Néhány órával a fegyvernyugvás életbe lépését követően Susan Sztepanján, az örmény védelmi minisztérium szóvivője azeri rakétatámadásokról és ágyúzásokról számolt be, míg az azerbajdzsáni védelmi minisztérium részéről az örmény felet vádolták a tűzszünet megsértésével.
A tűzszünetet, amely jelentős részben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezeten (EBESZ) belül alakult minszki csoport erőfeszítéseinek köszönhető, az örmény és az azerbajdzsáni külügyminisztérium szombat este jelentette be. A Hegyi-Karabah hovatartozása miatt konfliktusban álló felek egy héttel korábban is tűzszünetben állapodtak meg, ám az orosz közvetítéssel létrejött megállapodást röviddel életbe lépése után már meg is szegték. A tűzszünet kudarcáért a felek akkor is egymást hibáztatták. Az örmény védelmi tárca szerint eddig több, mint hatszáz katona vesztette életét a szeptember huszonhetedikén kirobbant harcokban. Azeri részről egyelőre nem közöltek hasonló listát, de Baku szerint a konfliktusban eddig több, mint ötven civil halt meg örmény támadásokban.
A többségében örmények lakta terület hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. Hegyi-Karabah Örményország támogatásával az 1992-1994-ben vívott háborúban elszakadt Azerbajdzsántól, a harcokban harmincezer ember vesztette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Mind Azerbajdzsán, mind Örményország saját területének tekinti az enklávét.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Örmény védelmi minisztérium sajtóhivatala/PAN Photo/Sipan Gyulumyan
halacska
2020-10-18 at 14:07
T. Girolamo!
Az orosz fogy, talán míg nem találja meg ennek ellenszerét. A török népesség növekedése sem biztos az egészség jele, sőt akár rákosodás is lehet. Ezt a török vezetők vagy átlátják, vagy nem. Kihasználják, vagy nem.
A magyar, mint ősnyelv másban is eligazít. Az örmények jafetiták, míg mi, a törökökkel egyetemben kámiták és/vagy jafetiták. A törökről sokat elárul, hogy semita hátterű valláson van. Szerintem a túlterjengő semmí-tés az, aminek a hibájába esnek és ejtetnek.
Bízni én is bízom, szavaival jelentősen egyetértve, hogy ha az ingát kimozdítják, az vissza is fog mozogni. Ha lesz ki visszammozdul akkor…
Girolamo
2020-10-18 at 12:08
T.halacska!
Azt én sem gondolom,hogy a Kaukázus vidékén a béke fennmaradna huzamosabb ideig,erősebb külső erő ráhatása nélkül.Jelen helyzetben az orosz nép is a kipusztulás útját járja.Úgy gondolom,a saját erőterében garantalni fogja a békét.
Törökország szaporodik,a népesedését kezelni lesz kénytelen.
Az EU,nem valószínű,hogy nyitott lesz a török népesség huzamosabb beáramlását megengedni.Azt,hogy a törökök, túrok,tűrők,vagy törők,az iszlám már eldöntötte.
Itt ahol jelenleg élünk,mèg most is inkább csak egyedül vagyunk.A török testvériséget tudnunk kell helyén kezelni,nem is kérdés.A nyelvi kérdésekkel,tényleg óvatosan lehet számolni.Ha a Kaukázusban vértestvéreket keresnénk,Oszétia az első.De ezek a kérdések a vadregényen túli területek.
Említette,az Uralt.Na ez valóban magyarul van.
A magyar nyelv, szerintem egy ősi Európában alakult ki,csak az általunk belátható időnél jóval régebben.
Nekem úgy tűnik,hogy az altalunk magyarnak tartott etnikum “hunosnak mondható”része nem az ázsiai kun típussal azonosítható elsősorban,hanem egy európai ősnéppel.Ezek maradékai,mint az avar,a teljes kontinens alapnépe.Ezért is bízom,ennek a népességnek,a felénk való,akár tudatalatti szimpátiájában.
Bízom a béke híveinek bölcsességében.
Még Szíria ereje is szemet szúrt “valakinek”,vagy valakiknek.Le is játszották volna.Törökország ereje,gondolom szintén sokakat foglalkoztat.
Az oroszok bekerítése,csak innen tűnik abszurdnak.Az Amerikát használó háttér erőnek meg befektetésnek tűnhet.
Ezt gondolom.
halacska
2020-10-18 at 10:04
T. Girolamo!
Török GDP látványos növekedését a külföldi befektetéseknek köszönheti, rajtuk is a birodalmi szivattyú. Ennek üzemeltetője a bíztatója a töröknek, aki bíztatója az azerinek.
Azeriek már egy ideje bíztatóik bíztatójának fegyvereivel harcol.
Orosz hadgyakorlat kezdődött a Kaszpin.
Mi azért csatlakoztunk, mert az politikai-gaudasági érdek. Ha valakinek csatlakoznia kellett volna valakihez, az mi lennénk, de ehhez a lelkekben kellene megváltozni. A mennyiség nem erény, így mi nem török nyelven beszélünk, hanem ural-altájit, így annak csak része lehet az ugyancsak flektáló török.
Arról is elfeledkezünk, hogy az oszmánok a szeldzsukok lemészárlásával és “beolvasztásával” jöttek létre.
Ez a háború ki-ki háború.
Nekünk magyaroknak aggódnunk kell, mert egy olyan Tanácshoz tartozunk, melyet lelki alapon gondolnánk, holott most látszik, mit sem változott a török: újfent tör.
Hogy jót is mondjak: próbálni kellene jó példával nevelni, talán sikerül.
Girolamo
2020-10-18 at 09:21
Törökország,az elmúlt időszakban megerősödött.
Az oroszokat nem zavarja,hogy az azeriek muzulmánok.Az sem,hogy az örmények keresztények.A teljes Kaukázus orosz érdekterület.Az azeriek,orosz fegyverzetben álltak eddíg.
Törökország is megérti majd,hogy ez így is marad.
A türk népek testvérisége,csupán egy pozitívum,melyhez mi is úgy csatlakoztunk,hogy ellenségkeresésben nem gondolkodtunk.
Ez az alapvető keresztényi hozzáállás,és nem a magát kereszténynek mondó háborúzó autómatikus fölmagasztalása.
A háborús emberveszteségek,közel hasonlóak lesznek.Az egyensúlyról Oroszország vigyázó szemei gondoskodnak.