Nagy az adósságunk, évtizedekig mostohán bánt a hivatalos Magyarország Puskással és az Aranycsapattal. „Puskást ígéretekkel hazacsalták az érzelmeire hatva, azt mondták, a Honvéd edzője lesz, sőt, rábízzák a hazai futball megújítását és mindent biztosítanak számára, ő naivan felbontotta a szerződését Ausztráliában, ahol nyugodt élete volt. A felesége sokszor emlegette, hogy maradniuk kellett volna… Hazatért, mégsem ő lett a Honvéd edzője, nem kapott a munkájáért se lakást, se autót, se fizetést, életében először, és éppen Magyarországon. Végül, a posztkommunista, vadkapitalista Magyarországon a Postabank, majd az MLSZ nevére került az a szerény budai ingatlan, amit választottak, hogy Bözsike rokonaihoz közel élhessenek. Kovács Attila elnöksége idején, a kilencvenes évek második felében még a telefonját is kikapcsolták, mert az MLSZ elmulasztotta fizetni a számlákat. Csak azért nem vált végképp tarthatatlanná a helyzete, mert a fiatal miniszterelnök, Orbán Viktor a segítségére sietett, tiszteletbeli nagykövetté nevezte ki.” Szöllősi György futball-nagykövettel beszélgettünk. Második rész.
Ott hagytuk abba, hogy itthon elképesztő rajongás övezte az Aranycsapatot. Aztán jött ötvenhat… Beszéljünk kicsit a külföldi karrierekről!
Puskás a Real Madrid, Kocsis Sándor és Czibor Zoltán a Barcelona játékosaként folytatta. Puskás életének nagy, sorsfordító, személyes drámája volt, mikor meghozta a döntést, hogy nem jön haza. Imádta Magyarországot, ahol 1957-ben rettenetesen igazságtalan módon meghurcolta a sajtó is. Itthon egyes pártfunkcionárusok kárörömmel várták a sportolói karrierjének a végét, ez is erőt adott neki az újrakezdéshez, és végül fényes sikerekkel bizonyította, hogy még mindig, harminc fölött és a FIFA igazságtalan eltiltása után is a világ egyik legjobbja.
A világfutball nagyot nyert azzal, hogy Puskást elüldözték itthonról, ebben az álamatőr, álságos rendszerben már nem volt, ami motiválja, elhanyagolta magát és ahhoz, hogy visszanyerje a csúcsformáját, kellett ez a kitaszítottság, száműzetés, az ebből táplált dac. Az eltiltás után a világ akkori legjobb klubcsapatában, 31 évesen kezdte újra a focit, és elképesztő második karriert produkált a Real Madridban, amely ma is nagyon erős brand a futballvilágban.
Ez teljesíti ki az Aranycsapat, a csapat kapitányának a sztoriját, az a páratlan „comeback”, ami már a televíziózás korszakában történt, ezért is ismerik Puskást többen, mint az Aranycsapat többi játékosát. Amíg a többiek itthon szép csöndben befejezték, Czibor és Kocsis a BEK-döntőben ugyanúgy kikapott a Barcával 3:2-re, ahogy korábban a magyar válogatottal a vb-döntőben, ugyanabban a berni stadionban, s Puskás volt az egyetlen, aki olyan fényes eredményeket ért el, amelyek talán az elveszített vb-finálét is felülírták, az egyetlen, aki kétségtelenül, felhőtlenül sikeres lett. Ne felejtsük el, hogy Nyugaton maradt a Honvéd edzője, Kalmár Jenő is, és majdnem a teljes ifiválogatott, összesen pedig 12 ezer igazolt futballista hagyta el az országot 1956-ban.
Hogyan éltek kint Puskásék?
A lányának soha nem beszélt a honvágyáról, soha nem traktálta a politikai történetekkel sem, nem említette, miért vannak kint, miért nem térhetnek haza. Érte itthon mindenki rajongott, sokan szeretettel ráköszöntek, mikor végigment a körúton, ezt hagyta itt. S bár odakint is hamar népszerű lett, imádták a spanyolok, az mégsem lehetett teljesen ugyanaz. Ráadásul kint is megfigyelték, észnél kellett lennie, mit mond a barátainak, mit mond a sajtónak, hiszen az édesanyja és a húga is itt élt Magyarországon. Puskás sajnos sem az édesapja, sem az édesanyja temetésén nem lehetett ott; mikor aztán 1981-ben először hazalátogatott, az első útja a kispesti temetőbe vezetett.
Újra itthon. Fotó: Fortepan.hu, adományozó: Urbán Tamás
Hogy sikerült rávenni, hogy hazatérjen, végleg hazaköltözzön?
Ígéretekkel hazacsalták az érzelmeire hatva, azt mondták, a Honvéd edzője lesz, sőt, rábízzák a hazai futball megújítását és mindent biztosítanak számára, ő naivan felbontotta a szerződését Ausztráliában, ahol nyugodt élete volt. A felesége sokszor emlegette, hogy maradniuk kellett volna… Hazatért, mégsem ő lett a Honvéd edzője, nem kapott a munkájáért se lakást, se autót, se fizetést, életében először, és éppen Magyarországon. Végül, a posztkommunista, vadkapitalista Magyarországon a Postabank, majd az MLSZ nevére került az a szerény budai ingatlan, amit választottak, hogy Bözsike rokonaihoz közel élhessenek. Kovács Attila elnöksége idején, a kilencvenes évek második felében még a telefonját is kikapcsolták, mert az MLSZ elmulasztotta fizetni a számlákat.
Ő mindenhol a világon tisztességes fizetést kapott, hatvanhét éves koráig folyamatosan jó szerződései voltak Athéntól Paraguayig, Egyiptomtól Vancouverig, Szaúd-Arábiától Melbourne-ig. Csak itthon nem becsülték meg. Csak azért nem vált végképp tarthatatlanná a helyzete, mert a fiatal miniszterelnök, Orbán Viktor a segítségére sietett, tiszteletbeli nagykövetté nevezte ki.
Az agyonhallgatás időszaka után rengeteg bántást kapott itthon; azzal vigasztalom magunkat, Puskás-rajongókat, hogy azért volt pár szép éve a hazatérése után. Elajándékozta az autóját és éppen úgy, mint az ötvenes években, kiment Kispestre a 42-es villamossal, beült egy régi borozóba, zsugázott a régi haverokkal, kijárt meccsekre, elment a Rudas fürdőbe.
Milyen személyes emlékeket őriz ebből a korszakból?
Több közös külföldi úton is részt vettem vele, napokat töltöttünk együtt Kijevben, Bécsben, rengeteget tanultam tőle, és később a felesége, Erzsébet asszony is a bizalmába fogadott. Amíg Puskás az első pillanatban mindenkit a keblére ölelt, közvetlensége, lazasága, s persze naivitása is legendás volt, addig a felesége megfelelően ellensúlyozta, bizalmatlan, sőt elutasító volt a férje körül ugráló mindenféle alakokkal, amilyennek eleinte én is tűnhettem számára. Aztán sajnos kórházba került Öcsi bácsi, állandó ápolásra szorult és az utolsó hat évét ott töltötte, a korábbi „barátok” pedig sorra eltűntek mellőle. Nagyon ritkán jelent már csak meg a nyilvánosság előtt, ott volt például, a 2002-es magyar–spanyol meccsen, amelyen – talán mondhatom, hogy jórészt az én kezdeményezésemre – ünnepélyesen elnevezték róla a Népstadiont, az utolsó külföldi útja pedig a Real Madrid BL-döntőjére vezetett, egyik legnagyobb sikerének a helyszínére, Glasgow-ba 2002 májusában.
Hogy jött létre a PUSKAS.COM Kft.?
