“Haladó szellemiségű”, feminista kormányt alakított volna, de kétszer is leszavazták a spanyol parlamentben a szocialista Pedro Sánchezt

Nem kapta meg az újraválasztásához szükséges támogatást a spanyol parlamentben Pedro Sánchez, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkára a szavazás első fordulójában, majd a másodikban sem, amikor már csak egyszerű többségre lett volna szüksége. Pedig előtte haladó szellemiségű, Európa-barát, környezetvédő és feminista kormány megalakításához kérte a képviselők támogatását a madridi parlament alsóházában hétfőn, miniszterelnök-jelölti programját ismertetve. Sánchez tavaly júniusi hatalomra jutásáról portálunk már közölt egy összeállítást. A spanyol szocialisták üdvöskéjének politikája mindent megtestesít, ami a nyugat-európai baloldali önfeladást és morális csődöt fémjelzi, hiszen habzó szájjal énekli az Internacionálét, ennek megfelelően a nemzetköziségben hisz, a hazaszeretetet Európa-ellenesnek tartja, nem alkalmasságban gondolkodik, hanem nemi kvótában, erőteljesen migránsbarát, és előszeretettel használja a “haladó” szót, melynek álságos üressége már közismert.

A spanyol parlament tehát második nekifutásra sem választotta meg miniszterelnökké Pedro Sánchezt, az áprilisi választásokon győztes Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkárát a szavazás második, egyben utolsó fordulójában csütörtökön Madridban. A jelenlegi ügyvezető kormányfőt saját pártja 123, valamint a Kantábriai Regonális Párt (PRC) egy képviselője támogatta igen szavazattal. Nemmel 155-en szavaztak, köztük a legnagyobb ellenzéki pártok, például a konzervatív Néppárt (PP) és a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középpárt politikusai. Pedro Sáncheznek a szavazásban részt vevők egyszerű többségének támogatását kellett volna elnyernie ahhoz, hogy újraválasszák a posztra. 

Sánchez természetesen jó szocialista lévén saját felelősségét nem ismerte el; szerinte a kormányzati program is rendben van, csak az a bizonyos konc nem stimmel, hiszen állítása szerinte a tárcák elosztásakor borult ki a bili, ezért nem szavazták meg miniszterelnöknek a parlamentben. A marakodás másik résztvevője a radikális baloldali pártszövetség, az Unidas Podemos (Együtt képesek vagyunk), akik Sánchez szerint olyan tárcákat követeltek maguknak, amelyek vezetésére nem lennének képesek. Ezek közül kirívó a pénzügyi tárca, melyről így beszélt Pedro Sánchez:

Nem lehet a pénzügyminisztériumot, az állampolgárok pénzét olyanok kezébe adni, akik még sosem kezeltek költségvetést.

Komoly beismerés ez, mely mutatja az agresszív, ám tehetségtelen radikális baloldali mozgalmak hihetetlen önteltségét és arroganciáját. Akkor pedig már valóban nagy lehet a baj, ha az ugyancsak káoszt teremtő Sánchez is elhatárolódik saját leendő szövetségesétől, aki szerinte nem ért ahhoz, amivel foglalkozni szeretne. Egy ország pénzügyeinek irányítása pedig nem egyszerű dolog, bár a kommunistáknak sosem jelentett akadályt, hogy magabiztosan nekiálljanak olyan feladatok megoldásához, melyekhez nem is konyítottak. Az eredményt sajnos világszerte láthattuk.

Spanyolországban három és fél éven belül harmadszor rendeztek általános parlamenti választásokat 2019. április 28-án. Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök azután döntött a voksolás előrehozásáról, hogy a parlament elutasította a kormány idei költségvetési javaslatát, amire több, mint húsz éve nem volt példa. A parlamenti ciklus eredetileg 2020 nyarán ért volna véget. A választást a szocialisták nyerték, de politikai patthelyzet alakult ki, hiszen egyedül nem képesek kormányozni, a szövetségesek keresése pedig ugyancsak több akadályba ütközött. Pedro Sánchez 2018 júniusában foglalhatta el a miniszterelnöki pozíciót, amikor egy általa benyújtott bizalmatlansági indítvány miatt megbukott a konzervatív kormány, és egyfajta puccsot követően kisebbségi kormányt alakíthatott a szocialisták vezetője.

De nézzük, hogy mi az a kormányprogram, ami Sánchez szerint rendben van, és kihúzza Spanyolországot abból a válságból, melynek mélyüléséhez kormányának és elvbarátainak bő egy éves működése sokat hozzátett. A jelenlegi ügyvezető szocialista kormányfő hat pontban foglalta össze azokat a kihívásokat, amelyekre szerinte az ország új vezetésének megoldást kell adnia. Olyan szép, üres kifejezéseket használt, mint a méltó munkahelyek és a nyugdíjak fenntarthatóságának biztosítása, a digitális forradalom, a klímavészhelyzet, a nemek közti egyenlőség, a társadalmi egyenlőség, valamint Európa megerősítése. Konkrét tervei közt említette például a minimálbér újbóli emelését, Spanyolország teljes szénmentesítésének elérését 2050-re, az 50 ezernél magasabb lélekszámú városokban alacsony károsanyag-kibocsátású övezetek létrehozását, az eutanázia legalizálását.

Pedro Sánchez negyven évnyi spanyol szokást rúgott fel azzal, hogy hivatali esküjénél hiányoztak a vallási jelképek, a Biblia és a feszület. Forrás: MTI/EPA/EFE/Emilio Naranjo

Látható, hogy mik a fontosak annak az ügyvezető kormányfőnek, aki egy éve úgy nyilatkozott, hogy szerinte a nemzeti egoizmus és az “Európa-fóbia” a legnagyobb veszély jelenleg Európában, a vezetése alatt tárt karokkal várt, Spanyolországba érkező afrikai migránsok azonban nem jelentenek problémát. Egy év alatt tehát sor került egy időközi választásra, most pedig nem sikerült újraválasztatni magát Sáncheznek, akit egyébként a hatalom megszerzésében és foggal-körömmel való megtartásának kísérletében nem szokott eltántorítani a vele egyet nem értő népakarat, amelyre mindig hivatkozik. Vélhetően ebből a helyzetből is igyekszik kiutat találni, azonban nagy az esély arra, hogy ismét választásokat kell majd kiírni Spanyolországban. Ezt a gyanút erősíti az a tény is, hogy javaslatot tett az alkotmány 99. cikkének jövőbeli módosítására, amely a miniszterelnök megválasztásáról rendelkezik. Ebben biztosítanák a választásokon győztes párt kormányalakítását akkor is, ha nincs többsége a parlamentben. Lenin büszke lenne rá.

Forrás: MTI, PS; Fotók: MTI