Gyorsan talpra állhat a magyar gazdaság a pénzügyminiszter szerint

Az idei második negyedévtől stabil növekedési pályára állhat a magyar gazdaság, amely így rendkívül gyorsan jöhet ki a koronavírus-válságból, idén négy, jövőre pedig öt százalékot meghaladó ütemben bővülhet – mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Varga Mihály.  A pénzügyminiszter kiemelte, hogy az a céljuk a fiskális politikában, hogy úgy biztosítsák a kormány járványügyi és gazdaság-újraindítási intézkedéseinek költségvetési forrásait, hogy közben az adósságszint csökkenjen.

A gazdasági napilap szerdai számában megjelent interjú szerint a május 4-én a parlament elé kerülő költségvetési törvények újra csökkenő hiánypályával számolnak. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a jövő évi büdzsével párhuzamosan módosítják az idei költségvetést is, amely a tervek szerint 7,5 százalékos hiánnyal zár majd, az adósságszint pedig év végére újra 80 százalék alá csökkenhet – miközben az Európai Unióban tavaly száz százalék fölé emelkedett.

Csökkentenék az adósságszintet

A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a hiány szintjénél fontosabbnak érzik hogy az adósságszint ne növekedjen az idén. Céljuk a fiskális politikában, hogy úgy biztosítsák a kormány járványügyi és gazdaság-újraindítási intézkedéseinek költségvetési forrásait, hogy közben az adósságszint csökkenjen. A befektetők számára fontos mutató, hogy a járvány csillapodásával mikor és hogyan tér vissza a fiskális politika a normalitásokhoz.

Négy-öt százalékos növekedésre számítanak

Azzal, hogy Európában Magyarország éllovas az átoltottságban, és látótávolságon belül van a gazdaság újranyitásának lehetősége, meglepetésszerűen gyors lehet a magyar gazdaság visszaállása a növekedési tartományba. Mint mondta, meglepő számokat várnak a második fél évben. A mostani számításaik arról szólnak, hogy a növekedés az év egészében 4-5 százalék között lehet. Amikor a jövő hónap végén leadják a konvergenciaprogramot, és elkészítik a 2021-es költségvetés módosítását, valamint előkészítik a 2022-es költségvetési törvényjavaslatot, ezekben a dokumentumokban már 4-5 százalék közötti növekedést jeleznek idénre. Ennek megvalósulása visszaigazolhatja majd, hogy a magyar gazdaságpolitika jól reagált a válságra, és olyan intézkedéseket hozott, amelyek ezt a gyors visszarendeződést megalapozták.

Magyar válságkezelési modell

Varga Mihály ismertetése szerint a magyar kormány az elmúlt 13 hónapban intézkedéseivel nemcsak fékezte a visszaesést, amelyet a járvány okozott, hanem a kezdetektől arra is törekedett, hogy azok túlmutassanak a pandémia időszakán. Itt az arányokra is érdemes figyelni: miközben a járványügyi védekezéshez minden szükséges forrást biztosítottak, az erre a célra fordított összeg csak 20 százaléka lett a tavaly mozgósított nagyjából 5000 milliárd forintnak. A gazdaság megerősítésére a költségvetésben 4000 milliárdot csoportosítottak át. Ebből a szempontból jelentősen eltért a válságkezelés kormány választott módja a többi európai ország gazdasági intézkedéseitől: a munkahelyek megtartásának, a vállalkozások életképességének, a cégek túlélésének biztosítása mellett nagyobb hangsúlyt helyeztek a hazai és az exportkapacitások fejlesztésére, új beruházások indítására. Természetesen ezek egy része a járványhoz kapcsolódik, az ellátásbiztonságot javítja.

Még van három hónap a hitelmoratóriumból

Azzal kapcsolatban, hogy várható-e a hitelmoratórium folytatása, Varga Mihály azt mondta: ez nagymértékben függ attól, mikor tudnak nyitni. A kormány szándéka szerint a nyitás két és fél milliós átoltottsággal indul, de ez csak a kezdőpontja lesz a gazdaság újraindításának. Van három hónap a hitelmoratóriumból, a helyzetet figyelve folyamatosan egyeztetnek a gazdasági szereplőkkel, köztük a Magyar Bankszövetséggel is.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd