Pesti Srácok

„Golyófogónak még jó leszek!” – Bíró Zoltán, az MDF első elnöke és az Öreg

A címben szereplő frappáns mondat Csurka Istvántól ered: az 1987-es lakiteleki találkozón dobta be némi fatalista éllel, hogy egyértelművé tegye, itt nem fix egyesre játszanak. Vigasz, ha úgy alakul, és nem lesznek képesek lebontani a kádári diktatúrát: hősi halottak akár még lehetnek, ami mégiscsak valami. Bíró Zoltán íróval, az MDF első elnökével utaztunk vissza 1987-be.

Csurka István, Csoóri Sándor, Fekete Gyula, Fűr Lajos, Kiss Gy. Csaba és Lezsák Sándor elhatározták, hogy elindítják mozgalmukat egy jobb Magyarországért. A lakiteleki nyilatkozatban részt vevők kimondták, hogy a magyarság súlyos erkölcsi és gazdasági válságba került, identitásában meggyengült. Ezért szükség van a progresszív társadalmi erők összefogására, reformra, sajtószabadságra, a rendszer gyökeres megváltoztatására.

– hangsúlyozta Bíró Zoltán. Mint a magyar történelemben sokszor, most is az írók, művészek, a magyar értelmiség indították el a reformmozgalmat, és ebből végül egy párt született. Mielőtt az MDF kiteljesedhetett volna, Bíró Zoltán lemondott elnöki tisztségéről; úgy gondolta, hogy a mozgalom más irányt vett. Bíró úgy látja, hogy Antall József, az őt követő MDF-elnök jobban megfelelt a Nyugat elvárásainak és a liberális-konzervatív vonalat támogatta.

PestiSracok facebook image

Az időutazásunk során nem kerülhettük ki a korai amerikai gyarmattartás témáját sem; Bírónak lesújtó véleménye volt az amerikai nagykövetről, Mark Palmerről, aki kész forgatókönyvvel érkezett Magyarországra, az SZDSZ-t támogatta és a liberálisok győzelmét várta a választásokon. Ez persze nem jött össze, az MDF győzött. Mindenesetre – magyarázta az MDF első elnöke – az elmúlt 33 évben döntő többségében olyan amerikai nagykövetek érkeztek hazánkba, akik a liberálisokat, a szocialistákat (tegyük egyértelművé: a volt kommunistákat) akarták hatalomban látni.

– mondta ki Bíró. Persze nem minden a külső hatalmak ügyeskedésén múlott: a kezdet, kezdetek után Fekete Gyula, Csoóri Sándor és Csurka István és a legfontosabb szellemi emberek hamar eltávolodtak a párttól, az MDF kiüresedett. Nem véletlen, hogy 1994-ben visszaszavazták a kommunistákat, a pufajkás Horn Gyulát.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)