Egy pillanatra sem szabad elfelejtenünk, hogy az idei aszály nem egy véletlenül beköszöntött rossz év, hanem ennél jóval kellemetlenebb a helyzet. Ez egy eddig is meglévő, rossz folyamat látványos folytatódása, és még csak nem is a tetőzése. A vízügyi döntéshozók jelentős része még most, az évszázados vízügyi paradigma következményeivel szembesülve is makacsul hisz az évszázados vízügyi paradigmában. Ennek keretében az eddigi ipari léptékű elgondolásokat tolnák még erősebben, csatornákat és öntözőrendszereket építenének, amit egyszerű civilektől is rendszeresen hallani, olvasni. De megoldás-e ez arra, ami most van, és a még sokkal rosszabbra, ami ezután jöhet?
A Zöld Gerilla már egy évvel ezelőtt is tüntetéssel próbálta felhívni a figyelmet a sivatagosodás veszélyeire, pedig akkor még sehol sem volt az idei katasztrofális év. A tüntetésen tevékkel érzékeltették, hogy milyen tájjal és éghajlattal kell hamarosan szembenéznünk Magyarország egyes részein, mindenek előtt a Duna-Tisza-közén. A megmozdulás viszonylag gyér érdeklődés mellett futott le, és legtöbben akkor még feltehetően csak mosolyogtak a túlzottan drámainak tűnő körítésen. A tüntetés egyik szervezője nemrégiben hasonlóan drámai Facebook-bejegyzést tett közzé arról, hogy vajon melyik lovát lője le, ha nem tud nekik elég szénát biztosítani télire. Ezen már valószínűleg jóval kevesebben nevettek, a mostani körülményeket ismerve.
Az Alföldön tapasztalható vízhiánnyal már tele vannak a híradások, de a Velencei-tó vízállása évek óta aggasztó, most már a Fertő-tó és a Balaton is csatlakozik hozzá, Pécs mellett tó szárad ki, mert nem nincs elég csapadék a Mecsekben, a Dráva-vidéken szintén egyre komolyabb a probléma, de még az egyre kiterjedtebb erdőirtásoktól szenvedő Székelyföld különböző részein is azt hallani, hogy csökken a források vízhozama, mert nincs elég csapadék – se hó, se eső.
A közvetlen baj Kárpát-medence-szerte: a kevés csapadék.
A ’90-es években még másfél méteres hóbuckát tolt össze a hókotró az utcánk kanyarjában, és abból olyan hóbunkert építettünk a karácsonyi szünet kezdetén, hogy az még két héttel később, az iskola újraindulásakor is állt. Most már pár nap alatt elolvad a legfeljebb félméteres kis hóbucka ugyanott. A felmelegedés tehát csak az egyik baj, de ennél is aggasztóbb és sürgetőbb a csapadékhiány, ami immár az életünket is meg-megakasztó, krónikus vízhiánnyá súlyosbodott.
Száz csatornát, ezeret?
A megoldás hihetetlenül egyszerű, csak az vele a gond, hogy fejben már rettenetesen eltávolodtunk tőle. A természetet kétszáz éve komolyabban szabályozó, és az ’50-es évek óta ipari módszerekkel és ipari léptékben leigázó ember gondolkodásától egyre távolabb áll, hogy engedje önmagában működni a természetet. Alig tudja elképzelni, hogy a természet épített műtárgyak sokasága nélkül is kiválóan elboldogul a vízzel. Emellett kialakult mezőgazdasági szerkezeteket, birtokviszonyokat, támogatási rendszereket is alaposan keresztülhúzna a földrajzi és táji szempontból legészszerűbb megoldás.
A jelenlegi gondolkodásunk kényelmébe süppedve, sokan erőltetetten hisznek a még nagyobb léptékű ipari megoldásban. Csatornaépítésben és öntözésben.
Az egyenes csatornák nem pótolják az egykor kanyargós vízfolyásaink szerepét a vízkörforgásban. (kép: Wikipédia)
Csatornát alapvetően vízlevezetésre, öntözési céllal, valamint esetleg nagy folyamok hajózási célú összekötésére épít az ember. Érdemi hajózás Magyarországon csak a Dunán zajlik, a vízgazdálkodási katasztrófát és az ország megaszalását előidéző, évszázados vízlevezetésről pedig már megírtuk, hogy miért iszonyú káros a ma is érvényes szellemisége és gyakorlata.
A probléma tologatása megoldás helyett
Az öntözésfejlesztés remekül hangzik, hiszen ha nincs elég víz a tájban, akkor majd jön a gépekkel bármit megoldó modern ember, jó sok energiát elégetve kiszivattyúzza, aztán szétlocsolja a vizet, győzelem! De honnan veszünk majd vizet a vízhiányos táj meglocsolásához? Természetesen a tájból, csak legfeljebb a táj másik részéből.
Ezért nem egyéb az öntözés, mint a probléma tologatása a megoldása helyett.
A szocializmus leghatékonyabb időszakában mintegy 350 ezer hektárnyi termőföldet öntöztek Magyarországon. Ugyanez a szám 2020-ban 75 ezer hektár volt, vagyis az infrastruktúra rendszerváltozás utáni lerohadása elég szembeötlő. Az ambiciózus tervek szerint 2023-ra 150 ezer hektárra növelik az öntözött területet, majd 2030-ra eléri akár a 400 ezer hektárt. Ez valóban komoly növekedés lenne, hektáronként több millió forintért, vagyis alsó hangon százmilliárdokba kerülne csak a kiépítése, nem beszélve a működtetéséről. De megoldaná ez az aszályhelyzetet és a vízhiányt?
Öntözni, de mivel?
Bizonyos kertészeti növénykultúrákat persze nem lehet öntözés nélkül termeszteni, így nem az öntözés ördögtől való, hanem az, ha túlzásba viszik. A csatornákban a rendszeres levezetés miatt éppen nyáron nincs elég víz, ezért a talajvízhez kell fordulni, ám egy hektár öntözése nagyjából öt hektárnyi területről vonja ki az éltető talajvizet, ráadásul az elöntözött víz jelentős része nem is hasznosul, hiszen az öntözés során párolgásos veszteségként illan el. Ezt a vizet tehát a talajvízből juttatjuk ki a légkörbe, vagyis a felszíni vizeink zsugorodása miatt fellépő párahiányt a talajból kiszivattyúzott vízből pótoljuk.
Öntözni csak akkor lehet, ha van hozzá víz – abból viszont egyre kevesebb van. (kép forrása: nak.hu)
Ha mostanság arról beszélünk, hogy takarékoskodnunk kell a földgáz- és gázolajkészleteinkkel, akkor a vizünkkel főleg ugyanígy kéne bánnunk.
A kiterjedt öntözéssel túl nagy károkat okozhatnak a vízlevezetés miatt amúgy is drámaian megcsappant talajvizeinkben, főleg, ha a szántóföldeket is öntözéssel akarják kihúzni a bajból. Ilyen aszályos kánikulában sokfelé már valóban a gabona sem boldogul öntözés nélkül. Érdemes ugyanakkor ezt a tervezett 400 ezer hektárnyi öntözött területet nagyságrendileg is összefüggésbe helyezni. Becslések szerint idén akár 1 millió hektárra jelenthetnek aszálykárt a gazdák. A nyári betakarítás mennyiségét és minőségét ennél is nagyobb területen, 1,6 millió hektáron érinti súlyosan a szárazság. Magyarország összes szántóföldi területe mintegy 4,3 millió hektár, ebből hozzávetőleg 2 millió az Alföldön.
A rendkívül ambiciózus öntözésfejlesztés az ország szántóföldjeinek mindössze 9 százalékát érintené.
Irgalmatlan pénzeket költenénk a kiépítésére, bizonytalan energiaellátás mellett rengeteg üzemanyagot égetnénk el a működtetésére, eltékozolnánk vele az amúgy is fogyóban lévő talajvizeinket, és az ország termőföldjeinek elsöprő többségét nem is érintené. Gyakorlatilag minden szempontból fejjel a falnak rohanás.
A régi az új új
Ez még akkor is igaz lenne, ha megvalósulna az, amit egyre többen javasolnak: sok helyütt felhagyni az erőltetett szántással, és visszaengedni a természetnek, azaz közös használatba venni akár egymillió hektárt ártérként, vizes élőhelyként, gyümölcsösként, rétként, fás legelőként. Ezek olyan földek, amelyeknek a terméshozama általánosan gyenge, hiszen nem valók szántóföldnek, csak áldozatul estek a szocializmus mértéket nem ismerő, mindent beszántó ideológiájának.
A vizes élőhelyekből is sokfelé szántóföldet csináltak. (kép forrása: agroinform.hu)
A csatorna- és öntözőrendszer-építő ipari elgondolásokkal szemben áll a másik megoldás, ami a működőképességét már igazolt régmúlt és a modern tudományosság ötvözete. A fokgazdálkodás, irányított vízkivezetés a gátakon túli árterekbe és a művelési ágak észszerűsítése a gabonabányaként működtetett, nagytáblás szántóföldi monokultúrák helyett visszatérést jelentene a túlszabályozott folyóink mentén kiszáradó Alföld előtti világba. A Kárpát-medencében (és különösen az Alföldön) sosem volt sok csapadék, így a vizet itt mindig az áradások felfogásából és hasznosításából nyerték az itt élők.
Ezeknek a módszereknek a létjogosultságát nemcsak Magyarország hajdani legendás termékenysége, állat- és halgazdagsága, hanem az új tudományos ismereteink is alátámasztják.
Manapság nem mellékes, hogy áradáskor magától jön a víz, és nem kell szivattyúk meg pumpák kedvéért égetni az értékes üzemanyagot. Ha pedig jön az áradás, akkor nem kéne pánikszerűen mobilgátakat építeni, hanem eleve oda vezetnénk a vizet, ahol annak a helye van. A fokgazdálkodás és a vízközpontú tájgazdálkodás ráadásul nemcsak sokkal élhetőbb, vízben, vegetációban és állatvilágban, azaz életben gazdagabb tájat eredményezne, hanem jobb terméshozamokat, a felmelegedés enyhítését és számos más előnyt is.
Mr Peti
2022-08-10 at 05:44
A vizet folytonosan elvezetjük, a mocsarak, amik a fizszintet felnyomnák megszüntetjük!Bizonyos emberek ezzel zsíros földekhez jutnak, így eltűnnek a környék tavai, és lőn aszály!
A Habsburg idők visszaerdősítései mellett figyeltek arra eleink, hogy mocsárnak is jusson hely!!!
Girolámo
2022-08-05 at 21:29
Kertész 17:31,
Ugye azt viccből tetszett írni,hogy talajműveléssel,gyomirtózással?
A talajművelés lényege-a drágasága ellenére-,a tökéletessége.
A felső talajréteg megművelesevel megakadályozzuk a további kipárolgást.
A növénykultúrákban,ahol porrá muvelem a talaj legfelső részét,megvédem a lejjebb lévő humusz elégését.
Még 5 milliméter eső is átfolyik a felső felkapált részen és hasznosul.
Gyomírtózott,vagy kaszált föld felül megfogja,majd a napsugár fél nap alatt kiveszi a vizet.
Akár kiadós esőt is.
TS
2022-08-04 at 07:32
A fokokkal az a baj, hogy mostanában árvíz sincs, amit a fokon kieresszenek.
kertész
2022-08-03 at 17:31
Egy egyszerű példa: néhány évtizede természetes volt a “kopár” sorköz, gyümölcsösben, szőlőben. Talajműveléssel, gyomirtózással “megoldották”, az öregek és a TSZ is.
Ma már, szerencsére, csak mutatóba látni ilyet.
Lassacskán mindenki rájön, hogy kevesebb munkával (kaszálás) jobb eredményeket (vízmegtartás, energiamegtakarítás, kedvezőbb mikroklíma stb.) is el lehet érni, ha hagyjuk a természetet is dolgozni.
Ami akkor “extenzívnek”, ördögtől valónak tűnt, ma egyre elterjedtebb. Tudományosan alátámasztva.
Hasonlót tudok elképzelni a fokgazdálkodással is.
Eva
2022-08-02 at 18:13
Ahol kevés a csapadék, NEM sza ad szélkereket építeni! Minden tanulmá y azt mutatja,- sajnos nem hozzák nyilvánosságra- hogy a szélkerék megváltoztatása a szeljárást, és így a felhők járását is. Brandenburgban már vagy 10 éve alig esik.
János
2022-08-02 at 07:13
A probléma megoldása nem tűr halasztást. Egy ilyen fontos adalék ehhez ez az írás is. Minél több szempontból értékelve alakítjuk ki a közép- és hosszútávú stratégiát, annál jobb lesz a vízgazdálkodásunk.
Az ország legfontosabb, saját tulajdonú valutája a mezőgazdaság.
Sürget az idő ❗❗❗❗❗
Bukohill
2022-08-02 at 02:19
Nem becsüljük le az ország vízügyi dolgozóit, sőt! Epedve várjuk a magyarázatot arra, hogy mitől kerül a víz köbmétere vidéken alkalmasint háromszor annyiba, mint Pesten? Amennyiben sikerül nekik ezt kielégítően elmagyarázniok, akkor az is érdekelne, hogy miért háromszor több vidéken a csatorna díja is. Vidéken háromszor annyit fogyaszt víztisztító? Minden köbméter vidéki szennyvíz mellé háromszor annyi ember kell? Pont az a probléma a magyar vízüggyel, hogy pénzügyi szempontból remekül megvan. Akkor is nekik füttyöl, ha elvezetik a belvizet, akkor is nekik füttyöl, ha eladják az öntözővizet. Igazi balszerencse, hogy közben rámegy az ország, de ehhez nekik semmi közük!
triacus
2022-08-01 at 23:52
@Királytigris: Csak nem ugyanazon a területen.
Javaslom figyelmedbe az Országos Meteorológiai Szolgálat “Szárazság Magyarországon 2022-ben és a múltban” című tanulmányát:
https://bit.ly/3zMK0tq
az évi csapadékösszeg csökken, az egymást követő száraz napok maximumának országos átlaga évente növekszik, és az Alföldön a legnagyobb a kockázata a tartós, súlyos aszályra – és ez egyre növekedni fog.
bl
2022-08-01 at 19:52
+ A fokgazdálkodás ma már lehetetlen, hiszen hiányzik a hozzá való ismeret. Az, hogy merre megy a víz 1-2 centiken múlik és ahol tavaly ment lehet idén már a feltöltődés miatt nem megy. A vízügy sose lesz képes ilyen szintű modellezésre, neki csak a nagy gát a működőképes. A fokgazdálkodás azért volt lehetséges, mert a helyet jól ismerő ember végezte és sokszor elég volt néhány kapavágás a vízvisszatartáshoz, én még emlékszem olyan emberre aki a legnagyobb esőben végezte el a vízelvezetést és amikor vége volt az esőnek az derült ki, hogy néhány cérnavékony micsodát csinált aminek semmilyen értelme nem látszik ha nem esik az eső.
Kása mása
2022-08-01 at 18:38
Azért kérlek Benneteket ne becsüljétek le az ország vizügyi
dolgozóit.Sokan már kormányellenes retorikát fogalmaznak meg
-egyéni sérelmeik alapján is —ahelyett ,hogy a probléma
megoldására törekednének.
Víziközmű szolgáltatók Magyarországon:
ALFÖLDVÍZ Regionális Víziközmű-szolgáltató Zrt.
Aqua Szolgáltató Kft.
BÁCSVÍZ Víz- és Csatornaszolgáltató Zrt.
BAJAVÍZ Baja és Térsége Víz- és Csatornamű Kft.
BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt.
BARANYA-VÍZ Zrt.
BORSODVÍZ Önkormányzati Közüzemi Szolgáltató Zrt.
DAKÖV Dabas és Környéke Kft.
Debreceni Vízmű Zrt.
Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt.
Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt.
DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.
Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.
Dunaújvárosi Víz, – Csatorna – Hőszolgáltató Kft.
E.R.Ö.V. Egyesült Regionális Önkormányzati Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Érd és Térsége Regionális Vízi Kft.
ÉRV Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt.
Északdunántúli Vízmű Zrt.
Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt.
FEJÉRVÍZ Fejér Megyei Önkormányzatok Víz- és Csatornamű Zrt.
Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.
Fővárosi Vízművek Zrt.
Gyulai Közüzemi Kft.
Heves Megyei Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság
KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamű Kft.
Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft.
Mezőföldvíz Regionális Víziközmű Kft.
MIVÍZ Miskolci Vízmű Kft.
Nyírségvíz Zrt.
“PANNON-VÍZ” Víz- Csatornamű és Fürdő Zrt.
Pápai Víz- és Csatornamű Zrt.
Soproni Vízmű Zrt.
Szegedi Vízmű Zrt.
TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt.
Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.
VASIVÍZ Vas Megyei Víz- és Csatornamű Zrt.
Víz- és Csatornaművek Koncessziós Zrt. Szolnok
Zempléni Vízmű Kft.
Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft.
Hajdúkerületi és Bihari Víziközmű Szolgáltató Zrt.
TÖRSVÍZ Csatornamű Üzemeltető és Szolgáltató Kft.
Orientál
2022-08-01 at 17:16
A szorgos perzsák sivatagi körülmények között tökéletes vízvezeték rendszereket építettek ki amiket a földben valósítottak meg így a párolgást megakadályozták és ez által hideg vízzel öntözték és öntözik a növényeiket.
Nahát
2022-08-01 at 13:36
Firefly-nak: a jelenlegi agrárminisztert sosem tartottam a posztjának megfelelőnek. Már az is tragédia, hogy későn vettük észre, Bige László DK-s műtrágyacsászár szankciózza a magyar gazdákat. A miniszter úr egy nagy rakás szerencsétlenség, pipogyaság, és nem szeret gondolkozni. Most kiderült ez a totális vízgazdálkodási csőd. Azért írtam, hogy nincs a témának felelőse, mert az agrárminisztert alkalmatlannak tartom feladata elvégzésére. Nemhogy a válságokat képtelen felismerni, és kezelni, de a napi rutint sem győzi.
Vajda Miklós
2022-08-01 at 13:29
Legalább száz éve ebben az országban nem volt érdemi vízgazdálkodás, és ma sincs. Amikor meg volt, akkor kiegyenesítették a Tiszát, így az nem öntözi a korábbi árterületét. Ez vonatkozik a többi folyóra is. A víz északon befolyik az országba, délen pedig kifolyik. Amikor árvíz van, akkor is legfeljebb homokzsákokkal gátakat erősítünk, de a fölösleges vizet nem fogjuk föl víztározókba, mert azokat nem építettünk. A stadionokból pedig kifolyna a víz. A felelősnek mondott vízügyi vezetés megvárta amíg kiszárad az ország, aztán létrehoztak egy operatív törzset. Arra lennék kíváncsi, hogy a felelősök mikor vonják majd le a konzekvenciát?
Gijutsushi
2022-08-01 at 12:59
VKL-t és írásait kedvelem. Ezúttal azonban az a véleményem, hogy “a cipész maradjon a kaptafánál”. Csakúgy, mint a hozzászólók zöme. Alapvető tájékozottság nélkül “gáz” cikket írni, és hozzászólni…
kamcsatka
2022-08-01 at 12:51
Firefly
az egyseges vizugyi, kornyezetvedelmi igazgatast es szervezetet a fidesz .aszat szét. Pinternel vannak a vizugyek, Nagy I.nal a ontozesfejlesztesi palyazatok voltak, de hiaba, ha a vizugyi igazgatas kb 5 hekyre van szetszorva…
el van cseszve lassan 100 eve, sokkal komopyabb strukturális problemak vannak, nem csak az allamnal, hanem gazdalkodoi oldalon is.
Királytigris
2022-08-01 at 11:15
triacus
2022-08-01 at 10:53!
Jól írod, Ausztráliában most áradások vannak, tavaly meg hatalmas aszály és ennek következtében kasztrófális erdőtüzek voltak.
Látod, az Univerzum mindig kiegyenlítődik!
