Pesti Srácok

Kik Magyar Péter szavazói?  - kilencedik rész

Kik Magyar Péter szavazói?  - kilencedik rész
Fotó: Krizsán Csaba

A sorozat kilencedik része, előre bocsátom, jól ki fogja verni a biztosítékot a feministáknál. De a hisztérikus felháborodás nem változtatja meg a valóságot; mint ahogy annak tagadása sem. De hogy megnyugodjanak a Mérő Verák (persze, nem fognak, hiszen a bennük tomboló düh ellen már a gyógyszer sem segít, csak az ördögűzés...), a jövő héten a Magyar Péter imádó férfiak egy csoportja is megkapja a magáét...

Ma viszont azokról a nőkről lesz szó, akik nem kapják meg. És ez már a kilencedik rész a sorozatban, amelyben bemutatjuk a Tisza Párt szavazótáborát, a Magyar Péter-szekta tagjainak különböző típusait.

Magyar PÉter Népjóléti proletárboldogításra készül Magyar Péter, épül a tiszás rémálom.
Magyar Péter az elérhető elérhetetlen

Eddig a következőkkel találkoztunk:

  1. A sekélyes bulvárpszichológus
  2. A seftes, akinek befagyott az okosság
  3. A mormogó, ittmaradt (SZDSZ-es) értelmiségi
  4. A jómódú, városi (agymosott) fiatal
  5. A menő multis sales-es, informatikus
  6. A jószándékú örök elégedetlen
  7. A külföldre költözött, kényszerpályás orbanofób
  8. A tutiságból kihagyott válallkozó
     

Szóval nézzük akkor az archetípust:

  1. A nő, aki nem kap eleget

És most nem fizetésről, vagy másfajta elismerésről van szó. És nem is verésről, pofonról – minden ilyet messzemenőkig elítélünk. Hanem szexről. (Mondtam, hogy erősen triggerelve lesznek a hisztérikus libsik.)

Vannak azok a nők, akik sajnos kielégítetlenül fekszenek-kelnek. Nem „segít” nekik senki. Lehet, hogy fizikailag van mellettük egy férj, pasi, valaki... de ez tán még rosszabb, mintha senki sem lenne. Ezek az érthetően frusztrált nők nem a szexre való képességüket, pláne nem a vágyukat vesztették el – hanem egyszerűen csak nem jut belőle nekik.

Hogy miért, kinek a hibájából, milyen szakmai-lelki segítséggel tudnának kilépni az elakadásból egy jobb élet felé, ez nem tárgya jelen írásnak. Még akkor sem, ha nyilván sokkal jobb lenne nekik is, ha ezen az úton indulnának el. De az ábrándozás, fantáziálás (és ne szemérmeskedjünk, az ezzel gyakran járó maszturbálás is) némi gyors vígaszt, de legalábbis rövid távú menekvést képes nyújtani az ürességgel szemben. (Még ha ez a kielégülés nem csak ideiglenes, hanem sátáni is – de ezt a kérdést sem járjuk most részletesebben körbe.) 

És ezt a fantáziálást, pontosabban ennek a fantáziáslásnak a tárgyát sok nő (zömmel késő 30-asoktól kora 50-esekig) Magyar Péterben látta meg.

Nem hipotetikusan létező „csalódott fideszesekről” van szó; saját fülemmel hallottam egy hölgy ismerősömtől (egy egykor bombázó, még most is jó karban lévő, a mély lelki válságával igazán szembenézni nem akaró, az önreflexiót elutasító, jobb sorsra érdemes nőről beszélünk), hogy neki bejön Magyar Péter.

  • „Hogy a francba?”- kérdezheti ilyenkor nem csak egy férfi, de egy méltósággal, tartással, és pláne partnerrel, boldogsággal, élettel rendelkező nő. „Hiszen egy agresszív, ellenszenves pöcs, akiben semmi valódi férfiasság nincs”. És ez valóban így is van, ezt jól látják az egészséges nők. Ám akinek az életéből tartósan hiányzik a valódi maszkulin energia, azt könnyebben tévesztik meg a délibábok. Mint a szomjazó embert a sivatagban.

Magyar Péter túltolt hímsovinizmusa képes lehet bedurrantani a deprivált nők Bartholin-mirigyét. Elérhetetlen ugyan számukra – ugyanakkor mégsem teljesen és reménytelenül. Nem csak mert időnként felbukkanhat a nők lábai között részegen csúszva-mászva egy belvárosi szórakozóhelyen (majd pedig összeszart nadrággal a közeli Dunaparton), vagy egy drogos buli lecsengő szakaszában egy hotelszobában (természetesen a porhoz nem nyúl), így elméletileg még akár egy-egy epekedő hölgy is szerencsés lehet... Hanem azért sem tűnik teljesen elérhetetlennek, mert valahol mélyen tudat alatt ezek a hölgyek is érzik, hogy a csávó valójában nem az, akinek látszik, akinek látszani szeretne, akinek előadja magát. Hanem egy végtelenül beteg, szerencsétlen ember, akit világ életében nyomasztottak a nála sokkal rátermettebb karakánabb nők (leginkább az anyja és a volt felesége), és a megalázottságát, tehetetlenségét, „kicsi vagyok” érzését nem csak kompenzálni akarja, de megbosszulni is a nőkön. Ezért viselkedik velük ilyen megalázó, alpári módon. Amit persze van, aki egy darabig eltűr, ilyen vagy olyan okból. De átjön, mint a szar a libán, hogy a király valójában meztelen. Hogy ez a legkevésbé sem egy nagybetűs férfi. Sőt, a legújabb – videófelvétellel még alá nem támasztott - pletykák szerint még biszex is; amit valójában senki sem igazán szeret. Sem a nők, sem a melegek. A krumplileves az legyen krumplileves.

Nem véletlen, hogy ez a nőtömeg, ez a csoport, akik Bütyök felbukkanását követően egy darabig viszonylag sokan voltak, és nagy volt a lelkesedésük, mára jelentősen megkopott. Amint azt fentebb már írtam, nagy részük ráérzett, hogy a csávó nem több papírtigrisnél, igazi férfiasság helyett puszta hatalmi gőggel. Ennek egyik manifesztációja a – vélt vagy valós – biszexualitás is. Az unatkozás, a deviancia, a felhatalmazottság mellett ez is a hatalmi játszmák egyik eszközeként működhet; ahogy az állatvilágban vagy a börtönben, úgy nála is.

És jövő héten tényleg jönnek azok a macsó férfiak, akik szintén rá készülnek szavazni – de ők nem azért, mert a segge bejön nekik. Hanem majd kiderül, miért.