A lélegeztetőgépek után most a vakcinabeszerzés dömpingje kezdődött meg világszerte. A magyar kormány szerencsére időben lépett, és amikor a brüsszeli beszerzés akadozni látszott, különutas politikába vágták a fejszéjüket, melynek eredményeképpen ma már az orosz és a kínai vakcina is elérhető hazánkban. A baloldal mindeközben azzal riogatja az embereket, hogy e két vakcina nem veszélytelen, hiszen az Európai Gyógyszerügynökség még nem vizsgálta, „csak” a hazai hatóság. A koronavírus elleni küzdelem azonban a Pécsi Tudományegyetem két fiatal kutatóorvosát is megihlette, és részeredményeik is vannak a vírus inaktiválásában, valamint ők is vizsgálják a különböző oltóanyagok hatékonyságát és azt, hogy mennyi időre adnak védettséget a vakcinák. A kutatásokat végző cég tulajdonosa, Hetényi Roland személy szerint mindegyik, a magyar szakemberek által jóváhagyott oltóanyagban bízik, tudományos ínyencségnek tartja, hogy válogathat közöttük. Kutatásaikról pedig elmondta, hogy ha sikerrel járnak, akkor olcsóbbá és biztonságosabbá tudják tenni a tesztelést, és a betegek terápiája is jobb és biztosabb lesz, de ami a legfontosabb: eloszlatják a kételyeket a vakcinák körül és fényt kap a legjobb vakcina. A PestiSrácok.hu interjút készített a fiatal kutatóorvosokkal.
Hivatásunknak tekintjük az emberi élet védelmét: erről szól a hippokratészi eskünk is – fogalmazott Hetényi Roland a PestiSrácoknak adott interjúban. A kutatóorvos azt is hozzátette: a világjárvány kitörésekor ennek a hivatásnak a súlyát rögtön megéreztem; akkor még az orvosi egyetem záróvizsgája hatalmasodott fölénk. Erősen elgondolkoztunk, hogy hogyan tovább: diploma vagy azonnali kutatás. Végül párhuzamosan mentünk tovább és mindent elkövettünk, hogy tudásunkkal segítsünk.
Alapítottál egy céget, amivel indultatok a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán és nyertetek. Mire vállalkoztatok pontosan?
Így igaz. 2020 augusztusában felismertük, hogy a legjobb eszköz a kutatás elindításához egy biotechnológiai cég. Kis humor a névbe csempészve, ugyanis a céget RoLink Biotechnology Kft.-nek neveztem el. Ezen keresztül pályáztunk. Projektünk elsődleges célja egy olyan eljárás megismerése, mely segítségével a fertőzött betegekből nyert minták fertőzésmentessé tehetők, így a tesztelési eljárások, illetve a kutatói munka során elkerülhető lehet az ezeken a területeken dolgozók megfertőződésének veszélye. A projekt második részében egy olyan elméleti munka kísérletes vizsgálatát célozzuk meg, melynek segítségével a rendelkezésre álló, koronavírus-fertőzésen átesett betegek vérplazmái közül a súlyos állapotú betegek gyógyításában hatásos készítmények gyorsan kiválogathatóak lehetnek. Harmadik pontként a bevetésre kerülő vakcinák hatásosságát kívánjuk vizsgálni. Így amellett, hogy egy új terápiás lehetőség kidolgozásával a jelenleg legsürgetőbb problémára próbálunk megoldást találni, céljaink megvalósulásával a koronavírust célzó kutatások felgyorsulását, a fertőző mintákkal dolgozók egészségének megóvását, valamint a jövőbeni, a járvány megfékezésére szolgáló vakcinák hatásosságának vizsgálatához jelentős új tényeket ismerhetünk meg.
Dr. Hetényi Roland, a Pécsi Tudományegyeten PhD hallgatója, a RoLink Biotechnology Kft. tulajdonosa. Forrás: Hetényi Roland
Hol tudjátok a kísérleteket elvégezni és kik segítik a munkádat?
A kísérleteket a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában végezzük, itt bérlünk labort. A kutatótársammal, korábbi csoporttársammal, Hanna Dániellel végezzük a kísérleteket, és van egy projektmenedzserünk is, Kovács Márton, aki a kezdetektől szakmai segítséget nyújtott. Két szakmai és tudományos mentorunk is van: Bock-Marquette Ildikó, a PTE Szentágothai János Kutatóközpont munkatársa, és Nacsa János, a OVSZ Kutatásfejlesztési és Innovációs Igazgatóság igazgatója. Az ő mentorálásuk segítségével haladunk előre. Kollaborációban dolgozunk továbbá Jakab Ferenccel, a Nemzeti Virológiai Laboratórium vezetőjével.
Dr. Hanna Dániel, kutatóorvos. Forrás: Hetényi Roland
Az egyik célkitűzésetek, hogy a már koronavírussal megfertőződött betegekből nyert mintákat fertőzésmentessé tegyétek (inaktiváljátok), és ha ez sikerül akkor a tesztelési eljárások és a kutatói munka során elkerülhető a dolgozók megfertőződése. Az első mérföldkőben vállaltátok, hogy UV-fénnyel hatástalanítjátok a vírust. Hogyan kell ezt elképzelni és hogy álltok ezzel?
Ezzel az úgynevezett UV-inaktivációs kísérlettel azt szeretnénk igazolni, hogy a diagnosztikai munkák során felhasznált emberi minták fertőzésmentessé tehetőek. Azaz, ha UV-fénnyel világítjuk meg a koronavírust, akkor elpusztul: számos kísérlet igazolta már a világon, ennek köszönhetően UV-fénnyel lehet például a kórtermeket fertőtleníteni. Mi tehát az UV-fény kísérlettel szeretnénk tovább menni.
Ha az UV-fény megöli a vírust, akkor ezt terápiaként nem lehet használni a betegeken is?
Sajnos nem, mivel az UV-fény szürkehályogot és bőrrákot okoz.
Mint írjátok, „a projekt második mérföldkövében egy olyan elméleti munka kísérletes vizsgálatát célozzuk, melynek segítségével a koronavírus-fertőzésen átesett betegek vérplazmájából a súlyos állapotú betegek gyógyításában hatásos készítmények gyorsan szelektálhatók”. Mit értesz ez alatt pontosan?
A koronavírusos betegeket a már koronavírusból meggyógyult betegektől vett vérplazmával is gyógyítják. Tudni kell, hogy a fertőzésen átesett emberek vérplazmái közül nem mindegyik képes gyógyítani. Egyelőre nem teljesen értjük, hogy mi ennek az oka. Az előállított inaktivált vírus szolgál majd alapvegyszernek, aminek a segítségével reményeink szerint olyan összefüggéseket ismerünk meg, hogy ki tudjuk választani a fertőzésen átesett emberek vérplazmái közül azokat, amik biztosan hatásosak. Azaz a valóságban ez úgy fog kinézni, hogy a már koronavírusból meggyógyult betegtől vért veszünk és a laborban teszteljük, hogy megfelelő-e. Ha igen, akkor megkapja egy súlyos állapotú koronavírusos beteg, hogy meggyógyuljon. Régi, de működő terápia, egyszerűen csak pontosítani kell, hogy ki adhat vért.
Céljaitok között szerepel az is, hogy a világ más kutatócsoportjai által fejlesztés alatt álló koronavírus elleni vakcinák létrehozásához egy olyan új rendszer kialakításán dolgoztok, amivel a vakcinák hatásossága egyértelműen nyomon követhetővé válhat. Elképzelhető tehát, hogy nem mindegyik hatásos, vagy nem egyformán hatásosak a vakcinák? Azt is meg tudjátok majd állapítani, hogy mennyi időre nyújtanak védettséget?
Ez tudományosan a legnehezebb és legizgalmasabb kérdés. Óvatos is vagyok, ha erről kérdeznek. A vakcinák által biztosított védelem kétfelé bontható: antitestet termelnek, vagyis ellenanyagot, illetve az immunrendszer sejtjeit beprogramozzák a vírus ellen. Ennek megfelelően a sejtes immunitás vizsgálatára fogunk összpontosítani, hogy pontosabb képet kapjunk a vakcinák működéséről. Nagy kérdés, hogy bár biztonságosak a vakcinák, de vajon adnak-e hosszútávú hatásos védelmet a koronavírus ellen? Ezt nehéz mérni és bizonyítani, ugyanis tudományosan még nem létezik erre betonbiztos válasz. Sokat hallunk a hatásos százalékokról. Ezeket a százalékokat szeretnénk jobban alátámasztani a vizsgálatainkkal, illetve kideríteni, hogy elég-e egyszer vagy többször oltani a vakcinával. Milyen hosszú védettséget ad? 3 hónap? 6 hónap? Élethosszig? Ezek olyan kérdések, amik döntő mértékben befolyásolják az oltási kampányt.
