Szomorú leleplezés: az ötvenhatos hős Király Béla fizetett ügynöke volt a Rákosi-diktatúrának, s a főszereplője a tiszttársa halálával végződő koncepciós ügynek
Király Béla ötvenhatos szerepét kevesen vitatják, de úgy fest, pályafutásának elejére kevéssé lehetett büszke. Két állambiztonsági dosszié összevetéséből kiderült, hogy a katonatiszt fizetett ügynöke volt a Honvédelmi Minisztérium alá tartózó hírhedt Katona Politikai Osztálynak, és az őt "tartó" Berkesi András vallomása szerint az egyik általuk felépített kémügy főszereplője volt. Gyakorlatilag csaliként használták egy olyan csapdában, amelynek a végén egy embert kivégeztek, egy másikat pedig szökés közben lőttek agyon. A legszomorúbb, hogy a gátlástalan Berkesiék „olcsósága” miatt még ki is nevették ügynöküket a háta mögött, mivel állítólag havi 100 forintos juttatásért dolgozott a Katpolnak.
„Fel kell tárni bűneiket, annak minden részletét, hogy a jövő generációk ebből tanulhassanak”
- Király Béla Nagy Imréék újratemetésén.
Nehéz a dolga a kutatónak, amikor egy olyan ismert, legendás '56-os vezetőt kell „lelepleznie”, amilyen Király Béla volt. A kell kifejezés talán visszatetsző, pedig tényleg nem szereplési vágyról van szó. Egyszerűen olyan történet ez, amelyet muszáj megírni, leginkább a tisztánlátás, az áldozatok miatt. Nem kívánok részt venni Király Béla második világháborús, ötvenhatos vagy emigráns tevékenységével kapcsolatos vitákban. Ezekről számtalan történészi munka, visszaemlékezés, önéletírás olvasható. Titkos történetével is csak véletlenül találkoztam. Ignotus Pál kutató-dossziéjának (K-1651/1-3) egyik kötetében olvastam a következő, amúgy Berkesi Andrástól származó mondatot:
„Király Béla az én ügynököm volt, és mondtam, hogy nálam van a beszervezési nyilatkozata, amit leközölhetek akár 10 ezer példányban is. De nem lehetett akkor a kapcsolatot felvenni vele.”
Említettem, hogy az állambiztonsági feljegyzést a Kádár-korszak népszerű lektűrszerzője, Berkesi jegyezte. Az egykori tartótisztet 1957 őszén kérdezték ki korábbi kollégái Ignotus Pál (a nyugatos Ignotus fia) feleségének ügyében, s Berkesi mintegy hasonlatként írta le a Királyt érintő sorokat.
Arra célzott, hogy szerinte nehéz lenne ügynöki múltjával lejáratni az emigrációban Király Bélát.
„Leközölhetné akár 10 ezer példányban is” – írta kissé nagyképűen Berkesi, aki korábban a Katonapolitikai Osztály (röviden: Katpol) jóeszű, de gátlástalan tisztjekénttöbb beugratós, koncepciós ügyet felépített. Egykori felettesével, Kardos Györggyel olyan csapdákat állított, amibe több gyanútlan, de legalábbis óvatlan emigráns és magyarországi ellenálló, ellenzéki személyiség és "átlagember" is belesétált, hogy sokan közülük a halálsoron végezzék. Berkesihez a negyvenes években több ügynök tartozott, közéjük tartozott Király Béla is.
Milyen a sors, később a nagyhatalmú tisztek – például Kardos és Berkesi – és a dróton rángatott ügynökök – többek között Király Béla – együtt kerültek börtönbe, akkor, amikor Péter Gábor és az ÁVH nekifogott a rivális Katpol felszámolásának.
Kardos és Berkesi ekkor egymás melletti cellába kerültek, Berkesi későbbi visszaemlékezése szerint annyira kétségbeesett, hogy néhány napig még az imádkozással is megpróbálkozott, erről csak jó elvtársa, Kardos beszélte le. E hamisítatlan kommunista anekdota után nézzük meg Király Béla titkos történetét.
