A Gyurcsány-korszak titkosszolgálati bűneiről vall a kémalapítvány háttérembere

Minősített információkról, a Gyurcsány-kormány idején szolgálatot teljesítő titkosszolgálati vezetők megvesztegetéséről is beszél pénteken kezdődő perében Jakubinyi Róbert, ezért az első tárgyalási nap zárt ajtók mögött zajlik majd a Fővárosi Törvényszéken. A Political Capital elemző céggel is kapcsolatba került Egymásért Egy-Másért Alapítvány botrányának központi figuráját, kincstárnokát felbujtóként elkövetett csempészéssel, sikkasztással és adócsalással vádolja Fővárosi Főügyészség.

Az ügy szálai a Gyurcsány-kormány időszakába vezethetők vissza: a vád szerint az alapítvány – melynek megalapítását Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2006-ban elhunyt első elnöke kezdeményezte – számára egy magáncég 2005-ben és 2006-ban adófizetés nélkül hozott Ázsiából az országba milliárdos értékű vámárut, többtonnányi élelmiszert arra hivatkozva, hogy adomány, ám azok a nagy áruházláncok polcaira került. Így csaknem másfél milliárdnyi adót nem fizettek be az államkasszába. Később feltáró vallomásokból kiderült, hogy az egykori közhasznú szervezet a Gyurcsány-kormány legmagasabb rangú titkosszolgáinak a kifizetőhelyeként működött évekig, de az alapítvány – szintén a titkosszolgálatoknál aktívan dolgozó –tisztségviselői sem jártak rosszul. Cserébe a hatóságok vezetői elsimították a Pintér Sándor lejáratásával is vádolt Jakubinyi büntetőügyeit. Szolgálataikért a vád szerint a volt főigazgató, Galambos Lajos mintegy 150 millió forintot, a cég műveleti osztályvezetője, Gyarmati György 100 milliót forintot, Simon Ibolya, a hivatal akkori jogásza pedig több hónapon keresztül havi 1-1,5 millió forintot kapott. Utóbbi személy már csak tanú volt abban az eljárásban, amelyben Jakubinyit és két NBH-s bűntársát folytatólagosan elkövetett hivatali helyzettel való visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt több évi börtönre ítélte nem jogerősen a bíróság.

Egymilliárd kerülhetett Jakubinyihez

A főügyészség által elkészített vádirat lényege szerint Jakubinyi a bűncselekményeket felbujtóként még az Egymásért alapítvány kötelékében követte el. A csempészést a már fent említett módon – információink szerint az NBH jogászainak jóváhagyásával – úgy hajtották végre, hogy a jelenleg is börtönbüntetésüket töltő társaival együtt 2005 augusztusa és 2007 februárja között 59 esetben történt belföldi szabadforgalomba bocsátás során az Ázsiából beszerzett  importáruk után nem fizették meg a közterheket. Ezzel a vámbevételt összesen több mint egymilliárd forinttal csökkentették. Jakubinyit emellett azzal is vádolják, hogy neki köszönhetően az alapítvány házipénztárában „a záró egyenleg szerinti pénzösszegnek csak a töredéke volt fellelhető”. A vád szerint a férfi utasítására a pénztárból csaknem egymilliárd forintot vettek ki, ami végül a vádlotthoz került. Ezt az ellopott összeget Jakubinyi Róbert a hatóság szerint nem az Egymásért alapítvány, hanem a saját céljaira fordította. A Fővárosi Főügyészség korábbi tájékoztatása szerint a harmadik vádpontban Jakubinyi egyik  – korábban szökésben lévő –társa, P. Sándor ( a férfi ezzel az üggyel kapcsolatos, az alapügyről leválasztott pere szintén folyamatban van a bíróságon) a kétezres évek közepén az első vádpontban szereplő, a vádlott által kitalált, felügyelt és irányított, színlelt szerződéseken alapuló értékesítési láncolatot arra is felhasználta, hogy az Európai Unión belüli termékbeszerzés keretében megvásárolt élelmiszereket belföldön értékesítette, ám adót utánuk nem fizetett. Ezzel az államnak közel 300 millió forintnyi kárt okoztak.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS