Pesti Srácok

Heisler András: a hatalmat mindig kontrollálni kell

Heisler András: a hatalmat mindig kontrollálni kell
Budapest, 2017. július 19. Heisler András, a Mazsihisz elnöke köszönti Orbán Viktor miniszterelnököt és a magyar kormányfõ vendégeként hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) Goldmark termében 2017. július 19-én. A magyar miniszterelnök és izraeli vendége a látogatással a Mazsihisz meghívásának tesz eleget. MTI Fotó: Mohai Balázs

A holokauszt tanulsága, hogy a hatalomban soha nem szabad feltétel nélkül megbízni, azt mindig kontrollálni kell – mondta Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján, Budapesten.

A Mazsihisz és a Budapesti Zsidó Hitközség közös, a Dohány utcai zsinagóga kertjében tartott, szűk körű – online is közvetített – megemlékezésén Heisler András a történelem különös tragédiájának nevezte, hogy a vészkorszak idején Magyarországról négyszázharmincezer embert néven nevezhető ellenállás nélkül lehetett bevagonírozni.

– tette hozzá. A Mazsihisz elnöke úgy fogalmazott, örök tanulság ez, nemcsak a zsidóknak, de talán az egész emberiségnek: a hatalomban soha nem szabad feltétel nélkül megbízni, azt mindig kontrollálni kell. Ahol ez a kontroll hiányzik, ott a történelmi tragédiák kockázata, mint parlagfű a mezőn, csak egyre nő.

PestiSracok facebook image

Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija arról beszélt: azokra emlékezünk, akiket a vészkorszak után született generáció nem ismer. Mi csak történeteket hallottunk arról, hogy miért nincsenek nagyszüleik, hogy a családi asztalt miért olyan kevesen üljük körül egy-egy ünnepen. Csak nevek és történetek vannak, amelyekhez nem társulnak arcok és emlékek. Az egyetlen, ami összeköt velük valamennyiünket, akik itt vagyunk, az, hogy zsidók vagyunk. Kitért arra is: az emléknapon, az áldozatok siratása mellett azt is gondoljuk el, hogy milyen szerencsések is vagyunk. Szerencsések azok, akik túlélték a túlélhetetlent, és szerencsések vagyunk mi, hogy a szüleink túlélték a túlélhetetlent. Ezért a megemlékezésen elhangzó kádis nemcsak könyörgés, hogy meggyilkolt szeretteink lelkét mind magasabbra emeljék az égi szférákban, hanem hálaadás, amiért rajtunk, ma élő zsidókon megnyilvánul az isteni kegyelem, hogy itt vagyunk, itt lehetünk, és gyermekeink, unokáink, távoli leszármazottaink is itt maradnak.

Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete angol nyelvű beszédében azt mondta, hogy gyászolnak, emlékeznek. Nem csupán ismerős emberekre, hanem olyanokra is, akikről semmit sem lehet tudni, mert az egész családjukkal együtt megölték őket.

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját 2001 óta minden évben április 16-án tartják, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mohai Balázs

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.