Háznagy: hiszünk a nemzeti megmaradás erejében és az összefogás sikerében
A magyar nemzet jelképesen egy olyan ezeréves fa törzse, amelyből egymással összefonódva hasonló ágak nőnek; amelyből egymást védő, összehajló lombok terebélyesednek, mégis ugyanolyan rajta minden ág, levél és virág - jelentette ki az Országgyűlés háznagya Budapesten, a Parlamentben vasárnap, a nemzeti összetartozás napja ünnepi koncertjén.
Mátrai Márta azt mondta, ez az önazonosság kinyilatkoztatása is: mi, magyarok nem akarunk mások lenni, idegen kultúrát, szokásokat felvenni. Egyezőek vagyunk múltunkkal, keresztény hitünkkel, és a jövőt is ebben a szellemben akarjuk tovább építeni.
Mi hiszünk a nemzeti megmaradás erejében és az összefogás sikerében. Az emléknapon erőnket nem a keserűségünk ismételgetésére használjuk, hanem arra az összefogásra, amelyet most, a nehéz időkben is a magyar nemzet az egész világ számára felmutatott
- fogalmazott a háznagy, aki arról is beszélt, hogy az idei országgyűlési választás „azon ritka pillanatok egyike volt, amikor a magyar nemzet határokon belül és kívül is megértette a közös jövő iránti felelősséget, és egyként állt oda a nemzetmegtartó igyekezet mellé”.
Ha a nemzeti összetartozás erejével ennyit el tudtunk érni, akkor a jövőnk ügyében is derűsen, bizakodóan tekinthetünk a magyar nemzet következő korszakai felé.
A háznagy idézte Széchenyi Istvánt, aki szerint a nemzet nagysága, boldogsága mindig csak magában a nemzetben rejtezik. Azt mondta, a politikus ezzel máig érvényesen mutat rá arra az igazságra, hogy egyetlen nemzet sem lesz boldogabb mások jóindulatára várva. Szavai szerint környezetünkben sok helyen még mindig él az a törekvés, amely el akarja feledtetni velünk, hogy mi egy közösség vagyunk. Példaként említette, hogy sokszor egy zászló használata, egy jelkép miatt kell védekezniük azoknak, akik bátran vállalják magyarságukat.
A magyarságnak ma nem közvetlenül az élete van veszélyben, de egyes országokban az anyanyelv kitagadásának törekvéseivel, a jelképek és hagyományok eltörlésének programjával, a tanulási lehetőségek visszaszorításával akarják kétségbe vonni múltját és összetartozását
- mondta. Mátrai Márta végül közölte: a magyarok összetartozásának ünnepe átfogja szinte a teljes földgolyót, mert „szétszóratásunk a nagyvilágban már több mint egy évszázada tart, megsebezve bennünket, rongálva életerőnket, próbára téve megmaradásunkért folytatott küzdelmünket”.
Bár vannak, akik alábecsülik a hagyománytisztelet és a nemzeti összetartozás erejét, a magyaroknak ez erőt ad, segít túlélni a nehéz korszakokat
- hangsúlyozta. Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró 1920-as trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló 2010. évi XLV. törvény kimondta: a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.
Forrás és fotó: MTI