Nem véletlenül suttogták Király Béláról, hogy ügynök volt
A szabadságharc eltiprása után emigrált Királyról a Nyugatra szakadt magyarok között hamar elterjedt, hogy a kommunisták ügynöke volt.
Ez részben annak az állambiztonsági lejáratási, kompromittáló akciónak az eredménye, amelyet az ötvenes évek második felében indítottak el. A magyar szolgálat külföldi rezidenturái különböző levelekben, röpiratokban terjesztették a hírt, amelyhez eredeti iratok fotókópiáit csatolták. Király a nyugati emigráció egyik meghatározó alakjaként ekkor már ellenfele volt a kommunista diktatúrának, így a levelek címlistájára riválisa, Dálnoki Veress Lajos, a magyar történelem egyik legtisztességesebb politikusa, Kéthly Anna vagy éppen Faludy György is felkerült. Érdekes, hogy az állambiztonság egyébként Kéthlyt is lejáratta, neki többek között az antiszemitizmus hamis vádja jutott, lásd: Hankiss Ágnes vonatkozó művét.
Ezeket a leleplező szövegeket a legenda szerint emigránsok készítették (különböző emberek nevében írták), de a jelentések szerint az állambiztonság szakemberei annyira trehányul fogalmazták meg a szövegeket, hogy sokan azonnal átlátták: ezt csak Magyarországon készíthették.
(Mi ez, Tuschinger elvtárs? - döröghetné A tanu Bástya elvtársa).
Sokan úgy gondolták, hogy ócska hamisítványról, rágalomról lehetett szó, pedig ezúttal az állambiztonság szakemberei eredeti dokumentumokra hivatkoztak. Király Béla valóban a Honvédelmi Minisztériumhoz tartózó Katpol ügynökeként dolgozott, sőt, ennél jóval rosszabb volt a helyzet. A minden jelentés és visszaemlékezés szerint túlzottan karrierista katonatiszt pénzért, méghozzá nevetségesen alacsony összegért buktatta le a diktatúra „ellenségeit”. Miután a katpolos iratokhoz ma nagyjából lehetetlen hozzáférni, múltját csak azért ismerhetjük meg, mert az eredeti dokumentumok másolatait csatolták a kutató-dossziéjához ("Radet" - K-1525/2-3), amelyben mindent összegyűjtöttek, amivel kompromittálni lehetett. (Királynak van egy ügynöki munkadossziéja is, de ez, ha jól értesültem, üres).
Először a Király személyéhez lejárató adatokat gyűjtő állambiztonság sem tudta, miben segített korábban a Katpolnak, ez csak akkor vált világossá, miután 1959 őszén eljutottak Berkesi Andráshoz.
„BM II/3 Osztály B alosztály Feljegyzés Budapest, 1959. szeptember 15.
Szeptember 12-én lakásán felkerestem Berkesi Andor
Egy esetben a Kat. Pol. őrizetbe vett egy személyt, aki a fent emlitett Király Bélának irásos üzenetet hozott a kopiásoktól
A visszaforditott futár az irásos üzenetet személyesen továbbitotta Király Bélának. Király Béla már másnap felkereste a Kat. Pol.-t illetve vezetőjét Berkesi Andort és jelentést tett arról, hogy irásos üzenetben /Nyugatról/ együttmüködésre szólitották fel. Ennek alapján a Kat. Pol. helyiségében Berkesi Andor formálisan beszervezte Király Bélát. Király a feladatot vállalta. Egyben titoktartási nyilatkozatot irattak vele. A titoktartási nyilatkozatban
Király Béla fogadalmat tett, hogy a Magyar Állambiztonsági szerveket önként támogatja és minden behatolási kisérletről jelentést tesz.
Ezt követően Király Béla több értékes jelentést adott, elsősorban baráti köréről és volt tiszttársairól. Havi támogatás fejében – költségmegtérités cimén – 100-100 Ft-ot kapott. Ezekről minden esetben nyugtát készitett.
Éppen ebben az időben párhuzamosan olyan jelentés érkezett, hogy a II. hadsereg hadrendjét az amerikai felderitő szervek megszerezték. A kezdeti ellenőrzések Czebe nevü volt vk. alez-hez
Czebe feldolgozásával Király Bélát bizták meg. A fentebb emlitett futárt Király Béla saját lakásán /Külső Andrási uton/ összehozta Czebével. Czebe a találkozóra elment és ott megbeszélést tartottak. Czebe igen felháborodott volt: hogy csinálhatnak ilyen hülyeséget, nem ebben egyeztek meg, kérte a futárt, hogy a kapcsolattartásra a régi megbeszélt módot használják. Ez a beszélgetés lényegében dokumentálta azt, hogy Czebe ténylegesen az ellenséges felderitők embere és elegendő alap volt az őrizetbevételére. /: beszélgetést hangszalagon rögzitették:/.
Czebe kapcsolatához tartozott Dr. Forneth nevü orvos is. Dr. Forneth volt Czebe felső kapcsolata... Később egy más ügy során felszinre került Czebe testvére Valér is. Valérra sikerült terhelő adatokat gyüjteni, ennek során később őt is halálra itélték és kivégezték.
Összegezve: Király Béla látszólag őszintén dolgozott a magyar biztonsági szerveknek, adatai hozzájárultak Czebe-Forneth buktatásához. … Később a Kat. Pol. Osztály felszámolása után egy ideig még Berkesi András tartotta Király Bélával a kapcsolatot. Azután egy-két hónappal később további kapcsolattartásra Majoros Sándor vette át.
Majoros Sándor jelenleg a Müszaki Egyetem hallgatója, pártösztöndijas. Berkesi elvtárs határozottan állitja, hogy a beszervezést ő hajtotta végre, titoktartási nyilatkozatot iratott alá Királlyal, hangszalagra vették a fontosabb operativ lépéseket és intézkedéseket. Királyról mint beszervezett személyről tud még Csonka György, valamint Kardos elvtárs, aki jelenleg a Katonai hirszerzés vonalán vezető beosztásban dolgozik…
Több esetben felmerült és humorosnak tartották, hogy Király Béla havi 100. Ft-ért dolgozik, mint ügynök... Megjegyezte, hogy az Ő véleménye az, hogy Királlyal nem érdemes beszervezés céljából foglalkozni, mert e tényt, hogy Király az ügynökünk volt, nyilvánvalóan az amerikaiak is ismerik.”.
A szövevényes ügy résztvevő közül az amúgy a nácik, nyilasok ellen is fellépő Czebe Jenőt szökés közben – Kubinyi Ferenc Fekete lexikonja szerint szökése után elfogták és a pincében meggyilkolták – agyonlőtték, testvérét Recskre internálták, Fornet Lászlót pedig kivégezték.
Czebe Jenő testvére, Valér – minden akarata ellenére – bekerült az irodalomba, Recsken Faludy Györgyék mellé került, s a költő róla is megemlékezett megkerülhetetlen írásában (Pokolbéli víg napjaim): „A négyes csoportok munkája így tizedére csökkent. Csendes trécselés közben mímelték a munkát, vagy Czebe Valér vezérkari századost hallgatták, aki egész operákat tudott elfütyülni.”
Ennél sokkal szomorúbb, hogy az orvos Fornet fiával 1993-ban interjút készítettek, amelyben azt mondta: „1951-ben kitelepítettek bennünket a Heves megyei Poroszlóra. A pesti lakásunkat elvették, egy AVO-s tiszt kapta meg. Még mai nap is annak a leszármazottja lakja.”
A két ügynök közül Király Béla segítette a Katpolt igazán
Most térjünk vissza Király Bélához. Az állambiztonság munkatársa néhány nappal később ismét elbeszélgetett a katonatiszt egykori tartótisztjével, és Berkesi újabb információi alapján egy másik feljegyzés született. Ebből kiderült, hogy Királynak „Kx 1000”, a vele együtt bevetett, de hozzá képest kevéssé elhivatottként jellemzett Zsilinszky Sándornak pedig „Zsx 1000” volt a fedőneve. Ők ketten voltak ott Király Béla lakásán akkor, amikor oda a Czebe-testvéreket felhívták. „Berkesi elvtárs abban az időben azt szürte le, hogy Zsx 1000-s ügynök nem őszinte, mert fontos részleteket – levélirás – elhallgatott a találkozón arra való hivatkozással, hogy rossz a memóriája, nem emlékszik az apró részletekre.”
Ez a rész azért is fontos, mert ebből is látjuk, hogy az említett Zsilinszky – az állambiztonság később „Erdős” fedőnéven próbálta sikertelenül alkalmazni – inkább csak mímelte az együttmüködést. Rossz memória – voltak eszközök az ellenállásra.
„Homályosan a két párhuzamosan foglalkoztatott ügynök jelentéseiből arra lehet következtetni, hogy a Kx 100-s őszinte volt és a Zsx 1000-s volt az, aki dezinformálni akarta a katonai elháritást – folytatódik a Berkesi elmondása alapján elkészített feljegyzés. – Jellemző egyébként, hogy Zsilinszky Sándort az ellenforradalom után munkába akartuk állitani és arra való hivatkozással, hogy rosszak a kapcsolatai, rossz a memóriája, nem volt hajlandó részünkre dolgozni
Az 1949-ben letartóztatott Czebéék ügyében Király Bélát hivatalosan tanúként hallgatták meg. Az erről készült jegyzőkönyvet szintén csatolták kutató-dossziéjához. „Emlékezetem szerint 1948. november 4-5-ke körül bementem Czebe alez. irodájába s minden átmenet nélkül közöltem vele, hogy Farkasék
A fentiekből azt a határozott következtetést vontam le, hogy Czebe Jenő vk. alez. az imperialista hatalmak ügynöke, éppen ezért a birtokomban lévő Kapitányfi Albin által irt beszervezési ajánlatot tartalmazó levelet szolgálati uton az illetékes szervekhez eljuttatam, Czebével folytatott megbeszéléseimmel együtt.”
S ezzel hozzájárult tiszttársa halálához, egy másik ember kivégzéséhez és egy harmadik internálásához. A Történeti Hivatal által kiadott Katonai perek 1945-1958 című tanulmány-kötetben Zsitványi Ildikó ezt írta az ügyről: „Hadváry Pálhoz hasonlóan külföldi kapcsolatai miatt figyelt fel a Katpol Czebe Jenő alezredesre, 1947-től a cseh-magyar, majd a következő évben a magyar-szovjet határmegállapító bizottság tagjára. A Katpol ismét minden eszközét bevetette: ügynökök, provokációk, levélfelbontások, lehallgatások, állandó megfigyelések, míg végül 1949. február 26-án letartóztatták. A több hónapos vallatás – melynek vezetője Berkesi András volt – után készült jegyzőkönyv >legerősebb pillérét
Látjuk, hogy Király szerepe ennél is sötétebb volt. Említettem, hogy a diktatúra egyik belső leszámolásában végül őt is – ahogy a katpolos tisztek és ügynökeik jelentős részét – letartóztatták, így Kardosékkal együtt kipróbálhatta, milyen amikor nem szervezője, cinkosa, hanem célpontja egy koncepciós ügynek.
Király kutató-dossziéjának második kötete egyébként éppen azokkal az írásos vallomásokkal kezdődik, amiket akkor adott, amikor kihallgatták. A legrészletesebben két tiszttársa, Zombori Valér és Nyitrai Károly „ellenséges tevékenységéről” beszélt, az iratok szerint hosszan sorolta tiszttársai állítólagos bűneit. Király Béla végül 1956-ban szabadult, hogy vezető szerephez jusson a forradalom alatt. Ez már viszont egy teljesen más történet.
