Hadházy és Donáth szerint, ha egy magyar cég terjeszkedik külföldön, akkor az sérti az uniós jogot

A notórius feljelentő Hadházy Ákos, és a Momentum elnöke, a csinos, de nem túl okos Donáth Anna ma sem tétlenkedtek és feljelentették az EU-nál a magyar kormányt, mert az szerintük a 4iG Nyrt-nek tiltott állami támogatást nyújt. Ezt az állításukat azzal támasztották alá, hogy a Magyar Fejlesztési Bank 100 milliárd forintért, illetve a Magyar Nemzeti Bank 84,5 milliárd forintért vásároltak 4iG-kötvényeket. Úgy néz ki, Donáth és Hadházy alapszintű fogalmakkal sincs tisztában: a két megnevezett állami bank nem ingyen adományt osztogatott, hanem vásárolt, amely után jelentős kamatot fog kapni, és a futamidő végén a 4iG-nek a teljes összeget vissza kell fizetnie. (A témáról portálunkon itt is olvashat.) De először is fordítsuk figyelmünket arra, milyen cég is ez a 4iG.

A 4iG cég manapság sokat szerepel a hírekben; legutóbb éppen azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy 232 milliárd forintért megvásárolta a DIGI kábelszolgáltatót. A 4iG egyébként a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cég, amelynek egyik nagytulajdonosa Jászai Gellért üzletember, de komoly részesedéssel bír a német Rheinmetall fegyvergyártó cég is, amely például a zalaegerszegi harckocsigyárat építi.

Külföldön is terjeszkednek

Érdemes tudni, hogy a 4iG agresszíven terjeszkedik külföldön is, főleg a Balkánon. A 4iG montenegrói leányvállalata megszerezte a Telenor Montenegro 100 százalékos részvénycsomagját. A Telenor Montenegro az ország legjelentősebb mobilszolgáltatója, amely a lakosság 98 százalékát éri el a 4G alapú mobilszolgáltatásaival. Továbbá a 4iG megállapodást kötött az albán ONE Telecommunications megvásárlásáról; a vállalat 1,36 millió előfizetőjével Albánia második, és egyben leggyorsabban növekvő mobilszolgáltatója.

Persze felmerül a kérdés, hogy van-e erre pénz? A tulajdonosok nagyrészt saját tőkéjüket fektették be, így például a Rheinmetall egymaga 125 milliárd forinttal szállt be. A tőke nagy része ugyanakkor kötvénykibocsátásokból jön össze, így például tavaly decemberben egyszerre 288 milliárd forintnyi kötvényt értékesített a cég, amely után majd évi 6 százalékos kamatot fizet. Már korábban is történt hasonló típusú forrásbevonás.

Hadházy úr és Donáth úrasszony figyelmébe ajánljuk: ezek az adatok nyilvánosak, hiszen egy tőzsdén jegyzett cégről van szó, amely köteles jelezni, ha ilyen volumenű pénzügyi tranzakciókat hajt végre. Ám a két ellenzéki politikus éppen ebbe kötött bele. Azt sérelmezik a Brüsszelbe elküldött feljelentésükben, hogy a kötvények vásárlói közt megjelent az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank 100 milliárd forinttal és maga a Magyar Nemzeti Bank 84,5 milliárd forinttal. A két ellenzéki képviselő szerint ez tiltott állami támogatás és ezért ellentétes az uniós joggal.

A kötvény nem ingyen pénz

Úgy néz ki, Donáth és Hadházy alapszintű fogalmakkal sincs tisztában: a két megnevezett állami bank nem ingyen adományt osztogatott, hanem bevásárolt azokból a bizonyos céges kötvényekből, amely után jelentős kamatot fog kapni és a futamidő végén a 4iG-nek a teljes összeget vissza kell fizetnie. Hát, ez minden, csak nem állami támogatás. A Magyar Nemzeti Bank különböző kötvényprogramjaiban egyébként rengeteg cég jutott több ezer milliárd forinthoz, amit fejlesztésekre, illetve működésre fordítottak.

A Deutsche Telekom nyomulása nem zavarja Hadházyékat

Donáth Anna és Hadházy Ákos következő vádpontja szerint a 4iG piaci terjeszkedése sérti az uniós versenyjogi előírásokat. Ebben az esetben sem világos, hogy mire is gondoltak? Montenegró és Albánia nem tagja az uniónak, tehát a brüsszeli szabályok aligha érvényesek arrafelé. Vagy a DIGI felvásárlása sérti a versenyjogot? Bár ez a cég jelentős és 1,3 millió előfizetővel rendelkezik, de korántsem egyedüli szereplője a hazai piacnak. Az azért érdekes, hogy a két ellenzéki politikust az nem zavarja, hogy a magyar távközlési piac mintegy felét a Magyar Telekom uralja, amely a német Deutsche Telekom leányvállalata. Hát, ha valami sérti az uniós jogot, akkor ez biztosan. 

Az is a feljelentés része, hogy az EU vizsgálja meg, a versenyjogi szabályok alól felmentést biztosító „nemzetstratégiai jelentőségű összefonódást” lehetővé tevő jogszabály összeegyeztethető-e az uniós joggal. Ezzel a váddal kapcsolatban csak egy kérdés merül fel: egy külső szerv hogy állapít meg nemzetbiztonsági kockázatot egy szuverén ország esetében? A nemzetbiztonsági kérdéseit egyetlen nemzet se mások által vizsgáltatja.

Az Európai Bizottság egyébként semmit se fog tenni

Arra se árt emlékeztetni, hogy a Gyurcsány-éra alatt 290 nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú cég lett eladva, többnyire külföldi kézbe! Ezek egy részét a mostani kormány – nagyon helyesen – már visszavásárolta. Továbbá az is majdnem biztos, hogy az Európai Bizottság egy ilyen ügybe nem fog beavatkozni. Sőt, valószínűleg nem is teheti. Akkor pedig mire jó az egész, tisztelt Hadházy Ákos és Donáth Anna? Csak nem azt gondolják, hogy egy ilyen téma bedobása jót tesz az ellenzéki választási kampánynak? Vagy esetleg Önök egy nem hazai cég érdekeit képviselik? 

Ja és Hadházy már úgy bevágódott Márki-Zaynál, hogy a miniszterelnök-jelölt már előre odaígért neki egy antikorrupciós tárcát. Hadházy úrnak nagyon sokat kell tanulnia.