Üzlettel egyáltalán nem akartam foglalkozni, sokáig eszembe sem jutott ilyesmi. Öcsi bácsi halála után egyre többen jelentkeztek ötletekkel az özvegynél, aki nem akart nemet mondani sem, de egyedül nem tudta összefogni, kezelni a különböző kezdeményezéseket. Ekkor indítottuk a családi licenckezelő céget, Puskás Ferencnével és egyetlen lányával, Anikóval, így lettem a PUSKAS.COM Kft. ügyvezetője, résztulajdonosa. A főcsapásirány továbbra is az, hogy ezt a példamutató, lélekemelő, nagy és heroikus történetet, Puskás életútjának az üzenetét minél több emberhez eljutassuk.
Könyv, dokumentumfilm, és most már musical is szolgálja ezt a célt, fantasztikus módon őrzi Puskás szakmai és tárgyi örökségét a felcsúti Puskás Akadémia, elkészült a Puskás Aréna, és mellette Schmidt Mária irányításával készül a világszínvonalú budapesti Puskás-múzeum.
Továbbra is úgy vélem ugyanakkor, egy nemzetközi mércével mérve is nagyszabású, globálisan érvényes és érdekes nagyjátékfilmmel még tartozunk a ma is hihetetlenül népszerű futball egyik legnagyszerűbb klasszikusának, a huszadik század magyar sikeremberének, Puskás Ferencnek.
Lesz még muníció ahhoz a nagyjátékfilmhez?
Kell, hogy legyen. Nagy reményeket fűzünk az Andy Vajna által elkezdett projekthez, Joe Eszterhas már megírta a forgatókönyv első változatát, ráadásul nagyon erős az emocionális, személyes kötődése a történethez.
Született már könyv, dokumentumfilm és érik a nagyjátékfilm is. Elégedett?
Boldog vagyok, ha azt látom, hogy az általam felvetett kérdésekre, problémákra mások is megpróbálják megadni a választ és folytatódik ez a munka új és új kollégákkal, akik bár hozzám hasonlóan nem láthatták élőben futballozni az Aranycsapatot, de érzik a történet örökérvényűségét.
A musical is sikert aratott.
E darab esetében is részben ez történik, az alkotók is kutakodtak, kiderítettek újdonságnak számító momentumokat, a szenvedélyük és a profizmusuk újabb nemzedékeket ragad magával. Egyre többeknek világos, hogy itt van egy olyan sztori, amit nem szabad hagyni feledésbe veszni. És jó látni, hogy már nemcsak én gondolom így, nem az én feladatom mindent feldolgozni és megörökíteni. Ember Márk négyéves volt, mikor Czibor Zoltán elhunyt, akivel én még éjszakákat beszélgettem át, s most ez a fiatal művész nagyszerűen játssza az intelligens, lázadó Czibor-figurát. Lehár Ferenc, Jókai Mór, Klapka György mellett az egyik leghíresebb komáromi ma már Czibor Zoltán, akinek hamarosan egész alakos szobra lesz a városban.
Szöllősi György Madridban is a Puskás-ügy nagyköveteként tevékenykedett. Fotó: Puskás Akadémia
Vannak, akik azt állítják, hogy a mai kurzus érdemein felül ajnározza Puskás Ferencet. Mit gondol erről?
Nos, a FIFA 2009-ben Puskásról nevezte el az Év góljáért járó globális díjat, Madridban hét éve Puskás-szobrot avatott a Real Madrid, de van már Puskás-szobor a déli féltekén, Ausztráliában, dombormű Athénban is. Néhány éve 46 ország gyermekei gyűjtötték a futballkártyák között Puskásét, még Japánban is. A világ legnépszerűbb focis videojátékának, a 300 millió eladásnál tartó FIFA-játéknak a legújabb kiadásába most emelték be a Puskás „icon” kártyát, ami a legértékesebbek egyike lesz a megnyerhető, megszerezhető labdarúgók közül, holott az itt szerepet kapó összes világsztár közül ő született a legrégebben, a játékosok pedig jobbára tizenévesek. A manchesteri Puskás-kiállításunkat 300 ezer ember látta, a madridit 50 ezer. Nos, ezt a folyamatot persze segíteni, sürgetni, ösztönözni kell – Puskás-nagykövetként éppen ez a feladatom –, de senki sem gondolhatja komolyan, hogy a Real Madrid, a FIFA, az EA Sports, a Panathinaikosz, a Panini úgy táncol, ahogy a magyar kormány fütyül. Sőt, még mindig itthon a legnehezebb elfogadtatni például, hogy Puskás nevének hatalmas értéke van, több jogvitánk jelzi ezt, míg a nemzetközi világban mindig elismerik a licencjogokat. A tisztelet hangján említem ugyanakkor a Telekom legújabb kampányát, amelyben a nagy multicég állít méltó emléket a londoni 6:3 magyar hőseinek a kiszínezett, digitálisan felújított meccs élményének újraélesztésével.
