Egyre több szociológiai és pszichológiai felmérés kutatja, hogy milyen különbségekkel szocializálódik egy heteroszexuális és egy azonos nemű pár gyermeke – nyilatkozta Pető Andrea a HVG-nek adott interjújában. A Soros György által fémjelzett Közép-európai Egyetem tanára azt állítja, hogy az anyagi háttér sokkal inkább meghatározza a gyerekek életét és szellemi fejlődését, mint a szülők szexuális orientációja…
Csütörtöki számában arról kérdezte a HVG Pető Andreát, hogy jelenleg mik azok a tényezők, amelyek leginkább befolyásolják egy gyermek szellemi és érzelmi fejlődését, illetve mit nevezünk ma klasszikus családmodellnek, és lehet-e valaha egyenlőséget tenni egy heteroszexuális és egy “szivárványcsalád” között.
Ha hagyományos családmodellnek azt tekintjük, hogy az állam az érzelmi kötődést szerződéssel formalizálja, akkor ebbe az azonos neműek házassága is beleillik. Ugyanakkor globális tendencia, hogy a házasságok száma csökken, mert egyre kevesebb egymást szerető párnak van szüksége az államra, hogy ezt az alapvető emberi érzést nap mint nap megélje. Az együttélések száma növekedett, látjuk például, hogy Magyarországon a gyerekek 46,7 százaléka házasságot nem kötött pároknál születik, míg az uniós átlag 42 százalék
– fogalmazta meg Pető Andrea véleményét azzal kapcsolatban, hogy ha nem az érzelmeket vagy a politikát, csak a számokat nézzük, akkor ma veszélyben van-e a hagyományos családmodell. Pető Andrea szerint az anyagi javak sokkal meghatározóbbak, mint a szülők szexuális orientációja. Hozzátette: nagyon fontos, hogy az adott pár – legyen azonos vagy ellentétes nemű – meg tudja-e teremteni azokat anyagi feltételeket gyermeke számára, amelyek biztosítják fizikai és szellemi fejlődését. A másik nagyon fontos tényező az, hogy ha valaki olyan helyen él, ahol nem fér hozzá a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz, az sokkal jobban meghatározhatja, elsősorban károsíthatja azt, hogy milyen érzelmi világa alakul ki. Pető Andrea szerint fontos különbség, hogy a “szivárványcsaládban” felnőtt gyerekek rugalmasabbak és nyitottabbak az őket körülvevő környezetre.
Pető Andrea szerint négy tényező van, ami segítené Magyarországon a gyermekvállalást és a családalapítást:
az első a gondoskodási válság megoldása. A második a férfiak részvétele a gondoskodó munkában. A harmadik a szociális ellátások emelése – így a családi pótléké, az ápolási díjé, a gyesé, a gyedé -, mert ezek közvetlenül a nőkhöz kerülnek. A negyedik tényező pedig a párkapcsolatok érzelmi minőségének javítása, ami hosszú és bonyolult tanulási folyamat eredménye lenne. Eközben a nagy hatású médiatermékek az emberi kapcsolatokban az anyagi érdekek által vezérelt fogyasztási szemléletet, vagy a buta önfeláldozást népszerűsítik. Pedig ettől még senki se lett hosszútávon boldog. Se egyedül, se párban.
Forrás: HVG; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS