Gulyás Gergely szerint nem kérdés, hogy Szent István Európához csatolta Magyarországot

Augusztus 20-a, államalapító szent királyunk napja ezer éve minden magyar szívében közös ünnep, és ahogy sokasodnak a magyar államiság mögöttünk hagyott évei, úgy látszik egyre tisztábban az alapító király alkotásának maradandósága – jelentette ki az Országgyűlés törvényhozásért felelős alelnöke vasárnap Ópusztaszeren. 

Gulyás Gergely a Csongrád megyei Szent István-napon azt mondta: a legősibb magyar ünnep, augusztus 20-a egy évezrede ad alkalmat örömre, ünneplésre és hálaadásra. “Ünnepeljük első szent királyunkat, István királyt és hálát adunk örökségéért”: az ezeréves európai, keresztény magyar államért – fogalmazott.    Kiemelte: ezen az ünnepen nem tragédiákra, nem elfojtott szabadságküzdelmekre, hanem történelmünk legnagyobb sorsfordulójára, a magyar állam alapítására emlékezünk. Szent István nagy műve – amit egy nemzet generációinak sora védelmezett – egy évezrede adja a magyarság együttélésének kereteit – tette hozzá.

Az Országgyűlés alelnöke szerint minden, az elmúlt évszázadokban megvívott harcunk és forradalmunk csak a Szent István-i államalapítás fényében nyer értelmet. Minden a hazáért vívott harc, emberélet, veríték és aggodalom végeredményben a Szent István-i mű, a Szent István-i örökség, államiságunk és függetlenségünk megőrzésére vagy éppen visszaállítására irányul – mondta. Utalt arra: Szent István király a Krisztus utáni első évezred fordulóján elszántsággal, sziklaszilárd akarattal és főleg hittel állt neki az édesapja, Géza fejedelem által megkezdett munka befejezéséhez. Mint mondta, István király az egységes államiság létrehozása és a megfelelő igazgatás érdekében megszervezte a megyerendszert, kialakította az egyházszervezetet, a közösségi együttéléshez szükséges szabályokat pedig szigorú törvényekbe iktatta. Mindezek mellett megküzdött a magyarság jövőjét veszélyeztető, országhatárokon kívülről érkező támadókkal és az ország stabilitását belülről veszélyeztető törzsekkel is.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: Szent István a magyarságot “kulturálisan, politikailag és lelkileg is Európához, a nyugati civilizációhoz csatolta”. Éppen ezért az örökségére emlékezve soha nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy Magyarország Európához a keresztyénség értékein keresztül kötődik.    Beszélt arról is, hogy ma Európa számára a keresztyén identitás vitás kérdéssé vált. Sokan azt akarják elhitetni, hogy a nemzeti érdek és a keresztyén értékek már nem jelentenek megfelelő talapzatot az európai jövő számára. Az a jövő azonban nem európai, amelyet nem a keresztyénség értékvilágát elfogadó nemzetek közössége jelenít meg – tette hozzá. Szent István jelentősége magától értetődő minden magyar számára. Öröksége egy évezrede határozza meg nemcsak nemzetünk sorsát, de mindennapjait is – mondta Gulyás Gergely Ópusztaszeren.

Forrás: MTI, vezető kép: ünnepi forgatag a Lánchídnál, a Magyar Ízek Utcája közelében, MTI Fotó/Mohai Balázs