Szűcs Sándor játszhatott volna az Aranycsapatban, de erre esélye sem volt, mert 1951-ben kivégezték, hogy példát statuáljanak Puskásék előtt: a diktatúra bárkit eltüntethet ha akar. Szűcs korának klasszis-védője volt, a hatalom előbb fiatal szerelme miatt ellehetetlenítette, majd miután “disszidálni” akart, ráküldött egy már bevált embercsempész-ügynököt. A vérbíró visszaemlékezése szerint Szűcs a kivégzése előtt gyermekei fényképét szorongatta, halála után a rezsim megpróbálta kitörölni a történelemből, még beszélni sem lehetett róla. Az üzenet hatásos volt: 1956-ig egyetlen futballista sem merte elhagyni az Népköztársaságot.
Elővezetik a férfit a siralomházból. Rá sem lehet ismerni. Nincs megbilincselve, a kezében fényképet szorongat, két kisgyerek van a fotón. A bíróhoz lép, valamit mond neki. Kegyelmet kér. A bíró a fejét rázza. A férfi belátja, hogy ez az egész reménytelen. Elfogadja a halált. Legyűri a félelmet, a fájdalmat, kihúzza magát. Mindig kemény volt, egyenes hátú, hajthatatlan, megtörhetetlen. A nyaka köré hurkolják a kötelet. Már csak egy pillanat. Az ünneplésre gondol. A meccsekre. A szerelmére. A gyerekeire. Aztán meghal.
Alig egy évvel azelőtt történt, hogy Szűcs Sándort tizenegy játékostársával együtt rendőrtisztté avatták. Szusza Ferencékkel együtt ő is rendőrfőhadnagy lett, miután Rákosiék sportpolitikai játszmájában az Újpest a Belügyminisztériumnak jutott. Rendőrfőhadnagy lett – kapott szolgálati fegyvert is. Akkoriban – 1950 – már sokszoros válogatott volt, az ország egyik legismertebb futballistája, kőkemény védő, irigyelt sportoló, nem véletlen, hogy a fiatal énekesnő, Kovács Erzsébet is beleszeretett. Mindketten házasok voltak, Szűcsnek két kicsi gyereke is volt, a hatalom nem nézte jó szemmel a szerelmüket. Nem engedte a szocialista erkölcs (lásd még: a magvetős Kardos György héja-nászát az általa bezsarolt ügynöknővel, Mátay Florence-szel).
Szűcséket zaklatták, megfigyelték, internálással fenyegették, mindent megtettek azért, hogy elhagyják az országot, „disszidáljanak”. Hogy az elmebeteg diktatúra példát statuálhasson – hiszen a statuálás a lényeg.
Sokan átszöktek már a határon addigra. A Magyarországon utoljára éppen az Újpestben futballozó Nyers István ekkor már az olasz Internazionale csillaga és olasz gólkirály volt, nem beszélve arról a Kubala Lászlóról, aki 1950 nyarán írt alá a Barcelonához, hogy később a klub legendája legyen. Rákosiék nem akartak több „dobbantót”, Lóránt Gyuláékat 1949-ben még „csupán” internálták, de jól tudta a rezsim, hogy ennél több kell. Vér, kivégzés, hogy összeszarja magát a nép. [Szívesen használták ezt a szófordulatot.]
Szükség volt a futball Mindszenty bíborosára, egy igazán ismert, közkedvelt személyiségre, hogy rajta keresztül is bemutassák: bárkit le lehet darálni, bárkit el lehet tüntetni. A lényeg ez: bárkit. A cinkos Rajktól elkezdve a Péter Gábort későn kapcsoló telefonos-kisasszonyig.
Első lépés: Szűcsék ellehetetlenítése, fenyegetés, zaklatás, a szerelmesek „kipréselése” az országból. A pár 1948-ban szeretett egymásba, Szűcs addig tizenkilencszer szerepelt a válogatottban, ezután már egyszer sem. Az énekesnőt esténként rendőrök várták a lakása előtt, Szűcsöt kiközösítették, ellehetetlenítették, ha valamit mondott az Újpest öltözőjében, néhány nappal később már az állambiztonság asztalán volt a jelentés. Eldöntötték, hogy Nyugatra mennek, Szűcsöt hívta egy olasz sztáregyüttes, a kinn edzősködő Zsengellér is megígérte, hogy segit.
A Hálózat azonnal rájuk küldte bevált ügynökét, Kovács Józsefet, akit csak „Parasztbárónak” neveztek, mivel jócskán meggazdagodott ezekből az ügyletekből. Az aranyból, amit kapott mindig osztott az ÁVH-nak is. Kovács a terv szerint „mindent” elrendezett, még arra is rávette a futballistát, hogy hozza magával szolgálati fegyverét. Ennek – fegyvercsempészet – kulcsszerepet szántak az ügyben.
Kovács Erzsébet már az autóban érezte, hogy baj van, valami végig nem stimmelt, nyilatkozta később. Látták, hogy követik őket, végül a Vas megyei Nagytilajon fogták el őket, amiről elhitették, hogy egy Ausztriával határos zsákfalu. Mindenhonnan az ÁVH emberei ugrottak elő, a kemény, csupaizom Szűcsöt leteperték, nyilván meg is verték.
Szűcs Sándort nem nagyon lehetett megtörni. Magabiztos ember volt, futballcsillag, a kor ünnepelt alakja. Nem hitte el, hogy komolyabb bántódása lehet. Először akkor értette meg, hogy mi a rezsim valódi célja, amikor első fokon halálra ítélték. A katonai törvényszék másodfokon megerősítette a döntést. Szűcs nem akart élni az utolsó szó jogával, Kovács Erzsébet megkérte a bírót, hogy hadd váltson vele pár szót, és az valamiért engedélyezte.
Az énekesnő hiába könyörgött szerelmének, hogy kérjen kegyelmet, Szűcs erre sem volt hajlandó. Ezek mindenképpen fel akarnak akasztani – mondta. Ekkor már tudta, hogy ennek a “játszmának” ez lesz a vége.
1951 nyarán Szusza Ferenc „főhadnagy” – a magyar futball egyik valaha volt legjobb csatára – egy cetlit talált kapuja kulcslyukában. „Halálra ítéltek, mentsetek meg!” – a legenda szerint Puskás Ferenccel egészen a futballbolond Farkas Mihályig mentek, hogy kegyelmet kérjenek Szűcsnek. Késő volt – a futballistát egy hónappal előtte már kivégezték. Van, amire még Puskás sem volt képes.
A diktatúra nem elégedett meg a gyilkossággal, Szűcs Sándort (is) megpróbálták kitörölni a történelemből. A rendszerváltásig egyáltalán nem írt róla a magyar sajtó – összesen ha három cikket találtam róla, amelyben egyáltalán megemlítették a nevét a legendás hátvédek közötti felsorolásban –, kivégzését csak 1989-ben hozták nyilvánosságra, sírjának pontos helye államtitok volt.
Szerelme sorsa sem volt könnyű: Kovács Erzsébet több évet volt börtönben, megpróbált öngyilkos lenni, de nem sikerült. Jellemző a kommunisták végtelen aljasságára, hogy még a kivégzés után is leveleket kapott “Szűcstől”, és csak szabadulása után értesült haláláról.
Végül a rácsok mögött kitanulta a kőműves szakmát, kiszabadult, és ahogyan fiatalon, énekesnőként folytatta. Hamar népszerű lett, 1955-ben platinalemezt kapott, de 1964-ben ismét Nyugatra kényszerítették, miután a hanglemezgyár vezetése úgy döntött hogy Kovács már nem kell a közönségnek. Mert ők azt úgy látták. Néhány éve hunyt el, utolsó interjúiban élete szerelmének – bár többször megházasodott – még mindig Szűcs Sándort nevezte.
Szűcs Sándor a 298-as parcellában nyugszik, sírján már emléktábla van, amelyet az újpesti iskolások és szurkolók is felkeresnek. Egy nyilvános bejegyzésből úgy fest, hogy az Újpest stadionjánál semmi sincs, ami rá emlékeztetne.
Máig hat a métely, úgy tűnik.
Fotó: Képes Sport/Arcanum.hu. Szűcs Sándor kivégzéséről és a fényképről Sárközy Endre vérbíró beszélt a vele készült 1989-es, az interneten is megnézhető interjúban.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS