Ha a Száhel-övezetben átszakad a migrációs gát, az végzetes lehet Európára
Ha az afrikai Száhel-övezetben átszakad a migrációs gát, az végzetes lehet Európára – nyilatkozta a Mandiner című lap csütörtöki online kiadásában a szubszaharai térségben megvalósuló magyar összkormányzati tevékenységek külpolitikai összehangolásáért felelős miniszteri biztos. Máthé László Eduárd a nigeri krízis kapcsán készült interjúban úgy fogalmazott: fontos, hogy a bajt ott kezeljük, ahol van, és ne engedjük, hogy ránk szakadjon egy végeláthatatlan afrikai migráció. Ezt pedig a magyar kormány ismerte fel az elsők között Európában.
A magyar kormány folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy a Száhel-övezet az európai kontinens külső biztonsági védvonala. Ha ez megszűnik, akkor afrikai migránsok újabb tízmilliói áramolhatnak Európa felé. Ezért Magyarország, a 2024-es soros európai uniós elnöksége alatt kiemelt figyelmet fordít majd a Száhel-övezet országaira
– hangsúlyozta. Mint elmondta, hagyományos értelemben a Száhel-övezet a Szaharától délre eső földrajzi öv öt országát öleli fel: Mauritánia, Mali, Burkina Faso, Niger, illetve Csád, ami több mint 90 millió lakost jelent.
A térségben egyaránt jellemző a nomád és a letelepedett népek jelenléte, illetve az övezetben nagyon sokféle etnikum él. Ezek az ellentétek pedig mindenképpen gyújtópontjai a folyamatos feszültségnek
– magyarázta. A miniszteri biztos szerint tudni kell azt is a térségről, hogy a jelenlévő természeti erőforrások ellenére rendkívül szegény; korábban éppen emiatt volt gyér a népesség, egészen a XX. századig, amikor egy óriási demográfiai fordulat következett be.
Csádnak például a becslések szerint jelenleg 25 milliós a lakossága, miközben az 1960-as években alig hárommillióan lakták az országot. Ez a tendencia jellemző az összes térségbeli országra, vagyis óriási népességrobbanás zajlik
– tette hozzá.
Ugyanakkor ezek az országok a klímaváltozásnak is rendkívüli módon ki vannak téve, és valamennyi állam behozatalra szorul az alapvető árucikkekből, például az élelmiszerből. Az egyre csak növekvő népességgel ez a probléma egyre inkább fokozódik, ami miatt tovább nő a migrációs nyomás
– fogalmazott. Kiemelte: éppen ezt ismerte fel a magyar kormány, amikor a térség megsegítése mellett döntött. Példaként említette, hogy néhány héttel ezelőtt járt egy kormányzati delegáció Csádban, ahol a csádi–szudáni határon most kialakuló menekültválság lehetséges következményeit mérték fel, ugyanis a súlyosbodó szudáni polgárháború humanitárius következményei nagyon komoly kihatással lehetnek Magyarország és az egész európai kontinens biztonságára.
A magyar kormány felismerte azt, hogy a szomszédom szomszédjának a sorsa igenis fontos, vagyis, az Európai Unió szomszédságát, az észak-afrikai országokat érintő problémák előbb vagy utóbb az Európai Unió problémái lehetnek
– fogalmazott.
Vagyis, ha a Száhel-övezet destabilizálódik, akkor tovább fokozódik az éhínség, egyre többen indulnak útnak, és az így kialakult migrációs hullám átterjed Európára is
– fűzte hozzá. A magyar kormány a legelsők között ismerte fel: nem szabad hagyni, hogy a destabilizációs folyamatok tovább dagadjanak, mert annak komoly következményei lesznek Európára. Ezért nemrég intenzív kapcsolatépítést indított el két száheli ország, Niger és az említett Csád irányába. Hozzátette: Nigerben egyébként a mostani puccs során letartóztatott elnök személyesen fogadta Azbej Tristan államtitkárt és a magyar delegációt.
Ezen országok kormányaival partnerséget keresünk, hogy a közös érdekeinket először meg tudjuk állapítani, és utána ezen célok mentén közös tevékenységeket indítsunk el. Ez azt jelenti, hogy ott, ahol erre szükség van, a magyar kormány a lehetőségei szerint humanitárius tevékenységet folytatott és folytat majd a jövőben is. Ahol lehetőség van erre, ott gazdasági, oktatási fejlesztési tevékenységet fogunk végezni és fejlesztési erőforrásokat fogunk allokálni, hogy a térség megtartó erejét javítsuk, gazdaságilag stabilizáljuk, és ezáltal védjük Európát. Ennek a komplex, átfogó megközelítésnek alapvetően az a célja, hogy próbáljuk meg a stabilitást megőrizni ezekben az országokban pontosan az olyan helyzetek elkerülése végett, mint amit most a nigeri puccs esetében látunk
– fogalmazott Máthé László Eduárd. Arról is beszámolt: Magyarország már régóta igyekszik minden fórumon felhívni a figyelmet a veszélyre. Nem csoda, hogy Orbán Viktor miniszterelnök elsők között reagált a nigeri puccsra. Beszélt arról is: közlése szerint Magyarország nagyon pozitív reakciókat kap a nyugati partnereitől, akik szerint a magyar egy olyan hozzáállás, amit nem minden esetben tapasztalnak más európai szereplőktől, vagyis, hogy jó úton haladunk.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/EFE/Ángel Medina G.
