Pesti Srácok

„Golyófogónak még jó leszek!” – Bíró Zoltán, az MDF első elnöke és az Öreg

A címben szereplő frappáns mondat Csurka Istvántól ered: az 1987-es lakiteleki találkozón dobta be némi fatalista éllel, hogy egyértelművé tegye, itt nem fix egyesre játszanak. Vigasz, ha úgy alakul, és nem lesznek képesek lebontani a kádári diktatúrát: hősi halottak akár még lehetnek, ami mégiscsak valami. Bíró Zoltán íróval, az MDF első elnökével utaztunk vissza 1987-be.

Csurka István, Csoóri Sándor, Fekete Gyula, Fűr Lajos, Kiss Gy. Csaba és Lezsák Sándor elhatározták, hogy elindítják mozgalmukat egy jobb Magyarországért. A lakiteleki nyilatkozatban részt vevők kimondták, hogy a magyarság súlyos erkölcsi és gazdasági válságba került, identitásában meggyengült. Ezért szükség van a progresszív társadalmi erők összefogására, reformra, sajtószabadságra, a rendszer gyökeres megváltoztatására.

– hangsúlyozta Bíró Zoltán. Mint a magyar történelemben sokszor, most is az írók, művészek, a magyar értelmiség indították el a reformmozgalmat, és ebből végül egy párt született. Mielőtt az MDF kiteljesedhetett volna, Bíró Zoltán lemondott elnöki tisztségéről; úgy gondolta, hogy a mozgalom más irányt vett. Bíró úgy látja, hogy Antall József, az őt követő MDF-elnök jobban megfelelt a Nyugat elvárásainak és a liberális-konzervatív vonalat támogatta.

PestiSracok facebook image

Az időutazásunk során nem kerülhettük ki a korai amerikai gyarmattartás témáját sem; Bírónak lesújtó véleménye volt az amerikai nagykövetről, Mark Palmerről, aki kész forgatókönyvvel érkezett Magyarországra, az SZDSZ-t támogatta és a liberálisok győzelmét várta a választásokon. Ez persze nem jött össze, az MDF győzött. Mindenesetre – magyarázta az MDF első elnöke – az elmúlt 33 évben döntő többségében olyan amerikai nagykövetek érkeztek hazánkba, akik a liberálisokat, a szocialistákat (tegyük egyértelművé: a volt kommunistákat) akarták hatalomban látni.

– mondta ki Bíró. Persze nem minden a külső hatalmak ügyeskedésén múlott: a kezdet, kezdetek után Fekete Gyula, Csoóri Sándor és Csurka István és a legfontosabb szellemi emberek hamar eltávolodtak a párttól, az MDF kiüresedett. Nem véletlen, hogy 1994-ben visszaszavazták a kommunistákat, a pufajkás Horn Gyulát.

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.