Ha okosak leszünk, nem kell újraélni a múlt katasztrófáit – Bemutatták Matolcsy György új könyvét
Már mindenki érzi a bőrén a válságos időket, amelyekből egyelőre a kiút sem látszik, sokkal inkább a körülmények romlására lehet számítani. Ebben a helyzetben is időszerűnek tűnik Matolcsy György jegybankelnök új könyve, amely az elmúlt három évben megjelent rövid írásaiból tevődik össze, tehát még a kiváló gazdasági környezet és konjunktúra idején kezdett el megszületni. Az egyelőre angol nyelven megjelent kötetet a kecskeméti Neumann János Egyetemen mutatták be, ahol maga a szerző tartott előadást.
Rendhagyó műfajú a könyv, hiszen önmagukban is szokatlan terjedelmű és megfogalmazású kis cikkek sokaságából áll – mondta el a könyvbemutatót megnyitó Csizmadia Norbert, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke. A Matolcsy György által a globális, liberális üzleti elit lapjának, üzenőfüzetének nevezett Financial Times véleményrovatában megjelent írásokra válaszolt egészen rövid jegyzetekben, amelyeket mémszerű tömörséggel igyekezett megírni. Ez az egyoldalú dialógus idővel kiszélesedett, és több visszajelzést kapott a megszólítottaktól. Az érintetteket egyébként kiváló közgazdászoknak nevezte az MNB elnöke, ám egyúttal egy süllyedő gazdasági világrendhez ragaszkodóknak.
Hasonló dolgok történnek újra és újra
A nyugati liberális gazdasági elit evolúcióját Adam Smith 1776-os, A nemzetek gazdagsága c. könyve megjelenése óta számítja, onnan jutott el a liberális, majd a neoliberális gazdaságpolitikáig. Azért is kapta azonban Matolcsy műve Az idők peremén címet, mert ezzel a nyugati gazdasági világrenddel szemben jön fel a hosszútávú fenntarthatóságra építő rendszer, amelyben a fenntarthatóság a természettel, a társadalmi közösségekkel és az értékekkel kapcsolatban is érvényesül.
Matolcsy fontos megállapítása, hogy a ciklusok és mintázatok állandóan ismétlődnek, ezért történnek hasonló dolgok újra és újra. A jelenlegi történéseket – a könyve alcíme is erről szól – a '70-es és a '40-es évek újraéléseként azonosítja, ám ahogy az előadás utáni panelbeszélgetésben fogalmazott, ez mégsem jelenti azt, hogy meg kell ismételnünk a korábbi katasztrófákat. A meghatározható mintázatok mentén ciklusokat produkáló összetett rendszerek ugyanis fraktáltermészetűek. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb alkotóelemük ugyanolyan, mint a teljes rendszer, ugyanakkor minden fraktál különbözik egymástól.
Felértékelődik a biztonság
Ha meg tudjuk találni, hogy a mi időszakunk miben különbözik a '40-es évektől, akkor mondjuk nem kell lefolytatni egy világháborút
– érzékeltette egyszerre a veszélyek súlyát és az esélyeket. Pozitív példaként hozta fel, hogy az amerikai jegybank, a FED mostani tevékenységén látszik, hogy tanult a '70-es évek válságából, amelyet az USA csak 1992-re tudott lezárni.
Azt viszont egyértelműen kijelentette Matolcsy, hogy nehéz idők jönnek, sok várható és váratlan kellemetlenségre kell számítani. Ezzel összefüggésben világszerte nehéz lesz a növekedés megtartása, és megnő a kormányzatok működésének, illetve a célzott kormányzati és jegybanki intézkedéseknek a jelentősége.
Felértékelődik a biztonság
– jelentette ki a jegybank elnöke, hozzátéve, hogy ez országos és az egyéni életek szintjén is igaz lesz.
Világrend helyett világrendek
Ismerős felállás, nagyon sokan még ilyen világban szocializálódtak, és esélyes, hogy valami olyasmi tér vissza, mint 1990 előtt volt. Matolcsy szerint az uralkodó USA egy felemelkedő Kínával közösen kínálhatott volna jó ajánlatot a világnak; ez lett volna a G2 felállás. Ettől csak egy kötőjelben különbözik, mégis homlokegyenest mást jelent a G-2: kettéosztottságot két külön világgal, külön gazdasági rendszerrel, amilyen a '40-es évek második felétől volt. További párhuzam, hogy a Nyugatot most is ugyanúgy a kivételesség érzése vezérli. A mi helyzetünk sem lesz könnyű itt, hiszen a magunk módján tiltakozunk az új hidegháború ellen, és Magyarország azon az állásponton van, hogy nemcsak egyféle gondolat van jelen a világon, ezért többet is figyelembe kellene venni.
Római Birodalom 2.0
Az egymásnak feszülő birodalmak egyike tehát az amerikaiak által tudatosan felépített Római Birodalom 2.0 – az MNB elnöke felhívta a figyelmet, hogy elég csak megnézni a washingtoni Capitolium épületét.
Tudomásul kell vennünk, hogy az uralkodó világbirodalom az USA, és a neoliberális közgazdaság a mainstream
– jelentette ki, ám rögtön hozzáfűzte, hogy a birodalmak időtartama véges. A Brit Birodalom Waterloo után, 1815-től volt a világ vezető hatalma, és 1945-ig tartott. Ez a 130 év alapján az amerikai birodalom végét esetleg 2075 körülre tette.
Kínai százéves tervek
Ezzel szemben Ázsia teljesen másként, sokkal nagyobb időtávlatokban gondolkodik. Matolcsy elmesélte, hogy a kínaiak 1921-ben kitűzték azt a százéves célt, hogy a megaláztatások korszakából kijőve visszanyerjék a működőképességüket. Ennél is nagyobb horderejű, hogy 1949-ben egy másik százéves tervet tűztek ki, miszerint Kínát a világ vezető erejévé kell tenni. Az első tervük megvalósulását nézve nem lehet ráfogni a másodikra, hogy megnyugtató lenne, azzal azonban árnyalta a képet az MNB-elnök, hogy Kína nem hódító típusú állam.
Az egymásnak feszülő birodalmak között említette Európát, amely
szeretne az lenni, de szerencsére nem sikerül neki, kifutottak minden forrásból, gondolatból, erőből.
Bukott összeurópai birodalmi kísérletek
Mint mondta, a dollárt kihívó euró váltotta ki az amerikai válaszcsapásokat, ráadásul ettől függetlenül is minden összeurópai birodalmi kísérlet megbukott a történelem során, mert mi, európaiak mások, túl sokfélék vagyunk ehhez.
Az euróról magyar vonatkozásban is szólt: azt mondta, vállalnánk, ha felkészültek lennénk rá. Ezt a felkészültséget azonban nem a maastrichti kritériumok szerint érti Matolcsy, hanem tágabb összefüggésben.
Aki úgy lép bele, hogy nem felkészült, nem erős, annál csak bajt okoz
– mondta, példaként utalva Szlovákiára, sőt, emlékeztetett, hogy Németországon és Hollandián kívül minden tagállam rosszul járt az euró bevezetésével. Emellett magának az eurónak is megvannak az állandó gondjai, hiszen a dollár elleni konkurenciaharc mellett van egy északi és egy déli fele az eurózónának; egy-egy intézkedés nem lehet jó mindkettőnek, és Európa pazarolja az erőforrásait.
Merre tovább?
Át kell térnünk egy fenntartható közgazdasági gondolkodásra, hogy aztán legyen fenntartható piacgazdaságunk – így foglalta össze a jegybankelnök a kívánatos jövőt az elkövetkezőkben, amikor minden gazdaság átstrukturálja magát az új felfedezések korában. A tudás, tehetség, természet és erkölcs négyesét említette a fenntarthatósági felállásban, amelyből ha bármelyik összetevő negatív, vagy akár csak nulla, akkor baj van.
Az előadás utáni panelbeszélgetés során Virág Barnabás, az MNB alelnöke is arra készítette fel a hallgatóságot, hogy az elmúlt 30 év gazdasági és az életkörülményeinket illető kiszámíthatósága és biztonsága véget ért az összeadódó kihívások miatt:
Egyre nehezebb lesz fenntartani a gazdasági növekedést, egypólusú világból többpólusúvá alakulunk, a technológiai fejlődés töretlen, a társadalmakban drámaian megnőttek a vagyoni különbségek, az éghajlatváltozás is növeli a költségeket. A hibák költsége és a jó döntések előnye is fel fog értékelődni.
A válság lehetőség
Matolcsy György viszont pozitív kilátást is mutatott a sok aggasztó hír végén, mert a válságot Magyarország számára is óriási lehetőségnek látja:
A fejlettebb, nagyobb országok lassabban mozdulnak, míg mi az összehangolt állammal és motivált közösséggel jobban látjuk a fraktálok különbözőségét. Sok várható és váratlan nehézség jön, de helyükre lehet állítani a dolgokat.