Hegyi-Karabah – Elképzelhetőnek tartja a régió kulturális autonómiáját az azeri elnök

Ilham Aliyev azeri elnök úgy fogalmazott: az önrendelkezésnek különböző fajtái vannak, ahogy a közösségeknek is, így például lehetségesnek tartja a kulturális autonómiát. Azonban a területi önrendelkezésről szóló referendumtól élesen elhatárolódott.

Aliyev a Nikkei című japán lapnak adott interjújában beszélt a régió helyzetéről és kormánya álláspontjáról, amelyet az AZTV azeri hírtelevízió idézett csütörtökön.

Az önrendelkezésnek különböző fajtái vannak, ahogy a közösségeknek is. Például lehetséges kulturális autonómia. Ezt látjuk a fejlett európai országok esetében is, amikor az emberek bizonyos jogokkal rendelkeznek önkormányzataikban, illetve közösségeikben. Az Azerbajdzsán területén élő örmények is rendelkezhetnek hasonló kapcsolatokkal

– mondta az azeri államfő, aki egyben hangsúlyozta: országa területén nem fogja engedni egy második örmény állam létrehozását. Kijelentette azt is, hogy Baku sosem fog engedélyezni egy önrendelkezésről szóló referendumot Hegyi-Karabahban.

Nem lesz semmiféle népszavazás Hegyi-Karabahban. Sosem fogunk ebbe beleegyezni. A tárgyalások során sem egyeztünk bele ilyesmibe, és most, hogy visszaszereztük a térség nagyobb részét, szó sem lehet erről

– hangoztatta az azeri vezető. Kijelentette, hogy az önrendelkezés fontos tényezője a nemzetközi jognak, de nem sértheti Azerbajdzsán területi épségét. Úgy fogalmazott, hogy az örmények már önrendelkeztek, hiszen saját állammal rendelkeznek.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háborúban szakadt el, 30 ezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. Jereván a népek önrendelkezési jogára hivatkozik, Baku pedig az állami szuverenitás és a határok sérthetetlenségének elvére hivatkozik.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Azerbajdzsáni elnöki hivatal sajtóhivatala