Pesti Srácok

Impexből a médiába: Kajdi, Geszti, Bochkor és a többiek - Mező Gábor a Hobbistában (videó)

Mező Gábor töretlen lendülettel kutatja a rendszerváltozás, pontosabban a posztkommunista hatalomátmentés titkait, a besaúgókat, ügynüköket és a megbízható elvtársakat. Hogy mi kellett ahhoz, hogy egy Vitray, egy Frei, egy Geszti vagy egy Bochkor sikeres lehessen a TV-ben, rádióban, milyen családi háttérrel rendelkeztek, és ki mekkora gazember (vagy nem az), ezekről részletesen hallhatunk a beszélgetésben.

A Hardcore Hobbista legutóbbi adásában Mező Gábor volt a vendégünk, aki a rendszerváltás médiabeli és politikai hátteréről beszélt Szamosi Timi és Petrovics Kinga társaságában. A mai rész fókuszában többek között Mező Gábor legújabb könyve, A sajtó megszállása állt, amely a média posztkommunista átalakulásának és a hatalomátmentés kulisszatitkait mutatja be.

Mező Gábor kiemelte, hogy a '90-es években a média milyen kulcsszerepet játszott a politikai erőviszonyok alakulásában, és hogy a kommunista rendszerből örökölt médiahegemónia miként segítette elő a baloldal 1994-es kétharmados győzelmét.

PestiSracok facebook image

A történész szerint a rendszerváltás időszaka sokkal inkább az átöltözésről és pozíciók újraelosztásáról szólt, mint a valódi változásról. Példaként említette Avar Jánost, aki a rendszerváltás után magát polgári újságírónak nevezte, miközben családja a korábbi diktatúra alatt munkásőrként szolgált. „Ez az átöltözés tökéletesen sikerült” – fogalmazott.

A történész kitért az „impexes hálózatra” is, amely a külkereskedelem állami monopóliuma alatt működött. Az impexek vezetői gyakran kerültek kiváltságos helyzetbe, köszönhetően a nyugati cégeknek. Ezek az üzleti kapcsolatok gyakran a posztkommunista média kiépítéséhez is hozzájárultak. Gábor Frei Tamás nevét is megemlítette, utalva arra, hogy a későbbi médiaszemélyiség családja szoros kapcsolatban állt ezzel a rendszerrel.

Mező Gábor könyvei egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek azok körében, akik mélyebben meg akarják érteni a rendszerváltás utáni Magyarország működését. Nézzétek meg a teljes videót.

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.