Pesti Srácok

Gyárfás Tamás megzsarolásával gyanúsítják Jozef Rohácot

Gyárfás Tamás megzsarolásával gyanúsítják Jozef Rohácot

Gyárfás Tamás megzsarolása ügyében is gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség a már jogerős szabadságvesztését töltő Jozef Rohácot – tudta meg a PestiSrácok.hu. Információink szerint Rohác terhére azt rója a hatóság, hogy az ő utasítására dobták be Gyárfás postaládájába azt a hangfelvételt, amelynek köszönhetően végül az egykori úszószövetségi elnököt is meggyanúsították a Fenyő-ügyben.

Már Jozef Rohác is gyanúsítottja annak a zsarolási ügynek, amelynek célpontja az úszószövetség korábbi elnöke, Gyárfás Tamás volt – értesült a PestiSrácok.hu. Ismert, Rohác korábbi bűntársát, Imrich K-t néhány hónapja azzal gyanúsította meg a magyar rendőrség, hogy tavaly szeptemberben a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban megzsarolta a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) korábbi elnökét.

Rohác küldhette a zsarolót

A történet előzménye, hogy a szlovákiai férfi előzetes egyeztetés után a lakásán kereste fel Gyárfást, majd „egy fenyegető tartalmú írásos anyagot adott át neki”. A férfi anélkül, hogy megbízóját megnevezte volna, közölte Gyárfással, hogy később még jelentkezni fog a követelésekkel, ám „elutasítás esetén tragédia fog bekövetkezni”. Később az ex-úszóelnök postaládájába egy összevágott hangfelvételt dobtak, „ami megerősítette az előzetes fenyegetést”. Kiderült, a felvételen Portik Tamás és Gyárfás Tamás többek között a Fenyő-gyilkosságról beszélget. Az ügyben – miután Gyárfás Tamás a hatósághoz fordult – tavaly novemberben a rendőrség zsarolás megalapozott gyanúja miatt indított eljárást az azóta már szabadlábon védekező Imrich K. ellen. Úgy tudjuk, Rohác terhére azt rója a hatóság, hogy Imrich K. az ő megbízásából kereste fel és zsarolta meg a hangfelvétellel, illetve annak leiratával Gyárfást.

PestiSracok facebook image
Rohácot már Gyárfás megzsarolásával is gyanúsítják. Fotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu

Ismert alakja az alvilágnak

Az ügy nem mellékes körülménye, hogy Imrich K. kapcsolatban áll Rohác családjával, valamint testvérével, Stefan Roháccsal. Imrich K. nem ismeretlen sem a magyar, sem a szlovák hatóságok előtt, hiszen több hatósági dokumentum is igazolja, K. nem másnak, mint a felvidéki magyar maffia korábbi fejének, az életfogytiglani fegyházbüntetését töltő Csernák Miklósnak a jobbkeze volt, de szoros üzleti és bűnözői kapcsolatban állt Jozef Roháccsal, valamint a 90-es évek második felében a több maffialeszámolás miatt is felelősségre vont Portik Tamással és a hozzá tartozó gazdasági szereplőkkel is.

Fenyő megöletésével gyanúsítják Gyárfást

Gyárfást egyébként azóta a rendőrök meggyanúsították a Fenyő-gyilkosság megrendelésével. A közölt gyanú szerint az úszószövetség korábbi elnöke valamikor 1997 végén, 1998 elején kapcsolatba lépett az akkor éppen az olajügyek miatt nemzetközi körözés alatt álló, a magyar alvilág egyik urának tartott Portik Tamással, akit azzal bízott meg, hogy bérgyilkossal ölesse meg a neki sok kellemetlenséget okozó Fenyő Jánost. Sajtóhírek szerint a bizonyítékok között kezelik azt a hangfelvételt is, amivel Gyárfást zsarolni akarták. Úgy tudni, a zsarolással a pénzszerzés (noha erre végül nem került sor) volt a célja Rohácéknak.

Prisztást a jogerős ítélet szerint Portik a testőrével, H. Istvánnal ölette meg. Fotó: MTI

Szándékos félrevezetés a Prisztás-ügyben?

Egy, a leszámolásos ügyekre rálátó, ám önmagát megnevezni nem kívánó hatósági személy a PestiSrácok.hu-nak elmondta, hogy a rendőrség feltételezése szerint a Fenyő-ügyben tett kísérlet mellett ugyancsak a pénzszerzés volt a mozgatórugója annak, hogy Jozef Rohác nemrég tanúvallomást tett a Prisztás-gyilkosság ügyében, hiszen ezzel alapvetően zavart kíván kelteni a már lezárt, illetve folyamatban lévő leszámolásos ügyekben, ami a valódi megbízóinak az érdekeit szolgálja. Emlékezetes, Rohác azt állította, hogy nem a Prisztás-ügyben jogerősen tizenöt évre elítélt H. István, hanem ő húzta meg a ravaszt. Forrásunk ugyanakkor emlékeztetett, Rohác súlyosan félrevezető vallomásának már az eleje is sántít, amikor azt állította, hogy az orosz-ukrán alvilág akarta megöletni a vállalkozót, holott a széleskörű nyomozás során a rendőrök meggyőződtek arról, hogy Prisztásnak nem volt konfliktusa az oroszokkal. Portikkal viszont halálos viszály alakult ki – emelte ki informátorunk, hozzátéve, hogy a szlovák bérgyilkos abban is „téved”, hogy az üzletembert napokig figyelték. Forrásunk szerint erre nem volt szükség, mivel az ügy tíz évre ítélt harmadrendű vádlottja, Fazekas Ferenc bizonyítottan közölte Portikkal, hogy mikor és hol fog találkozni barátjával, Prisztás Józseffel. A leszámolásos ügyeket jól ismerő informátorunk kiemelte, hogy azok a tanúk, akik Rohácot nevezték meg Prisztás gyilkosának, erről csupán hallomásból értesültek, míg az ügy koronatanúja, aki H. Istvánra vallott, Portik legbelsőbb körének tagjaként személyesen értesült a részletekről. Forrásunk arra is felhívta a figyelmünket, hogy Rohácot Szlovákiában és Magyarországon összesen több mint egy tucat ember megölésével hozták összefüggésbe, mégis, ő éppen abban a Prisztás-ügyben nyílik meg és tesz „beismerő” vallomást, amiben valaki mást vádoltak meg.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.