A nemrég bejelentett FIFA 21-ben való részvétel mit jelent pontosan?
Azt, hogy egy újabb nemzedék, megint több százmilliónyi kisgyerek ismeri meg lelkesen Puskás nevét világszerte. Ha valaki nagyon ügyesen és sokat játszik, vagy sok pénzt fizet, akkor talán kaphat olyan sztárokat a csapatába, mint Puskás, akinek a játékban használható pontszámai, értékei a legmagasabbak közé tartoznak. Évek óta küzdünk, könyörgünk, lobbizunk ezért sok-sok Puskás-rajongóval. Ahogyan korábban a FIFA Puskás-díj létrejöttéért.
Persze, ha nem lett volna ilyen varázslatos Puskás életútja, egyénisége, sportteljesítménye, akkor hiába lenne a lobbizás, a küzdelem, de szerencsére ma már történelmi távlatból is világosan látszik, hogy páratlanul nagy sztori Öcsi bácsié. Vagyis még a mai sikereit is az ő tehetségének, az ő teljesítményének köszönhetjük elsősorban.
Szöllősi György Orbán Viktor, Puskás Ferencné és Placido Domingo társaságában. Fotó: FIFA
A Puskás Akadémia pedig a legnagyszerűbb és legméltóbb projekt, amely a világhírű magyar játékos nevét viseli. Erre egyébként közreműködésemmel személyesen kért egykor engedélyt a családtól a miniszterelnök, aki akkor ellenzéki politikus volt amúgy. Neki volt elsőként koncepciója a magyar sport rendbetételére, felzárkóztatására, a futball tradicionális kulturális szerepének a megszilárdítására. Tanácsadója, Jakab János segítségével hazahoztuk Öcsi bácsi hagyatékát is Spanyolországból, pedig eredetileg a Real Madridnak szánta ezeket a trófeákat, relikviákat a család. Aki ismeri a történetet, az tudja csak igazán, milyen nagy szó, hogy a húsz ládányi felbecsülhetetlen érték hazakerült. Igaz, ezért is inkább bántani szoktak bennünket.
Úgy fest, sikerült visszahozniuk a magyarok szívébe Puskás Öcsit.
Nagy az adósságunk, hosszú évtizedekig mostohán bánt a hivatalos Magyarország, a hazai közélet Puskással és az Aranycsapattal. Most próbálunk törleszteni.
A keserű emlékekért egyébként nem kell a Kádár-időkig visszamennünk. Grosics Gyula és Buzánszky Jenő még itt volt közöttünk, amikor a balliberális kormányzat bosszúból folyamatosan akadályozta, hogy a Nemzet Sportolói közé bekerüljenek. Grosiccsal négyszemközt közölte is az akkori kormányfő, hogy személyesen fogja ezt megakadályozni, ezt magától Gyula bácsitól tudom. Így is tett. A vízilabdázó Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnokként sem kerülhetett be egyébként akkoriban a nemzet sportolói közé.
Ma egyébként, az állítólagos diktatúrában mindig a Nemzet Sportolói döntik el, kit vesznek föl maguk közé. Gyurcsányék nemcsak a meginduló stadionrekonstrukciót állították le, hanem a Bozsik-programot is megszüntették, felbecsülhetetlen károkat okozva az országnak, a fiataloknak.
Hogy lehetne újra annyira nívós a magyar foci, mint egykor?
A futball leképezi az egész ország állapotát, nem olyan, mint egy egyéni sportág, ahol akár egyetlen nagy tehetség, egy elhivatott edző, egy kis szakmai műhely is megválthatja a világot. Százezerszámra kellenek a lelkes játékosok, ezrével a pályák, egymással versengő egyesületek. Nálunk hatalmas lemaradásban egyszerre kellett elkezdeni stadiont építeni és edzőt képezni, profi viszonyokat teremteni és falusi öltözőket felújítani, nemzeti sportmédiát létesíteni és nemzetközi futballdiplomáciát kialakítani, megújítani az iskolai testnevelést. A fél évszázadon át lefelé ívelő trendek megfordultak, már tíz éve kifelé jövünk az erdőből, s ennek egyre több a látványos eredménye.
Szöllősi György Bajnokok Ligája-mérkőzések sajtófőnökeként is tevékenykedett. Fotó: magánarchívum
Például?
A negyvennégy év után kivívott Eb-szereplés, a Fradi Bajnokok Ligája csoportkörébe jutása huszonöt esztendő múltán, Gulácsi Péter BL-elődöntője, egész karrierje, Szoboszlai Dominik vagy a Puskás-akadémista Sallai Roland reményteli pályakezdése, hogy Budapestre jön a világbajnok francia, az Európa-bajnok portugál válogatott, de Cristiano Ronaldo klubcsapata is, meg Lionel Messié, és a Puskás Arénában lépett föl a BL-győztes Bayern München az EL-győztes Sevilla ellen a Szuperkupa-mérkőzésen. Mert a történelemben először van olyan stadionunk és futballvezérkarunk, amelynek hajlandóak odaadni ilyen meccseket, és mert a Fradi ilyen ellenfeleket vívott ki magának, mint a Barcelona és a Juventus, miután túljutott a svéd, a skót, a horvát és a norvég bajnokon.
Lát esélyt arra, hogy újra legyen Aranycsapatunk?
Ha majd elég nagy teret nyer a hazafias nevelés, ha majd elegen sportolnak és visszatér az emberek lelkébe az a szenvedély és hivatástudat, ami Puskásékat és nemzedéküket jellemezte, akkor egyre sikeresebbek leszünk. Grosics Gyula többször vallott arról, hogy ők tisztában voltak vele: tizenötmillió embert képviselnek a pályán. Czibor arra törekedett, hogy címeres mezben, minél több elismerést szerezzen a hazájának. Számukra ez a családokból, az egyházi iskolákból, a cserkész- és leventemozgalomból magukkal hozott evidencia volt. Hatalmas tudású profiként, de tudatosan és felelősséggel képviselték a hazájukat, a hagyományainkat egy rettenetesen nehéz világban. Nekünk sincs más dolgunk.
[Az interjú első része itt olvasható.]
A Puskás-ügyek nagykövete
Szöllősi György 1995-ben került a Nemzeti Sporthoz. 1997-ben könyve jelent meg Czibor Zoltánról, majd sajtó alá rendezte Czibor 1956-os naplóját. Közben labdarúgó-játékvezetőként is tevékenykedett. 2000-től a Magyar Labdarúgó-Szövetség sajtómunkatársa, 2002–2003 között sajtóosztályvezető, majd sajtófőnök ugyanott. 2003–2004-ben az UEFA Bajnokok Ligája helyszíni sajtófőnöke Prágában és Londonban, az uefa.com tudósítója.
Még MLSZ-sajtófőnökként 2002-ben kezdeményezte, hogy Puskás Ferenc nevét vegye föl a Népstadion. 2003-tól a Képes Sport hetilap, majd ismét a Nemzeti Sport futballszakírója, rovatvezető-helyettese lett. 2005-ben, a Nemzeti Sport kiadójának gondozásában jelent meg Puskás című életrajzi könyve, amelynek angol változatát a brit Guardian napilap 2015-ben beválasztotta az Év sportkönyvei közé. Médiatudományi egyetemi diplomáit Szegeden és Debrecenben szerezte. 2007-ben Puskás Ferenc feleségével és leányával megalakítja a család licenckezelő cégét, a PUSKAS.COM Kft-t, amelynek azóta ügyvezetője. 2007 és 2014 között a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia első sajtófőnöke, kommunikációs igazgatója, 2010 óta a FourFourTwo futballmagazin magyar kiadásának alapító-főszerkesztője lett. Ötletgazdája és évekig főszervezője volt a Puskás–Suzuki-kupa ifjúsági labdarúgótornának, amelyen 2008 óta minden évben részt vesz Felcsúton a Real Madrid ifjúsági csapata. Vezetésével a Puskás Akadémia hozta létre a Real Madrid Alapítvány Európa első szociális és sportiskoláját nehéz sorsú, részben roma gyerekek társadalmi felzárkózását segítve a ma már globális hálózat részeként.
Kulcsszerepe volt az év góljáért járó FIFA Puskás-díj létrejöttében, 2009-ben a Puskás Akadémián jelentette be Sepp Blatter, a FIFA akkori elnöke Orbán Viktorral és Puskás Ferencnével a díj megalapítását, amelyet azóta többek között Cristiano Ronaldo, Neymar, Zlatan Ibrahimovic és Zsóri Dániel is megkapott. Fontos szerepe volt Puskás Ferenc tárgyi örökségének hazahozatalában, amiről 2011-ben Orbán Viktor tett nyilvános bejelentést. Buzánszky Jenő és Grosics Gyula hagyatékával gyarapítva a Puskás Akadémia égisze alatt megalapította a Puskás Intézetet, amelynek 2014-ben első igazgatója lett. Az intézet kiállítást rendezett többek között Athénban, Madridban és Manchesterben is, utóbbit 300 ezren látták néhány hónap alatt. Az összegyűjtött tárgyakat és kutatási eredményeket 2015-ben Az Aranycsapat Kincseskönyvében összegezte Bodnár Zalánnal és Szepesi Györggyel. Puskás Ferenc, a legismertebb magyar című életrajzi kötetét hat nyelvre fordították le. Sikeresen lobbizott a madridi, a melbourne-i az óbudai Puskás-szoborért, az athéni Puskás-emléktábláért, a kispesti Puskás Ferenc utcáért.
2007 óta a Magyar Sportújságírók Szövetsége elnökségi tagja, 2015-től az elnöke, 2019-ben újraválasztották, 2017-ben beválasztották az Európai Sportújságíró-szövetség (AIPS Europe) vezetőségébe, 2019-től alelnök, a 2020-as budapesti AIPS-kongresszus és Médiadíj-átadó szervezőbizottságának társelnöke. Az Év Sportolója Gála szervezőbizottságának elnöke 2015 óta. Ugyancsak 2015 óta a Puskás Ferencné által alapított Puskás Alapítvány kuratóriumi elnöke. 2016-ban lett a Nemzeti Sport főszerkesztője, 2017-ben Áder János köztársasági elnök a Puskás-ügyek és a magyar futballhagyomány hivatalos nagykövetének nevezte ki. Vezetésével a sportújságíró-szövetség elindította a sportkönyvek megjelenését támogató Nagy Béla-programot. Az MSÚSZ szorgalmazására indult el a felsőfokú sportújságíró-képzés is a Testnevelési Egyetemen, itt a media officeri szakirány felelőse, előad a Debreceni, a Milton Friedman, a Széchenyi és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemeken is. 2019-ben, a komáromi Czibor-emlékév alkalmából újabb Czibor-életrajzot írt Bodnár Zalánnal. A leendő új budapesti Puskás Múzeum szakértői csapatának vezetője, részt vett Almási Tamás Puskás Hungary című dokumentumfilmjének és Szente Vajk Puskás-musicaljének alkotómunkájában is. Számos hazai és külföldi szaklapban, sajtóorgánumban publikált, főként futball- és sporttörténetről.
A 43 éves sportújságíró Felcsúton él történész-művészettörténész feleségével, Himberger Edittel és három leánygyermekével.
Kiemelt kép: Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS