Pesti Srácok

Hadiadót emelt az ukrán parlament

Hadiadót emelt az ukrán parlament

A hadiadó megemeléséről döntött a kijevi parlament csütörtökön. A törvény szerint a lakosságot érintő, már 2014-ben bevezetett hadiadót 1,5 százalékról 5 százalékra emelik.

Mint írták, kivételt képeznek a katonák, számukra továbbra is 1,5 százalék lesz az adó mértéke. Magasabb lesz az egyéni vállalkozók és kisvállalkozások adója, 50 százalékos nyereségadót vetnek ki a bankokra, és 25 százalékos adót a pénzügyi cégek nyereségére. Jaroszlav Zseleznyak képviselő elmondta, hogy a törvényt a 450 tagú parlament jelen lévő képviselői közül 247-en szavazták meg.

A törvényerőre emelkedéséhez a jogszabályt még Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek is alá kell írnia. Az adóemelés visszamenőleg, október 1-jétől lép hatályba.

Az adóbevételekből finanszírozzák majd részben a közelmúltban elfogadott több mint tízmilliárd eurónyi pótköltségvetést. Az új adókon kívül a kormány megemelte a belföldi piacon történő hitelfelvételt, és átalakította Ukrajna külföldi adósságát, amivel a következő három évben 11,4 milliárd dollárt (4177 milliárd forintot) takarít meg az ország.

PestiSracok facebook image

Az orosz offenzíva kezdete óta Ukrajna csaknem 100 milliárd dollár nyugati segélyt kapott, amellyel a többi között a nyugdíjaknak, a közszférában dolgozók bérének és más szociális kiadásoknak a finanszírozását oldották meg. Az ukrán állami költségvetés több mint felét külföldi hitelekből és segélyekből finanszírozzák. Ukrajna már a 2022. februári orosz támadás előtt is Európa legszegényebb országa volt az egy főre jutó jövedelem tekintetében.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.