A beadási határidő meghosszabbítása lehetőséget teremthet arra, hogy egyetemeink benyújtsák a pályázataikat az Erasmus+ programra – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában azzal kapcsolatban, hogy múlt pénteken, az uniós oktatásügyi miniszterek informális találkozója után közölte, nyitottságot mutat Brüsszel az Erasmus+ ügyében.
Hankó Balázs hozzátette, a nyitottságot ahhoz képest kell értékelni, hogy eddig teljes elutasítást tapasztaltak az Erasmus+ programban való részvétellel kapcsolatban. A diszkrimináció nehezen érthető, hiszen a felsőoktatás nemzeti hatáskör, ez pedig egy direkt uniós program, és a magyar kormány minden feltételt teljesített, ami Brüsszel részéről megjelent – jelentette ki az államtitkár.
Az Erasmus+ program esetében azt kérték, hogy május végéig hosszabbítsák meg a pályázati határidőt a modellváltott egyetemek esetében – emlékeztetett, kiemelve, kész szakmai válasszal rendelkeznek minden kérdésre, ami az összeférhetetlenségre vagy a kuratóriumi tagsági időre vonatkozik.
Azonban a kormány nem vár Brüsszelre, elindította a Pannónia Ösztöndíjprogramot, amelynek segítségével a világ vezető egyetemeire juthatnak el a magyar hallgatók – hangsúlyozta Hankó Balázs.
Az államtitkár úgy fogalmazott: megdöbbentő volt számára uniós kollégáinak csodálkozó arca, amikor tájékoztatta őket, hogy miközben ők az Erasmus+ sikeréről beszélnek, Brüsszel diszkriminatív döntése nyomán a magyar, és a Magyarországon tanuló 43 ezer külföldi diák alapvető korlátozásban szenved, nem vehetnek részt a mobilitási programokban.
Az uniós tagállamok képviselői azzal sem voltak tisztában, hogy Magyarország már négy hónappal ezelőtt elküldte a jogszabály-módosítási javaslatait, amelyekre eddig nem kapott választ – jegyezte meg.
Közölte, két olyan követelésnek nem hajlandó eleget tenni a kormány, amely sérti a nemzeti szuverenitást és az egyetemi autonómiát: az egyik, hogy zárják ki a kuratóriumi tagok közül a magyar rektorokat, egyetemi tanárokat, professzorokat, a másik, hogy NGO-k mondják meg, kik legyenek a kuratóriumi tagok.
Sikeres a megújított felvételi rendszer
Hankó Balázs beszélt a megújított felvételi rendszerről is, rámutatva, több mint harminc százalékkal nőtt a jelentkezők és a felvettek száma. A felvételi rendszer sokkal rugalmasabbá vált, a pontrendszer jobban illeszkedik az egyetemek profiljához, az intézmények nagyobb döntési szabadságot kaptak, ez növeli az egyetemi autonómiát, ami versenyképesebb felsőoktatást tesz lehetővé – fejtette ki az államtitkár.
Az ELTE és a BME béremelési javaslatával kapcsolatban elmondta: 2016-hoz képest megduplázták, ezermilliárd forintra emelték a felsőoktatás forrásait, volt béremelés 2016-17-ben és 2021-22-ben. Az egyetemi életpályán oktatási és kutatási tevékenység is van, az ebből összeadódó átlagbér például egy egyetemi docens esetében 800 ezer, egy egyetemi tanárnál 1,2 millió forint – folytatta Hankó Balázs.
Megjegyezte, állami pályázatokon keresztül is érkeznek kutatási források az egyetemekhez, továbbá ösztönzik az intézményeket, hogy a piaci bevételeiket erősítsék, hiszen már erre is van lehetőségük.
A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában az államtitkár beszámolt arról, hogy a múlt heti brüsszeli találkozón bemutatta a Pannónia Ösztöndíjprogramot, amelynek keretében külföldi diákokat is várnak Magyarországra, a magyar hallgatók pedig a világ vezető egyetemeire juthatnak majd el.
Tízmilliárd forint, nyolcezer diák, külön kétmilliárd forint a top kétszáz vezető egyetemre szerte a világban, 350 ezertől 500 ezer forintig terjedő ösztöndíj, és nem csak diákok, hanem oktatók, kutatók is részt vehetnek abban – összegezte röviden Hankó Balázs a tudnivalókat a programról. Kiemelte: mindazt, ami véleményük szerint hiányosság az Erasmusban, azt itt megoldották, és ezeket javasolják átvezetni az Erasmus+ programba is.
Forrás: MTI, fotó: vehir
Facebook
Twitter
YouTube
RSS