Háborús üzenetet küldött Kína Amerikának

Akár az Egyesült Államok és Kína közötti fegyveres konfliktust is előrevetíthet egy, a kínai sajtóban elrejtett figyelmeztetés. A korábbi háborúk előtt már felbukkanó diplomáciai kód a kínai sajtókultúra sajátosságára utal.

Kínában az első számú pártlap, a Zsenmin zsipao (Néplap) ára 0,8 jüan (34 forint), ami meglehetősen kedvező ár a húszoldalas napi tartalomért. Bár hárommilliós példányszámával a világ egyik legnépszerűbb újságának számít, elsősorban nem az átlagolvasónak szól. Részben azért nem, mert a virális tartalmak Kínában is az online térbe vándoroltak, amit jól mutat, hogy 2018 végére 829 millió főre emelkedett a kelet-ázsiai országban az internetfelhasználók száma. De nem vonzza az olvasókat a többségében kemény politikai tartalom sem, amin ráadásul még az anyanyelvű kínainak sem könnyű eligazodni. Sajátos stílusa mégis izgalmassá teszi a ránézésre sótlan pártlapot. Különösen a véleményrovatban lehetnek elrejtve ugyanis olyan célzások és kiszólások, ami az avatott szemeknek fontos üzeneteket, gyakran a vezetői döntések kritikáját rejtik. Éppen ezért a lap olvasói a Kínai Kommunista Párt és a bürokrácia népes számú vezetői, illetve az állami cégek döntéshozói közül kerülnek ki.

A szerdai szám különösen izgalmasra sikerült: a publicisztika rovatban ezúttal az Egyesült Államoknak szólt a rejtett üzenet. Véleménycikkében a szerző arra figyelmeztette Washingtont: hiba lenne alulbecsülni a kereskedelmi háborúban bevethető kínai eszköztárat. Kína ugyanis azon kevés ország közé tartozik, ahol nagy mennyiségben és viszonylag olcsón kitermelhetőek az informatikai iparágban nélkülözhetetlen, úgynevezett ritkaföldfémek. Peking ezek exportjának korlátozásával vágna vissza az Egyesült Államok elmúlt hetekben elfogadott, a kínai gazdaságot sújtó rendelkezéseinek. A legutóbb Donald Trump amerikai elnök a piacvezető kínai telekommunikációs multicégen, a Huaweien keresztül próbált nyomást gyakorolni Pekingre. Május 15-én egy elnöki rendelet következtében a kínai cég feketelistára került az Egyesült Államokban, ami súlyos következményekkel fenyegeti a Huaweijel üzletelő amerikai cégeket is.

Bár naponta jelennek meg a témában véleménycikkek a kínai sajtóban, a szerző ezúttal elrejtett a szövegben egy sajátos megjegyzést: „Ne mondd, hogy nem figyelmeztettelek!” A látszólag baráti jelzés azonban visszatérő kódnak számít a kínai diplomáciában: korábban több fegyveres konfliktus előtt is megjelent a pártsajtóban. Először 1962-ben, amikor a Zsenmin zsipao cikkét a kínai–indiai háború kitörése követte. 1967-ben az akkorra drasztikusan megromlott szovjet kapcsolatok csaptak át fegyveres konfliktusba, miután a Hszinhua hírügynökség közölte a baljós mondatot. De az 1979 telén a vietnami csapatokat célzó ellentámadás előtt, a Néplap karácsonyi számában szintén a szövegbe szőtték a figyelmeztetést. Azt túlzás lenne kijelenteni, hogy a szerdai számban közölt mondat fegyveres konfliktust jósol az Egyesült Államokkal, a két fél közötti feszültség miatt ugyanis megjelent már a mondat a kínai sajtóban. De a mostani figyelmeztetés nyíltabb üzenetet hordoz, amit alátámaszt, hogy a Kínai Kommunista Párt angol nyelvű lapja, a Global Times is nyomatékosította azt.