Megosztó a vélemény a kínai és az orosz vakcinával kapcsolatban? Nektek erről mi a véleményetek?
Véleményünk szerint a tudományban kell hinni: a vakcinát nem tekintjük politikai kérdésnek. Nekem személy szerint a kínai vakcina nagyon tetszik: régi technológia, bevált, egyszerű. Bízunk a magyar szakemberekben; ha ők azt mondják, beolthatjuk magunkat, akkor be leszünk oltva. Én pénteken kapom a második oltást.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy mennyi időre nyújt védelmet a vakcina
Mások amiatt aggódnak, hogy normál esetben vírusok elleni vakcinát évekig fejlesztenek, a koronavírus ellenit viszont nagyon gyorsan rakták össze (kb. 1 év). Jogosak az aggodalmak?
A vakcinafejlesztéssel kapcsolatban érdemes elmondani, hogy a már létező technológiára építettek a kutatók a korábbi vírusfertőzések (SARS-CoV, MERS-CoV) és kapcsolódó vakcinafejlesztések adataira támaszkodva. Ilyen például a Pfizer- és a Moderna-vakcina technológiája, ami nem ebben az 1 évben jött létre, hanem már vagy 10 éve létezik. Ha engem kérdezel, én az összes, magyar szakember által jóváhagyott vakcinában bízom, azzal be merem oltatni magam. Innentől már csak tudományos ínyencség, hogy ha lehet választani, akkor melyiket kérem.
Ti melyik vakcinában bíztok, melyikkel lettetek beoltva?
Nincs személyes preferenciám. A Pfizer-vakcinát kaptam, akkoriban még csak az volt elérhető. Ha kínai vagy orosz vakcina van, akkor azzal oltattam volna magam. Azt gondolom, hogy a vakcinával kapcsolatos bizonytalanság és félelemkeltés mögött ártó politikai szándék van, amit elítélek.
Mikor várható eredmény a kutatásotokban és ez milyen hatással lesz a vírus „eltakarításában”?
Reményeink szerint eredményeinkkel folyamatosan tudjuk segíteni Magyarország vírus elleni védekezését a tesztekhez szükséges mintavételi és szállítási folyamtok fertőzésmentessé tételében, a hatásos plazmakészítmények kiválogatásával és a vakcinák hatásosságának bizonyításával. Projektünk a tervek szerint 2021 végén zárul. Ha minden sikerül, akkor olcsóbbá és biztonságosabbá tudjuk tenni a tesztelést. A betegek terápiája jobb és biztosabb lesz, és legfőképp: eloszlatunk mindent kételyt a vakcinák körül. Fényt kap a legjobb vakcina.
A koronavírus-variánsokat is vizsgáljátok-e majd, és ott milyen remények vannak?
Természetesen. A variánsok ugyanezen az inaktivációs vizsgálati folyamaton végig vihetők, így mi nyitottak vagyunk ezeknek a vizsgálatára. Személy szerint engem is érdekel, hogy egy másik variánssal történt fertőzés esetleg milyen más változást idéz elő a betegség lefolyása során. Egy biztos: bármelyik variánst el tudjuk pusztítani UV-fénnyel. Ez a könnyű része. A biológiai tanulmányozás már nehezebb.
Előfordulhat, hogy mostantól ugyanúgy, mint ahogy az influenzával, a koronavírussal is együtt kell majd élnünk?
Én nagyon bízom a vakcinák erejében. Mindazonáltal egy RNS-vírus sajátja a könnyű változás. Annyi álruhát tud ölteni, hogy újabb vakcinával mindig le kell majd buktatni. Van a koronavírusoknak olyan közös jellemzője, ami alapján sokan könnyebben vészelik át a betegséget, hiszen eleve egy kicsit védettek. Egy hasonló védettség kialakítása egy általános érvényű koronavírus vakcinával nagy előrelépés lenne.
Tekinthető a kutatásotok a magyar vakcinafejlesztés előszobájaként is?
Egyelőre a projetekben vállalt feladatainkat szeretnénk elvégezni. A vakcinafejlesztés rendkívül ambíciózus terv egy három főt számláló biotechnológiai cég számára. Mi, amiben tudunk, igyekszünk segíteni a magyar tudományos közösséget és az egészségügyben dolgozó kollégákat.
Vezetőkép: Hetényi Roland
Facebook
Twitter
YouTube
RSS