Legyen végre vége címmel tart tüntetést a folyamatosan balhékat provokáló, és abban lubickoló Juhász Péter, aki a Szabad sajtó útjára hívta össze híveit ma 15 órára szavakban a háború ellen tüntetni, melynek elszabadulását a szervezők természetesen Orbán Viktorra kenik, aki Juhász szerint oroszbarát politikát folytat. A semlegességet hirdető magyar miniszterelnök a szélsőbaloldali, fénykorában fél százalékos Együtt pártot irányító Juhász Péter szerint ezzel tulajdonképpen a háborút támogatja és Putyin oldalán áll. A hagymázas gondolatok és a hergelés korábban sem hozott sok szerencsét a százmilliós nagyságrendet tarháló, és a párttámogatást abból kifizető volt politikusnak, most, háborús helyzetben azonban ismét megpróbálkozik vele egy tüntetés keretében. A háborúellenesnek szánt tüntetés külön pikantériája, hogy jó kommunista szokás szerint egyet mond és mást cselekszik, hiszen Juhász Péterék valójában a háborút támogatják. Az elvben “civil” megmozdulás a neobolsevik mozgalmár főszervezőhöz méltó módon spontán ellenzéki naggyűlésbe csapott át, az ukránok iránti szeretet helyét pedig a kormány elleni artikulálatlan gyűlölet vette át. Legalábbis nagyobb részt, ugyanis bájos záróakkordként azok, akik sosem éltették Magyarországot, hangos “Ukrajna, Ukrajna” skandálással vezették le a felgyülemlett feszültséget. Ungváry Krisztián, Pintér Béla, Tanítanék Mozgalom és UNICEF. Veretes névsor, elképesztő gondolatokkal, de semmiképp sem tanulság nélkül. Kiderült ugyanis, hogy Ukrajna ma nem (csak) az orosz hadsereggel harcol, sokkal komolyabb ellenfele is van: Orbán Viktor.
A mai napon tehát, még az ellenzéki kampányzáró előtt összegyűlnek a háborúpárti baloldal képviselői egy szavakban háborúellenes tüntetés keretében 15 órakor, mely valójában egy hazug, és a szomszédunkban dúló háborút alantas politikai célokra felhasználó performansz, semmi más. Ennek megfelelő létszám volt kíváncsi az egyébként komoly tömeg számára rendezett eseményre: a szemerkélő esőben először néhány száz, majd a csúcsponton mintegy 1500 ember gyűlt össze az Erzsébet híd pesti hídfőjénél. Ezek jelentős része a nemzetközi média delegáltjai, valamint aktivisták voltak. Rajtuk kívül pedig mintegy 100, látszólag ukrán menekült hallgathatta végig a Szabad sajtó útján, hogy Orbán cserben hagyta őket, ők igazából gyakorlatilag ott sincsennek(?), és a magyar kormány nem tett értük semmit– legalábbis a fellépő performanszerek szerint.
A dzsembori szervezője egyébként az a Juhász Péter, aki fél százalékos pártját is bedarálta végül 2018-ban, folyamatos botrányok övezték, aztán volt feleségével történő dulakodását követően átmenetileg eltűnt a közéletből. Most azonban újra megjelent, sőt az is kiderült, hogy a baloldal belvárosi jelöltjének, Csárdi Antalnak ad tanácsokat, emellett pedig ismét hergel és uszít. Teszi mindezt egy “civil szervezet” vezetőjeként, amellyel ismét igyekszik megvalósítani a sosem működő bolsevizmust.
Ukrajna ma Orbán Viktor ellen is harcol
Hiába a szép szavak és a nagy lendület, Juhász Péterék egyértelműen háborúpárti tüntetést tartanak, miközben a nagy pátosz mellett szégyenteljes sunnyogásnak nevezik a kormány és Orbán Viktor politikáját. A baloldal és a tüntetés szervezői láthatóan egy dolgot szeretnének: külföldi érdekeknek behódolva, belevinni Magyarországot a háborúba. A magyar emberek érdeke azonban úgy tűnik nem fontos egyik lánglelkű forradalmárnak sem, akiknek nem az a céljuk, hogy béke legyen, pedig minden magyar érdeke az, hogy országunk kimaradjon a háborúból! Józan ésszel rendelkező ember nem akarhatja, hogy belesodródjunk egy olyan háborúba, amely nem a mienk. A baloldal számára azonban fájdalmas módon ez szinte létkérdés.
Ennek adta kiváló példáját a “civil” tüntetésen felszólaló Pintér Béla, aki hibátlanul, már-már beleéléssel adta elő szóról szóra az ellenzék betanult paneljeit arról, hogy Magyarországnak éppen ideje lenne félredobnia saját érdekeit és beszállni a konfliktusba. Még a Dobrev Klárától származó, majd MZP által unalomig koptatott “pávatánc” kifejezés is előkerült, pusztán véletlen egybeesésként táplálkozik a baloldal retorikájából a “civil” narratíva. Az Apró-örökös retorikai készletéből való szemezés után Pintér még ’48 és ’56 emlékét sem átallott megidézni kifejtve, a két történelmi esemény kötelez valamiféleképpen arra, hogy Ukrajnát támogassuk. Hogy a humanitárius segítségen kívül vajon mivel, rejtély, de talán sejtjük.
Ha a “szarmagyarozást” meg is kell ideologizálni, nem maradhat ki Ungváry Krisztián, a baloldal fő történeti ideológusa, aki kifejtette
Ukrajna ma Orbán Viktor ellen is harcol.
Ungváry természetesen nem hazudtolta meg saját magát és alternatív historizálásba kezdett kifejtve, a második világháborúhoz hasonlóan területi revízióra ácsingózik a magyar kormány, amit politikai hullarablásnak minősített. A látens nácizás mellett különösen aljas mellékzönge, hogy a beszédet mintegy 100 ukrán menekült hallgatta, akik Magyarországon kaptak – közel 600 ezer honfitársukkal együtt – menedéket.
Vezető kép: PS/Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS