Pesti Srácok

Három évet kapott az egyik magyarverő német antifa

Három évet kapott az egyik magyarverő német antifa

Három év fegyházbüntetésre ítélte a három, külföldi állampolgárságú vádlott egyikét, egy német férfit a tavaly februári budapesti antifasiszta ("antifa"-) támadások ügyében hétfőn, előkészítő ülésen a Fővárosi Törvényszék.

A szervezet sajtóosztálya közölte: az előkészítő ülésen csak a másodrendű vádlott ismerte be a váddal egyezően a bűnösségét és a tárgyaláshoz való jogáról is lemondott, így a bíróság az esetében ítéletet hirdetett.

– írta a bíróság. A rendőrség által antifa-támadásoknak nevezett ügyben még két nőt vádoltak meg – az egyikük olasz, a másik német – bűnszervezetben elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés kísérletével, illetve bűnszervezetben való részvétel bűntettével; esetükben az eljárás a későbbiekben tárgyaláson folytatódik. A törvényszék felidézte:

PestiSracok facebook image

A bíróság megállapította, a támadók célja az volt, hogy a kiválasztott áldozatoknak a bántalmazás, a súlyos, életveszélyes sérülések miatt érzett megaláztatás olyan mértékű lelki gyötrelmet okozzon, amely elrettentő üzenetet közvetít a szélsőjobboldali mozgalmak képviselőinek.

– ismertették. A vádiratban megállapították, hogy az ügy három terheltje a szervezet ideológiai céljával azonosulva Budapestre tervezett, összehangolt támadásokban való részvétel miatt utazott Magyarországra. Az elsőrendű vádlott több támadásban is részt vett, míg a másik két terheltet az egyik tervezett bántalmazás helyszínéről menekülés közben fogták el a rendőrök. Az ügyészség a váddal egyező beismerés és tárgyalásról lemondás esetére az elsőrendű vádlottra 11 év, a másik kettőre pedig 3 év 6 hónap fegyházbüntetés kiszabását kérte. Ezen felül azt indítványozta, hogy a bíróság utasítsa ki őket Magyarországról 10 évre, illetve 5–5 évre.

A bűnösségét beismerő másodrendű vádlott büntetését végül – középmértékben – 3 év fegyházban állapították meg. Enyhítő körülményként értékelte a bíróság a férfi beismerését és a büntetlen előéletét, de a terhére rótta, hogy ellene Németországban büntetőeljárás van folyamatban. További súlyosító körülménynek számítottak a bűncselekmény elkövetésének körülményei, annak nemzetközi, határokon átnyúló szervezett jellege, valamint az is, hogy a terhelt a bűnszervezetben vezető szerepet töltött be, így a támadásokban tevőleges szerepe volt. A szökés, elrejtőzés veszélye miatt a bíróság a férfi letartóztatását a másodfokú jogerős döntés kihirdetéséig fenntartotta.

Az ítélettel szemben az ügyészség súlyosításért, a vádlott és védője pedig enyhítésért fellebbezett. A kényszerintézkedés fenntartásáról szóló végzés sem jogerős, mivel a terhelt és védője azt sem fogadta el.

Az első- és a harmadrendű terhelt esetében az eljárás tárgyaláson folytatódik, amelyet 2024. május 24-ére tűzött ki a bíróság. Az előkészítő ülésen a harmadrendű terhelt és védője kérte a nő bűnügyi felügyeletének megszüntetését, de az indítványt a bíróság a szökés, elrejtőzés veszélye miatt, az eljárási cselekményeken való vádlotti jelenlét biztosítása céljából elutasította – áll a közleményben.

A rendőrség korábbi tájékoztatása szerint tavaly február 9–11-én Budapesten öt, egymással összefüggő támadás történt: az első a Nyugati pályaudvaron egy vonaton, a második a Fővám téren, a harmadik és a negyedik február 10-én a Gazdagréti téren, illetve a Bank utcában, míg az ötödik február 11-én az I. kerületi Mikó utcában. A támadásokban kilencen – négyen súlyosan, öten könnyebben – sérültek meg. Három feltételezett elkövetőt még február 11-én elfogtak: egy 38 éves, olasz állampolgárságú nőt, egy 29 éves német férfit és egy 26 éves német nőt. A Fővárosi Főügyészség tavaly februárban azt jelezte, hogy az elkövetők szélsőjobboldali nézetekre utaló öltözékük miatt támadták meg a számukra ismeretlen, a "kitörés napja" elnevezésű rendezvény résztvevőinek vélt sértetteket.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Filip Singer

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.