Így volt korábban is, és így lesz nálunk is a jővőben.
odu
2022-08-01 at 11:09
A szocban a 350000 ha úgy állt össze, hogy 2,7 Ft/l fűtőolajjal ment a 70000 Ft/db árú DIGÉPES szivattyú. A csökkenés se a véletlen műve, mert kb 3 év alatt az árak meg hússzorozódtak, állam kivonult a költségekből.Most vajon ki fizetné ki az öntözés tényleges költségét? A mai rendszer kezelésére a sima vízügy már biztos nem képes, sajnos komoly biológiai, kémiai stb. háttér nélkül, már csak pl. a rengeteg “tisztított” szennyvíz miatt miatt se.
triacus
2022-08-01 at 11:04
És az igazsághoz az is hozzátartozik – és a cikk ezt alig pedzegeti – hogy ez Európa nagy részét érinti:
https://bit.ly/3Q16mwI
máshol is működik az “évszázados vízügyi paradigma”.
triacus
2022-08-01 at 10:53
@Királytigris 2022-08-01 09:27:
Nem, sajnos nem jön, ez nem úgy megy, hogy az időjárás nézi a statisztikákat, hogy “húha, jövőre esni kell, hogy meglegyen a terv!”.
A kiegyenlítődés meg úgy zajlik, hogy például Ausztráliában most áradások vannak:
https://reut.rs/3JkK8mY
Krisz
2022-08-01 at 10:22
Sajnos a “szakemberek” (és nem csak ezen a területen) még mindig túlhaladott dogmákban hisznek. Amit megtanultak annak idején, az a tuti és pont. Pedig sok minden megcáfolja a tanultakat. A természet kifinomult tökéletességével az ember sohasem veheti fel a versenyt.
dr. Kolompár Genitália
2022-08-01 at 10:16
Ebben az országban addig, míg a történelmünk legnagyobb ökológiai bűnözőjét (Széchenyi) a “legnagyobb magyarnak” nevezik, addig marad minden, amit ez az ember és követői tettek a folyóinkkal.
A fenti írás a mostani különösen nagy aszályra hegyezi ki a problémákat. azonban az elmúlt több tíz évben az aszály kisebb-nagyobb mértékben mindig visszatérő probléma volt. Még akkor is, amikor egyébként lehetett volna locsolni, de nem locsoltak, mert a “paraszt” inkább a százmilliós traktorával dicsekedett, minthogy az öntözéshez szüséges feltételek megteremtésére költött volna. Miért is? Mert az állam kitalálta az aszálykárra elkülönített támogatás rendszerét. Magyarul a felelőtlen gazdát is megvédi az állam, így leszarja, ha aszály követlezik be… Másrészt – amire már szintén igyekleztem hivatkozni – olyan területeken is erőltetik a vízigényes kúltúrákat ahol nem volna szabad olyat termeszteni. Ilyen helyen lévő károkra eleve nem kellene semmilyen kártérítést fizetni. Ráadásul az aszálykárt az állam duplán támogatja, mivel az aszály elleni biztosítás díja is támogatott.
Firefly
2022-08-01 at 09:44
Nahát: “ Sajnos a kormányban ennek a témának nincs felelőse, a vízhiány viszont sürgős kormányzati intézkedést követel!”
Akkor Dr. Nagy István agrárminiszter pontosan minek is a felelőse, ha nem ennek? És az elmúlt 12 évben pontosan milyen intézkedéseket is hozott a kormány, hogy elkerülje/megoldja ezt a problémát? Nagy István 2018-tól agrárminiszter..szóval hagyjuk már ezt a “semminek nincs felelőse” dumát…a Fidesz 2010-től kormányoz..éppen itt lenne ideje vállalni a felelősséget az elcseszett dolgokért és levonni a konzekvenciákat (a személyi felelősség terén is).
Hesslerezredes
2022-08-01 at 09:35
Csatornák márpedig kellenek.
Csak nem mindegy, hogy mivel vannak feltöltve.
És tározók (ha úgy tetszik: fokgazdálkosá) is kell.
Amikor vannak árvizek, na akkor kell feltölteni az összeset.
Amelyekből egyébként a talajvíz is utánpótlódik majd.
Vissza kell adni a Tiszának, ami az övé volt, ha nem is teljesen.
A Dunán is kell több vízlépcső – nem is annyira áramtermelés, de inkább a víz duzzasztása/megfogása végett.
Meg kell csinálni a Duna-Tisza csatornát kb. Kecskemét alatt.
És végül tudomásul kell venni, hogy a mezőgazdaság nem bízható egyéni gazdákra.
Akár tetszik, akár nem vissza kell hozni a nagy állami gazdaságokat és modern termelőszövetkezeteket (természetesen nem kolhozokat).
Ezzel együtt a háztájit is. Ezek szimbiózisa bevált – az összes szocialista ország közül – egyedül nálunk.
Az élelmiszer termelés nem piaci kérdés – létkérdés.
Kollektív létkérdés!!!
Királytigris
2022-08-01 at 09:27
Jővőre jön az árvíz, meg a belvíz…, mert a csapadékátlag csak így jön ki. Kíváncsi vagyok, hogy akkor a most nagyon okosok mit fognak “tanácsolni”. Vagy lapítani hallgatni fognak mint hal a szatyorban.
Felkészülni!
Ugyanis az Univerzum mindig kiegyenlítődik!
Patriota
2022-08-01 at 09:04
A búza 25, a kukorica és egyéb takarmánynövények SZÁZ SZÁZALÉKA kipusztult Magyarországon! MI VAAAN??????És ezt Miniszterelnök urunk, meg az agrárminiszter elcsukló hangon jelenti be ! Meg, hogy 20 millió embert tudunk élelemmel ellátni…Na hagyjuk !
Mi lesz az állat tartókkal takarmányok nélkül?????? Agyonreklámozzák a magyar sertéshús fogyasztását????? Most közel 2 ezer Ft 1 kg. sertéshús… a csirkecomb meg 1500….. Mennyi lesz még, hogy nem lesz takarmány???? Mert nem lesz !
Az alkalmatlanokat azonnal le kell váltani, mert hiába papolják- Magyarország víznagyhatalom….
Hans Landa
2022-08-01 at 08:43
A föld alapú támogatási rendszer teljes csőd,a megváltó euró milliók várása Brüsszelből csorgó nyállal,ha jól tudom önrész nélkül.Ám mi van akkor ha nem jön,mint jelenleg????Nyakló nélküli gát,csatorna építések(jó üzlet mint kivitelezés).Monokultúrás döntően gabona termelés,esztelen műtrágyázás,vegyszerezés ami köztudottan tönkreteszi a talajt,tájat.Apám 1957-ben volt katona Kalocsán(akkor orosz laktanya is volt ott).A Duna-Tisza közén gyakorlatoztak Kalocsától keletre,arrafelé már akkor HOMOKDŰNÉK szinte sivatagi területek voltak.Ez nem tegnap volt kedves földesúr/elvtársak.
Dr Andrásfalvy Bertalan és Dr Ángyán József elképzeléseit,SZAKTUDÁSUKAT nem ártott volna megfogadni….
Most lehet gáz és villany árat emelni……….
Nahát
2022-08-01 at 08:20
Köszönöm Vésey Kovács Lászlónak, hogy rátalált erre a fontos, és évtizedek óta elhanyagolt témára! Magyarország mezőgazdasága rálépett a haldoklás útjára, amit csak rendkívül gyors reagálással lehetne megállítani. Sajnos a kormányban ennek a témának nincs felelőse, a vízhiány viszont sürgős kormányzati intézkedést követel!
Chiovini György
2022-08-01 at 07:07
Kíváncsian várom, sikerül-e a józan észnek érvényre jutni.
Úgy tűnik, előbb elrontjuk, és csak utána látjuk be a hibát.
Itt a példa: országos energiagazdálkodás. Hittünk a zöldeknek, és csak a naperőművekre akartunk építeni. Most lehet kapkodni (lignit, tűzifa).
Mesterséges klímaváltozás
2022-08-01 at 07:04
A sok klímaguru sem tudja, hogy a széndioxiddal ellentétben a vizes területeknek nagyon komoly hatása van a helyi klímára. Ugyanis a nyáron jellemző termikus konvekcióból (ezekből lesz gomolyfelhő és zivatar) származó konvektív csapadék helyben keletkezik a felszínről elpárolgó és a besugárzás hatására magasba törő párás levegőből. A kevesebb vízfelület és kevesebb párolgás eredménye a kevesebb konvektív csapadék.
Az ész nélküli lecsapolás és vízelvezetés helyett meg kell találni és fenntartani a vizes és száraz területek megfelelő arányát. Ugarítás helyett vizenyős lápos területeket és ártéri erdőket kell kialakítani.
Mekkelek
2022-08-01 at 06:27
Hát akkor ássuk vissza a kanyarokat a Tiszába, a greenpísz biztos segít…
A klímaváltozást és az ‘elsivatagosodást’ aligha tudjuk helyi szinten befolyásolni, annyit tehtünk, hogy spórolunk a vízzel (amit lehet a csapdékos időszakban betárolunk, ésszel öntözünk, megfelelő talajmüveléssel kíméljük a vízmegtartóképességet stb.).
Lehet elmenni extenzív irányba persze, de csak bizonyos területeken és növénykultúrában, ettől ugyanúgy 40 fok lesz jövőre is egy hónapon keresztül és 2 nap alatt fog leesni 2 havi csapadék.
khm
2022-08-01 at 06:04
Fokgazdálkodás a török idők előtt már működött,és törvény is szabályozta.
Viszont a “vízépítész” társaságnak ez sehogyan sem felelne meg,hiszen többnyire gépek és vízügyi szakemberek nélkül valósult meg.
Sajnos a török idők abban is sok kárt okoztak. Aztán pedig elkezdődtek a gátépítések.
Nyilván sok pénz van a szabályozásban még ma is,csak nehogy elfogyjanak azok a vizek,amik keresztülfolynak Magyarországon.
A Vízügy szorgalmazza a Dunán is,SÍKVIDÉKI vízművek létesítését,holott csak a meanderezésben meggátolt folyót kellene visszaengedni a valamikori területére.
Pista bácsi
2022-08-01 at 05:57
Sajnos a jelenlegi vízügyesek nem tudják,nem értik az elaszályosodás lényegét.Állandóan azt szajkózzák a médiában,hogy ők mindent megtesznek az aszály ellen,össze vissza szívattyúznak,amivel csak nagyobb bajt okoznak.Új gondolkodású embere kellenek a vízügy élére és elzavarni a szóvivőt is,mivel több sajtó eseményen nem engedi szóhoz jutni azokat,akik a fenti cikkben foglaltaknak értenek egyet.
Bukohill
2022-08-01 at 02:27
Sokan még mindig nem értik, hogy kivétel nélkül MINDEN öntözésen alapuló kultúra összeomlott, és sivatagot hagyott maga után. A Kárpát-medence vízgazdálkodása (természetesen beleértve Erdélyt is), az őseink évezredes munkájának a gyümölcse volt. Csatornák nélkül, a cikkben is említett fokgazdálkodásnak, és a földművelés környezethez való alkalmazkodásának folytán. Egyszerűen felfoghatatlan, hogy még mindig akadnak, akik elhiszik, már csak még egy (és mindig még egy) vízlépcső kell, és itt a Kánaán.
Az árterek megfelelő karbantartása mellett, a folyók jelenlegi – csatornázott medrétől oldalirányban jelentős távolságra is eljuttatnák a vizet.
Több víz, több élet. Tényleg olyan nehéz megérteni?
imre
2022-08-01 at 02:13
Ar helyeket kell alakitani. Ha jon az arviz, felhuzni a zsilipeket. Mar ma ezt kell csinalni, mert talan holnap keso lesz.
Erechi Simetán
2022-07-31 at 23:41
Nagyon helyes! Vissza kell adni a természetnek, amit lehet. Ártérré kell minősíteni, ami arra való. De, ha nincs csapadék, az ártér sem fog ázni. Ha meg van csapadék és víz, a csatornákban jól lehetne tárolni locsolás céljából, ahelyett, hogy a Fekete-tengerbe ömlene a értékes édesvíz. A csatornázás többezer éves módszer, ami nélkül Mezopotámia “kihalt” volna.
obsitos
2022-07-31 at 23:41
K i r á l y t i g r i s
A szociban nem volt ennyi gjmű magántulajdonban, nem volt telefon félnapi járókörzetben, tehát átcsoportosítható volt a nyersanyag-üzemanyag, a kutya nem merte megkérdezni, hogy a nagy győzelem keretében megtermelt árumennyiség MENNYIBE IS KERÜLT !!!
A ruszkik megállapították a valuta-árfolyamot:
1 Rbl = 1 $
Termelni, tervezni muszáj volt, enni kellett, etetni másokat szintén.
Nem voltak rezsiköltségek, csak kötelező végrehajtandó FELADATOK.
MEG A MOCSOK SZOLIDARITÁS, Kubával, Vietnammal, Egyiptommal, Líbiával, ráment a gatyánk is !
obsitos
2022-07-31 at 23:35
Az első ország-ellenes cselekedet a Tisza szabályozása volt, aztán a többi folyamszabályozás, Hanság és egyéb lápos területek lecsapolása.
Viszont nem sáros a csizma, lehet tűsarkúban topogni a repedezett agyagon.
kamcsatka
2022-07-31 at 23:29
Nagy Istvan ebbe siman belebukhat, a tarcat nem kellett volna szetthuzganlni tisztelt fidesz. amugy miért nem Pinter ur, aki magahoz “vette” a vizugyet meg par éve, miert nem o all ki, miert a darabokra tépett agrartarca ?
Mintha még sosem lett volna aszály
2022-07-31 at 23:27
Az elmúlt években más sem lehetett hallani a kormánypropagandában csak azt, hogy melyik cég mekkora beruházást valósít meg mennyi állami támogatással. Az ellenpropagandában meg csak cirkusz és bohóckodás volt.
Eközben a mezőgazdaság meg szépen leépült. Oda kellett volna figyelni erre is, és időben cselekedni. Okoskodással tele van a padlás, de abból nem lehet kenyeret sütni.
kamcsatka
2022-07-31 at 23:24
https://hulyekkimeljenek.blog.hu/2022/07/29/vizvalsag_energiavalsag
a regi muszaki elit korrumpálódott es megbukott
triacus
2022-07-31 at 22:35
@Királytigris:
“A sokéves csapadékátlag egyáltalán nem jelez elsivatagodást.”
Hiába van meg a “csapadékátlag” (egyébként a 90 napos átlag elmarad a sokéves átlagtól: https://www.met.hu/img/msRM/msRM20220730_0000.png ), ha azt nem tudjuk a nyáron megtartani.
“Ha aszály van öntözni kell!”
