Elfogadhatatlannak minősítette, és nem foglalkozott érdemben az Európai Emberi Jogok Bírósága azzal a kérelemmel, amelynek beterjesztője szerint ő is jogosult a tizenkilenc évvel ezelőtti, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás vizsgálatában kitűzött nyomravezetői díj egy részére – tudta meg a PestiSrácok.hu. Szebenyi István több mint tizenöt esztendeje kezdődött kálváriájának ezzel vége, mint portálunknak elmondta, feladta a küzdelmet, elengedte az ügyet, nem küzd tovább az igazáért. A móri mészárlás története ezzel végleg a magyar igazságszolgáltatás állatorvosi lovává vált a nyomozáskor, a vádemeléskor, majd az ítélkezéskor egymásra halmozott hibákkal, ártatlan emberek meghurcolásával, és a részben kisemmizett megoldóemberrel.
Nem foglalkozott a bizonyítékokkal az Európai Emberi Jogok Bírósága annak a keresetnek az ügyében, amelyben a tizenkilenc éve elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás megoldóembere kérte a testületet, hogy mondja ki: szerepe nagy mértékben hozzájárult a hazai kriminalisztikában egyedülálló bűncselekmény körülményeinek feltárásában, ezzel a valódi tettesek elfogásában, ezért neki is jár az nyomozáskor kitűzött huszonötmillió forintos nyomravezetői díj egy része. A strasbourgi bíróság válaszában azt írta:
Az Európai Emberi Jogok Bírósága egyesbíróként eljárva úgy határozott, hogy elfogadhatatlannak nyilvánítja a fenti számú kérelmet. A Bíróság erről szóló határozatát mellékelem. A fenti határozat jogerős. Ellene nincs helye fellebbezésnek sem a háromtagú Tanácshoz, sem a Kamarához, sem pedig a Nagykamarához. Az ügyben a Bíróság további levelezést nem folytat. Az akta a fenti határozat meghozatalától számított egy év elteltével megsemmisítésre kerül, összhangban a Bíróság idevágó utasításaival.
Szebenyi István portálunknak elmondta: ő úgy értelmezi a bíróság döntését, hogy a testület nem vizsgálta a bizonyítékokat, hanem csak azt, hogy a kérelmezőnek a magyarországi vizsgálatokban sérültek-e az alkotmányos jogai. Ezek nem sérültek, hiszen Szebenyi nyomravezetői ügye itthon számos bíróságot több fokon is megjárt, még az Alkotmánybíróságig is eljutott. Utóbbi testülethez megküldött beadványában Szebenyi jelezte, hogy véleménye szerint az ügyében korábban eljárt bíróságok rendre részrehajlóan döntöttek a hatóságok javára, de ahogy az Európai Emberi Jogok Bírósága, úgy az Alkotmánybíróság is csak az alkotmányos jogait vizsgálta, a bizonyítékokat nem. Az amatőr hadtörténész sajnálja, hogy a története a móri ügyben így ért véget, de mint portálunknak mondta, itt az ideje elengedni azt, nem küzd tovább az igazáért.
A felfedezés
Szebenyi István amatőr hadtörténészként fémkeresővel járta a Tatabánya környéki erdőt 2006 végén, így talált rá azokra az elásott csomagokra, amelyekről egyértelmű volt számára, hogy azok nem világháborús leletek. A csomagokban különféle ruhák, parókák, fegyveralkatrészek voltak, ezért felfedezéséről értesítette a rendőrséget. A hatósági szemle később még több elásott eszközt tárt fel. Ezek között volt egy átalakított pisztoly, amelyről hamarosan kiderült, hogy azt használták a móri bankfiókban, és azzal öltek meg Veszprémben egy nyugdíjakat kézbesítő postást is. A rendőrség 2007 elején tartott sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a móri vérengzés és a kézbesítőket ért sorozatos támadások ügye összefügg.
A kistafírozott hamis tanú, és a kisemmizett megoldóember
Amikor ezek az új információk elkezdték uralni a hazai híreket, jelentkezett a rendőrségen egy védett tanú, aki emlékezett arra a férfira, akit egyszer elfuvarozott Szebenyi felfedezése helyszínének közelébe, a telefonja híváslistájában pedig még megvolt az utas hívószáma. A szám még használatban volt, így a nyomozók azt visszafejtve jutottak el a móri mészárlás valódi elkövetőihez, Nagy Lászlóhoz és társához, Weiszdorn Róberthez. A tetteseknek nem volt priusza, nem szerepeltek a bűnügyi adatbázisokban, így nagy az esélye annak, hogy Szebenyi István felfedezése nélkül soha nem azonosították volna őket. A hatóságok addigra már amúgy is megnyugodtak, mert a kétséges bizonyítékok ellenére addigra sikerült tényleges életfogytiglanra ítélni az ügyben amúgy semmilyen módon nem érintett Kaiser Edét, és elmarasztalták vélt társát, Hajdú Lászlót is. Kaiser ellen elítélése mellett az egyik legnyomósabb érv volt bűntársa, Kiglics Attila vallomása volt, amelyről kiderült, hogy valótlanságokon alapult, nem mellékesen vakvágányra vitte a nyomozást is.
A Kiglicsnek kifizetett huszonötmillió forintos nyomravezetői díj kifizetését a hatóságok azóta is helyénvalónak tartják, Szebenyi szerepét azonban minden eszközzel igyekeztek elbagatellizálni még úgy is, hogy az említett védett tanú egyértelműen azt nyilatkozta: csak Szebenyi felfedezésének hírére kezdett el emlékezni egykori titokzatos utasára. Nagy László elfogása után nem sokkal öngyilkos lett a zárkájában, Weiszdorn Róbert pedig egyértelművé tette, hogy ők ketten jártak a móri bankfiókban 2002. május 9-én, másoknak nem volt közük a történtekhez. Érdekesség, hogy Szebenyi korábbi pereiben a védett tanú vallomása – természetesen a személyiségi jogainak és védettségének tiszteletben tartásával – perdöntő lehetett volna, azonban az erről szóló számos indítvány ellenére egyik eljáró bíróság sem volt kíváncsi a tanú beszámolójára. Kaiser csaknem egy éve szabadult tizennyolc évnyi, más súlyos bűncselekmények miatt rá kiszabott fegyházbüntetéséből, majd védőjével, Dezső Antallal, illetve a móri ügy vizsgálatát egykor irányító Kovács Lajossal és Szebenyivel együtt a Polbeat Extra című műsorunk vendége volt. Kaiser Ede és „jótevője”, Szebenyi István akkor találkoztak először személyesen.
Weiszdorn Róbertnek (b) legalább negyven évet kell a rácsok mögött töltenie; a csak Móron hét embert meggyilkoló Nagy László a hivatalos tájékoztatás szerint Európa egyik legszigorúbban védett őrizeteseként öngyilkos lett a zárkájában. Fotó: Cívishír
Jogerős ítéletek tényként állapították meg: Szebenyi nélkül nem oldódott volna meg a móri ügy
Bár Szebenyi nyomravezető igényét az utolsó fórumként immár az Európai Emberi Jogok Bírósága is elutasította, a megoldóember kitart álláspontja mellett, amely szerint ha ő nem fedezi fel az elásott holmikat, a védett tanú sem jelentkezett volna a hatóságoknál, és a köztudatban még ma is az élne, hogy az ügyben tévesen elítélt Kaiser Ede és Hajdu László voltak a móri mészárosok. Érdekesség, hogy a vizsgálat adatai szerint a nyugdíjakat kézbesítő veszprémi postással ugyancsak Nagy László végzett, majd abban az ügyben a Magyar Posta, és az áldozat lakhelye, Herend is nyomravezetői díjat írt ki, amelynek egy részét a bíróságok korábban bármilyen aggály nélkül megítélték Szebenyinek. Az utóbbi ügyekben meghozott jogerős ítéletek indokolásaiban tényként szerepel, hogy a felperes segítsége nélkül soha nem sikerült volna azonosítani a valódi elkövetőket.
Vezető kép: Facebook
Erzsi
2021-11-05 at 17:33
Úgy látszik ezek az igazságszolgáltatók az 1/3-ba tartoznak, remélem minden nap érzik, hogy szarházi emberek. Keresni kellene Kiglics és ezek között a kapcsolatot, hogyan költötték el a pénzt.
BB
2021-05-04 at 13:23
Szebenyi Istvánnak igaza van, de az igazához nincs joga! Nem igazság szolgáltatás van, hanem jogszolgáltatás! Össze kéne hangolni – legalább méltányossági lehetőséggel!
Rázga József
2021-05-02 at 08:32
Ha Kiglics megkapta a pénzt, nyilván vissza kellett osztani a kétharmadát. Ha most visszakövetelnék tőle, kitálalna az egész ügyről, ez többeknek nagyon kínos lenne, tehát nem teszik. Viszont kétszer meg nem akarnak fizetni.
Elvira
2021-05-01 at 11:22
Vajon Kiglics mit mondott ami alapján elítéltek két / ebben az ügyben / ártatlan embert ?
ómió
2021-05-01 at 10:27
Biztos nem (volt) elég “liberális”!
apro_marosan_petergabor
2021-05-01 at 07:46
Sok mindent nem értek.
Hogyan fizethették ki a védett tanút, aki bejelentése alapján hamis vád, s ítélet született, nem a valódi tetttesek ellen?
Nyilvánvalóan Szebenyi tevékenysége miatt buktak le a valódi tettesek, ő miért nem részesült legalább részben a díjból? A bíróságokat nem érdeklik a tények? Néha közvetett bizonyítékok alapján ítélnek évtizedekre vélt gyilkosokat, itt nyilvánvaló a logikai sor – s mégis furcsaa ítélet született?
Mondjuk az egyes szintű ítéletek szövege , indoklása is érdekelne, talán jobban meg lehetne érteni, miért csúszott félre ez az ügy? Lehet ezt látni valahol (talán a cikk ezzel lett volna teljes – mindkét oldal véleményét/logikáját be kellene mutatni)?
Welszibard
2021-04-30 at 23:48
Szebenyi Úr egy derék és becsületes magyar ember.
Megtalálta a bűnjeleket, s ezzel jelentősen segítette a gyilkosok kézre kerítését.
Jár neki méltányossági alapon is a nyomravezetői jutalom arányos része.
Megérdemli.
Galamb
2021-04-30 at 23:34
Szégyen…
De persze, ha még egy ilyen cikkben is csak, “hatóság”-ként szerepel, ne csodálkozzunk semmin.
Név, lakcím, anyja neve stb. Csak, hogy az ember tudja ki után köpjön, ha szembe jön az utcán…
Szebenyi István
2021-04-30 at 23:21
Kedves “Nahát” Bár bizonyára szebb volna ha a nevén tudnám szólítani. Nem szeretném ha bármiféle gyűjtés indulna. Én csupán az igazságtalanság, a hatóságok pökhendi hozzáállása ellen próbáltam harcolni. De meg van mindkét kezem, s lábam, nem vagyok beteg, vagy rokkant. Szóval erre nem szorulok rá, és nem is fogadnám el! De azért igazán kedves gesztus volt Öntől, és ezt mindenképpen értékelem! Üdvözlettel: Szebenyi István
Szebenyi István
2021-04-30 at 22:59
Köszönöm a kommentelők együttérzését! Köszönöm mindazoknak akik drukkoltak nekem, és figyelemmel követték az ügyem alakulását! Ahogy Tibor írta, itt véget ért a történet, tehát leteszem ezt a nehéz “csomagot”. Elmentem a falig, nincs tovább! Tovább kell lépnem! Köszönet mindenkinek! Igazán jól estek a támofató sorok, gondolatok, vélemények. Üdvozlettel: Szebenyi István
Namond
2021-04-30 at 22:44
Nem erőltették meg magukat, a sorosista bírák.
Kerekferke
2021-04-30 at 21:17
Mi volt ez? Gondolták, hogy még ez is elfér az elítélt hátán,
és valakik megosztoztak a hamistanúval?! Ki mossa le ezt a gyanút?!
Salamander
2021-04-30 at 20:32
A becsületes nyomravezetőnek alkotmányos joga nem sérült, ezért sem az alkotmánybíríság, sem az EJEB érdemben nem foglalkoztatott az kérdéssel.
A rendőrség jutalomtűzése a rendőrséget irányító belügyi szerveken múlik – végeredményben Pintér Sándor belügyminiszteren és főnöke Orbán Viktor kormányfőn.
Nekik kellett volna “jelezni” a problémát és kérni a helyzet igazságos kiegyenlítését. Csak mivelhogy a félrevezető ember felvette a nyomtavezetői díjat és elköltötte, a rendőrség nem akart pereskedni és/vagy kétszer fizetni.
Itt alapvetően az hibázott a rendőrségnél, aki körültekintés nélkül kifizette a nyomravrzetői díjat a rossz személyi bizonyítási eszközért.
Orbán Viktor korrektségét ismerve még az is lehet, hogy kabinetje útján intézkedik az igazságosság érdekében. Úgy gondolom megérdemelné a nyomravezető.
Solaris
2021-04-30 at 19:20
Ehhez is kevés volt a kétharmad.
Kori
2021-04-30 at 19:10
Szerintem is jarna neki a nyomravezetoi dij,de a birosag vedelmeben ki kell mondanom,hogy ez nem emberjogi kerdes.
Nahát
2021-04-30 at 19:09
Az igazságtalanság az, ami nagyon tud fájni. Szervezzünk gyűjtést Szebenyi István számára! Kérünk egy számlaszámot!
Etel
2021-04-30 at 18:35
Az első felindulásból, sokkhatás alatt írtakat ( utolsó bek.17.24..) máris moderalom:
Persze tudjuk, hogy a Szeviép től kezdve a libatenyesztokig mind fájdalmas, sőt halálos sebeket kaptak az igazságszolgáltatástol, és eddig még nem nagyon sikerült segíteni rajtuk.
Ezért a gyűjtést úgy gondolom, hogy 60-70, de max. 110 oldalas füzetet a lehető legolcsóbb papíron írjanak, lehetőleg addig, amíg a tárgyalás anyagát nem semmisítik meg, ebből beemelni a legfontosabbakat a füzetbe, címlapon jelezve, hogy a füzet ára a magyarországi justismordok szenvedőinek karenyhítését is szolgálja mit tudom én milyen (lehetőleg túlnyomó) hányadában.
Tudományos libsizmus
2021-04-30 at 18:34
Nekem mér minden, ami “nyugat”, egy vicc.
Theo
2021-04-30 at 18:29
Rendkivul rossz uzenete van ennek az ugynek.
Erzem en, hogy nem akartak igazabol megtalalni az ugynok gyilkosokat, de ha egyszer igy alakult az igy, akkor a megtalalo munkajat hivatalosan ertekelni kellett volna. Legalabb valamennyi osszeggel. Ebbol most azt latja a kozonseg, hogy nem erdemes segiteni a rendorsegnek, mert ugyis becsapnak. Senki sem fogja tudni, hogy mindez a baloldalhoz kotheto.
Esvány
2021-04-30 at 18:10
Remek! Ezek után várjanak csak a nyomozó hatóságok információkra!
BuffanoBill
2021-04-30 at 18:04
Ööö, Varga Judit mit szól ehhez?
Pedig szólhatna, vagy ezt ő is lenyeli?
Hesslerezredes
2021-04-30 at 17:44
Ja, és természetesen a jelenlegi kormány igazságügyi szervezete (IM) is elmegy ugyanoda…
Hesslerezredes
2021-04-30 at 17:42
Tehát: aki olyanokat mártott be, akiknek az égvilágon semmi közük nem volt a móri mészárláshoz, azok kaphattak nyomravezetői (valójában tévútra vezetői) díjat.
Aki a valódi elkövetőkhöz vezette el a teljesen tehetetlen nyomozó szerveket – annak LFS!
Erre az égvilágon semmilyen magyarázat, indok, érv NINCS!!!!
Elmegy az egész magyar igazság(?)szolgáltatás úgy en bloc az utcasarki testimunkás jó édesanyja búbánatos keservébe!
Etel
2021-04-30 at 17:24
Ilyen nincs.
Az aktákat miért kell megsemmisíteni?
Ez az uniós bíróság fog Magyarország felett is ítélkezni, egyelőre csak a jogállami ügyekben? Az aktákat pedig ahogy kell, megsemmisítik.
Gondoljátok meg (egyelőre még) magyar állampolgárok!
Szerintem ellennének azok az akták
kordokumentumnak valahol, egy történész, vagy jogász szakdolgozatot is irhatna belőle.
Valami nagyon bűzlik.
Biztos egy csomó költséget rávertek Szebenyire, hogy senkinek ne legyen bátorsága kiállni az igazságért.
Gyűjtést kellene szervezni, hiszen mindnyájan kapacitaltuk, hogy ne hagyja, álljon ki, és ő kiállt.
P.S.
2021-04-30 at 17:16
Mint a magyarországi ‘gazságszolgáltatás.
Patriota
2021-04-30 at 17:15
Pintér Sándor belügyminiszter mit szól ehhez????
Ja- SEMMIT! El van, ennyi !
Bressa
2021-04-30 at 17:14
Általában az győz! Sajnos
Győző
2021-04-30 at 17:05
Mocsok disznók!
Osztozott valakikkel a hamistanú?!
Naprózsa
2021-04-30 at 16:52
Valóban járna egy rész a nyomravezetői díjból a bizonyítékok megtalálójának, hisz nélküle nem lett volna megoldva az eset. De ilyen nagy ügyeknél igazából azért írnak ki ekkora jutalmat, hogy a bűntársak vagy azok a tanúk, akiket létükben is veszélyeztet, ha jelentkeznek tanúként, azoknak legyen félelmet legyőző csábítóerő.
Itt a megtalálót nem fenyegette még az ilyen végtelenül kegyetlen gyilkosok bosszúja sem, de a másikat igen.
Egy átlagpolgár alapból rohan ilyenkor a rendőrségre, mert segíteni akar, és megelégszik a köszönettel, főleg, hogy a meggyilkolt postás esetében mégis kapott nyomravezetői díjat.
Persze megértem, hogy 25 millió egy része is van olyan összeg, hogy indulatokat keltsen, főleg ha rászorul valaki.
Szerintem e felperessel tényleg igazságtalanul bántak, bár sokak megelégedtünk volna azzal a jó érzéssel is, hogy segítettünk az igazságnak.
Stein
2021-04-30 at 16:49
Olyan, hogy igazságszolgáltatás már régen nem létezik. A jogszolgáltatás is csak csúsztatott. Balfelől üt nekem fütyűl, jobbfelől üt nekem fütyűl elmehetnek.
Hűha
2021-04-30 at 16:47
Jól értem, hogy ez a Kiglics Attila hamis tanúzásért megkapta a huszonötmillió forintot, a valódi nyomravezető meg semmit?
Ez tiszta politika, és gyaníthatóan zsíros mutyi. Vajon hova került valójában a nyomravezetői díj?
Ödi
2021-04-30 at 16:42
A kommunista igazság “szolgáltatás” jelen volt, jelen van, és mindig is jelen lesz. Olyan mint egy vírus amire nincs ellenszer.
Utódok öröklik a posztokat, akik mind a marxista nevelést kapják, és adják tovább. A rothadó világ felé.
Doki
2021-04-30 at 16:37
Ez a magyar igazságszolgáltatás és rendőrség nagyon nagyon sokadik szégyene.., bár igazából nem kell szégyenkezniük, mert a polgárok nagy része már rég erre a szintre árazta be őket…
vélemény
2021-04-30 at 16:33
A un EEJB egy ugyanolyan sóhivatal, mint a többi eu-s jogi intézmény,
ahol a drága taláros ruházat ellenére ezek a “jogtudósok” a hidegtől megrázóan meztelenek.