június 16-án, de a rendszerváltás lehetőségét is – Amikor beköszöntött a békés átmentés kora
1989. június 16-án újratemettek öt kommunistát. A hatodik koporsó üres volt, az szimbolizálta a többi hőst és mártírt. Maga az esemény a megbékélés, a békés átmenet és békés átmentés kulcspillanata lett. És teszt is volt: megnézték, mit szól a magyar társadalom, az értelmiség ahhoz, ha ezt is megpróbálják „lenyúlni” a kommunisták. Ez a nap erősítette meg a békés átmenet üzenetét és sikerét, ami után jöhetett a valódi cél: a békés átmentés és a még békésebb átállás, átállítás. Cikkünkben bemutatjuk, miért látjuk ezt gyásznapnak, azzal együtt, hogy Rácz Sándor és Orbán Viktor bátor beszédével alaposan felrúgta az eredeti forgatókönyvet. És akkor miért gyásznap? Mert működött az elmejáték, az ellentétpárokra épülő világképre felhúzott üzenet: a fejekben a békés átmenet ellentéte csak a véres forradalom lehetett. Pedig voltak, lehettek volna azért árnyalatok. Amerikai “nagykövetből“ lett milliomos - Mark Palmer és a kelet-európai médiafelvásárlás
Mark Palmer életútja pontosan elárulja, hogyan képzelte el a rendszerváltást az amerikai és a magyarországi hálózat. Palmer a nyolcvanas években Magyarországra érkezve először a két későbbi SZDSZ-essel, Kis Jánossal és Rajk Lászlóval ült le. Egész ittléte alatt az SZDSZ-t támogatta. 1989 végén váltott, Soros, Munk és Lauder tanácsára üzletember lett. Médiavállalkozásával Csehországban, Ukrajnában és Romániában is a piac fontos szereplője lett, Magyarországon Baló Györggyel próbálkoztak, de Horn Gyula nem kért belőlük. Nem akart egy SZDSZ-es, amerikai tévét. Partnere volt még a Wallis, azaz Bajnai Gordon. Utóbbi tüntette ki 2009-ben. Mark Palmer nagyon gazdag emberként halt meg, cége még ma is szabadon manipulálhatja a kelet-európai társadalmakat. Természetesen függetlenül. Önzetlenül. Igazi altruista gigavállalatként. Vezércikk. „Mit csináltál, Pista?” – Így lett Stefka István Mester Ákosék gyűlölt ellensége (Médiaháború, 3. rész)
Senki sem gondolt még a médiaháborúra és az Antall-kormány elleni lejárató-hadjáratra a nyolcvanas évek végén, de az előjelek már megvoltak. Amikor Stefka István a Kós Károly-szobor felavatásáról készített riportot, csak annyit súgtak neki: ne magyarkodjon! Aztán amikor meghívta az ötvenhatos Obersovszky Gyulát egy beszélgetésre, és a mártír Tóth Ilona is szóba került, azt már nehezen viselte a Mester Ákos vezette politikai csoport. Mester az adás után csak annyit kérdezett: mit csináltál, Pista?, és ebből kiderült, árulásnak vették, hogy nyíltan, őszintén beszélgettek a forradalomról. Mester Ákos, akivel Stefka István addig jó kapcsolatban volt, innentől fogva ellenségként tekintett rá. A média pedig szinte teljesen ennek a kommunista, posztkommunista, liberális csoportnak a kezében volt. Folytatjuk Stefka István médiaháborús sorozatát.