Ezt tök szépen hangzik, csak – mint azt már egyszer mondatm már neked – nincs miből, amikor kéne (főként nyáron). A talajvíz szintje lecsökkent, ami van, az – az extenzív műtrágya-használattól és a háztartási ülepítő gödrök miatt – el van szennyeződve, a folyók meg szimplán átfolynak az országon és magas vízállás esetén nem kerülnek tárolásra.
jozsi a mocsarbol
2022-07-31 at 22:34
Királytigris
2022-07-31 at 21:37
Nem ertheto a cikkbol, ha ontoznek az elpazarolja a vizet mivel nagy resze elparolog ontozes kozben??? Masreszt meg ha egyebkent is szaraz teruletre nyomatjak a vizet az szinten nem amrad meg a atalajban. Nem old meg semmit maga az ontozes, mert egy valag eroforrasba (aram, pumpak csatorna fenntartas), infrastrukturaba kell fektetni(duzzasztogat, ami altal duzzasztott viz szinten sokkal jobban parolog nyaron, mint a talajviz).
Az ontozes nagyon jol mukodik, lasd peldaul Amu-darja, Szir-darja, amikoris a ket bites szovjetek elvtarsak a sivatag kellos kozepen kivantak gyapottermo videket letesiteni ontozessel, azota teljesen kiszaritvan az Aral-tavat, raadasul tovabb rombolva a terseg vizhaztartasat, mikroklimajat. Nem veletlen alakultak ki a magyar folyamok, arterek anno, es nem veletlen volt ennek a kovetkezmenye egy dusan termo viddek, jo termotalajjal.
Ajanlott olvasmany (az Orbanozos reszeket figyelmen kivul hagyva): https://greenfo.hu/hir/az-elszantott-esok-orszaga-miert-marad-el-az-eso-keleten/
Matu
2022-07-31 at 22:15
Évek óta hallhattuk, hogy a Felső Tiszán kialakítanak néhány nagy víztározót, olyan helyeken, ahol egyébként is összegyűlne a víz, mert alacsonyan fekszik. Ott meg lehetne fogni a vizet, ha árad a Tisza, és fel lehetne használni, ha aszály van. De miután a különböző önkormányzatok civakodtak egy sort, nem nagyon halad a dolog. Pedig normális esetben a gazdák rendszeresen bajlódnak az ár és belvízzel is, a csatornák ezen is tudnának segíteni ( nem hajózható csatornák, hanem öntöző csatornák) Még az is lehet, hogy a hatalmas aszály után ősszel elúszik az egész ország az árvíz miatt, senki nem tudja előre…
bl
2022-07-31 at 22:09
Ma a legmélyebben fekvő területeken, (amik valamikor vizes élőhelyek voltak) nem pusztult ki teljesen még a kukorica, mert ott még most is van víz, csak nem a felszínen. A vízzel való elárasztásnak is csak akkor van értelme, ha az hasznot hoz és nem károkat okoz. A Natura 2000 parkoknak mi értelme volt/van/lesz, ahol már csak bozót van meg kígyó és sem legelő, se liget, még a vad is elmenekül onnan? Nagyon meg kell gondolni minden lépést és akik az íróasztalok mellett élik az életüket sokmindenre alkalmatlanok. A mindenre is.
stp
2022-07-31 at 21:57
Nem áll nyerésre a józan ész (élet), a profitorientált működéssel (halál kultúrája) szemben. Mai keretben nincs politikai erő (mert magát lövi lábon), ami ártérre épített városrészeket, de akár csak nagytáblás szántókat arréb tenne négy éven belül nem látható eredmény érdekében. A víz itthon megtartásának hogyanja 30-40 éve komplexen ki van dolgozva, és épp csak az életünk múlna rajta .. 🙁
Orientál
2022-07-31 at 21:56
És ráadásként Sorosék von der Leyenék Gyurcsányék a balliberális zöld ellenzéki elvtársaikkal együtt a nyakunkra akarnak rengeteg millió migráns ültetni.
Namond
2022-07-31 at 21:44
Vésey Kovács László
👍
Többet írni erről. Talán az agrár pojácához is eljut.
Királytigris
2022-07-31 at 21:37
“A szocializmus leghatékonyabb időszakában mintegy 350 ezer hektárnyi termőföldet öntöztek Magyarországon. Ugyanez a szám 2020-ban 75 ezer hektár volt, vagyis az infrastruktúra rendszerváltozás utáni lerohadása elég szembeötlő.”
A mezőgazdasággal foglalkozó “szakemberek” ezt a lerohadást miért követték el? Nem inkább még tovább kellett volna növelni az öntözhető területet?
Egyébként nyugi! Voltak már aszályos évek korábban is, és voltak árvizes, és belvizes évek is. Így lesz a jővőben is. Most éppen aszály van. A sokéves csapadékátlag egyáltalán nem jelez elsivatagodást. Az Univerzum mindig kiegyenlítődik!
Ha aszály van öntözni kell! Láttam félsivatagos területeket Afrikában és ahol öntöztek termelni tudnak. Ahol nincs öntözés, a vízhiny miatt, nem lehet termelni, csak elvadult bokros, bozótos van.
Az öntözés infrastruktúráját a korábbi lerohasztás után újra ki kell építeni! Nem nyafogni, cselekedni! Segíts magadon, majd az Isten is megsegít!
t
2022-07-31 at 21:16
Pl. a rezsicsökkentés