Gulyás Gergely: Brüsszel réges-rég lemondott a jogállami alapelvekről, kizárólag hatalmi küzdelmekre koncentrál

Magyarországnak nem kínálkozik megfelelőbb alternatíva az EU- és a NATO-tagságnál – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyar7 című felvidéki hetilapnak. Ugyanakkor nem kívánatosnak nevezte, hogy a Nyugat-Európára jellemző uniformizációs törekvések sikerrel járjanak.

A szerdán megjelent interjúban Gulyás Gergely azt mondta: ha Magyarországot politikailag határozzuk meg, akkor ott a helyünk, ahol tagok vagyunk.

Nem kérdés, hogy a rendszerváltoztatás egyik célkitűzése épp az európai uniós és a NATO-tagság volt. Bármennyi csalódás is ért és ér bennünket, jobb alternatíva ma sem kínálkozik

-vélekedett. Mindazonáltal, ha arra keressük a választ, melyek azok az országok, amelyek a legközelebb állnak a magyar világnézethez és értékfelfogáshoz, egyértelműen Közép-Európában kell körülnézni. A miniszter közölte: nagy híve a közép-európai együttműködésnek és összefogásnak, a visegrádi négyek kooperációjának, sőt az utóbbi kiterjesztésének is. Úgy vélekedett: a Brüsszel és Budapest közötti viták mögött mélyebb, világnézeti törésvonalak húzódhatnak. Ezek áthidalása nagy feladat, mert “Brüsszel a jogállami alapelvekről réges-rég lemondott, kizárólag hatalmi küzdelmekre koncentrál.

A bizottság ma már a legmagasabb szintű egyeztetéseken sem ad arra, hogy a közösségi jog talaján állva érveljen. Egyszerűen utasításokat ad vagy politikai követeléseket fogalmaz meg. Ez óriási veszélyt jelent az Európai Unióra

-hangoztatta Gulyás Gergely.

Ha nem tudjuk az uniós jogot, a szerződéseket közös alapelvként elfogadni, ha épp a szerződések őre, a bizottság nem így jár el, az maradandó, helyrehozhatatlan károkat okoz. Ha megnézzük ma a német, vagy a holland társadalmat és összevetjük jellemzőit a szlovák, lengyel, vagy akár a magyar viszonyokkal, a differencia nagyobb, mint valaha. Alapvető különbségeket találunk

-mondta. A miniszter azt mondta, hogy furcsa paradoxon állt elő. A vasfüggöny idején a politikai különbségek sokkal nagyobbak voltak, de a társadalmiak jóval kisebbek. Mára ez megváltozott: Nyugat-Európában nem kérnek mindazokból a hagyományos, a társadalmakat korábban összefűző értékekből, amelyekre Európa épült.

Mi viszont ragaszkodunk ezekhez, azzal a különbséggel, hogy nekünk eszünk ágában sincs megmondani, a németek, a hollandok vagy a skandinávok miként éljék az életüket. Fordítva ez sajnos nem igaz! Ők az érdekérvényesítésük lehetőségeként tekintenek Brüsszelre, az Európai Bizottságra és az összes uniós intézményre

-jelentette ki. Gulyás Gergely a létező legrosszabb forgatókönyvnek nevezte, ha a két, széttartó megközelítés előbb-utóbb szétszakítaná az EU-t. Ugyanígy nem kívánatos, hogy a Nyugat-Európára jellemző uniformizációs törekvések sikerrel járjanak. Az ottani országok, “talán rossz lelkiismeretüktől vezérelve”, azt hiszik, ha már feladták azokat az értékeket, amelyeken a társadalmaik alapultak, akkor Közép-Európának is fel kell adnia ezeket.

Szerintem létezik egy arany középút. Európát intézményileg, politikailag egyben tartjuk, de elfogadjuk és tiszteljük a különbségeket. Ma a legnagyobb baj Brüsszellel és a nyugat-európai országok többségével, hogy sokat beszélnek ugyan a toleranciáról, de alapvetően intoleránsak. Nem képesek a sajátjuktól eltérő társadalmi berendezkedést elfogadni. Még úgy sem, hogy ők szakítottak a gyökereikkel, nem mi

-mondta a miniszter. Szerinte az egyetlen megoldás, amelyet Magyarország a figyelmébe ajánlhat ezeknek az államoknak, hogy ismerkedjenek meg a tolerancia kifejezés eredeti jelentésével. Akkor elfogadják majd, hogy egy politikai közösség, egy egységes belső piac akkor is tud eredményesen működni, ha közben a társadalmak különböznek egymástól.

Európában a birodalmi törekvések általában nem jártak sikerrel, viszont nagyon sok szenvedést hoztak

-emelte ki Gulyás Gergely. A kontinens legnagyobb történelmi értéke, hogy sokszínű nemzetek alkotják – tette hozzá, megjegyezve: ennek elismerése az EU alapdokumentumaiban is szerepel. A miniszter szerint “lopakodó szerződésmódosításnak vagyunk az elszenvedői”, amellyel a nemzeti hatásköröket igyekeznek megnyirbálni. A cél, hogy átvigyék Brüsszelbe Budapest, Pozsony, Prága vagy Varsó hatásköreit. Kitért arra: a magyar kormány nem mondja, hogy az unió tagállamai számolják fel saját haderejüket és közös hadsereget hozzanak létre. Európa még mindig gazdasági nagyhatalom, katonailag viszont gyenge. Nehézségnek nevezte, hogy Európa nem volt képes létrehozni egy olyan haderőt, amely ugyan nem szünteti meg a nemzeti hadseregeket, de képes katonai tekintélyt adni a kontinensnek. Gulyás Gergely kijelentette, hogy a magyar emberek ellenállóképessége kifejezetten erős. A magyar nemzethez tartozás sokkal több előnyt nyújt, mint az elmúlt nyolcvan-száz évben bármikor. A miniszter arról is beszélt, hogy a magyar rendkívül gazdag kultúrával és kiemelkedő kulturális teljesítményekkel rendelkező nemzet. A magyar nyelv “páratlan és egyedülálló kincsünk” a szláv rengetegben. Úgy vélekedett: ha többen értenék a magyar nyelvet, tárgyilagosabbak lehetnének a Magyarországgal kapcsolatos viták.

A magyar egyedülállás érzése nem is évtizedek, inkább évszázadok óta jellemzi a nemzetfelfogásunkat, még talán egyfajta pesszimizmushoz is hozzájárul

-mondta Gulyás Gergely.

Forrás/fotó: MTI